Eger - napilap, 1934/2

1934-09-23 / 179. szám

ÄHÄ 10 PILLÉK Eger, XIj V. évfolyam 179. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 15,1934 szeptember 23. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP :: :: 10 FILLÉR. :: :: GYÖNGYÖSI ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: Eger, Lí­ceumi KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — POST A TAKAR ÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA 54.558. SZÁM. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Barthou eladta Európát. Genf ismét döntött, helyeseb­ben döntöttek azok a rövidlátó, vagy rosizindűlatű urak, akik Európa balszerencsésnek ígér­kező jövőjét kovácsolják. Bar­thou és társai részvénytársaság eladták Európát, annak a kap­zsi, kétségbeesett nagyzási hó­bortnak áldozva, amelyet biz­tonság név alatt jegyeztek a franciák által demoralizált Nép- tőzsdén. Litvinov bevonult és mosolygott, mint általában azok, akik örülnek egy gondosan elő­készített és számukra egyálta­lán nem lényegtelen meglepe­tésnek. Barthou, ez a fénykép­ről barátságosnak látszó öregúr ismét meghosszabbította a fran­cia és kisántőnt diplomácia fö­lényes parlamentjének, a Nép­szövetségnek életét ezzel az újabb hibalehetőséggel, ha egy­általán sző lehet lehetőségről akkor, mikor a Népszövetség hi­bázni akar. A Népszövetség ed­dig is azért volt ciak, hogy a ballépéseket, amelyek rendszere­sen Trianontól bekövetkeztek, más hasonló leplezést szolgáló tévedésekkel próbálja kiküszö­bölni. Tizenötesztendős látható eredmények nélkül maradt mű­ködése, mindössze arra volt jő, hogy a hatalmas tagállamok ér­dekeit a legapróbb dologban is megvédje és egyoldalú, vagy fél­kegyelmű politikai búzásokkal újabb és újabb izgalmakat in­dukáljon a pattanásig feszült európai légkörben. Most is csak hű akart marad­ni meddő múltjához és a jöven­dő háborújának biztos hatalmi alapot akart létesíteni Németor­szág katonai hatalma ellensúlyo­zására — Franciaország részére. Mert, szegény gyönge kis Fran­ciaország igazán rászorult a Szovjet ölelő karjaira, és bizo­nyos, hogyha ez az összecsőko- lődzás meg nem történik, ez ön­érzetes francia nyárepolgárok- nsk nincs többé nyugodt éjsza­kájuk. És Európa korhsdtan, kivénhedten támolyogva statisz­tált a nászhoz, a hatalmi egyen­súly érdekében. Tapsolt annak, hogy kijátszották, eladták impe­rialista jelszavak mögött, minta dugárut, és a roppant néptöme­gekat képviselő delegátusok kö­zé, csak Hollandia, Svájc és né­hány kisállam kiküldöttei mer­ték bekiáltani, hogy elég volt, már sok, itt már eigaloppírozta magát a magas dip'omáoia. ök nem feledkeztek meg arról, hogy emberek, nemzetek, vallások és hitvallások állanak a hátuk mö­gött, és bátran kiáltották a vé­tót, a B.rihou féle boszorkány- konyha csöppet sem lelkesítő zsivajéba. Európa mindinkább gyorsul a lejtőn és ezen a Barthou héjon elcsúszott a ayugodalmasabb jö­vendő reménye, a pillanatnyi megállás lehetősége, mert Európa hozzánőtt egy társasághoz a Népszövetséghez, amely magá­val rántja újabb bonyodalmak útvesztőjébe, — és hiába min­den keserves tanulság. Úgy lát­szik egyeseknek Európa is meg­ér néhány moszkvai kitüntetést. (d) össze tíz percig tartott s a költ­ségelőirányzatot változatlanul jó­váhagyta a miniszter, azzal a megjegyzéssel, hogy az egri ín- légakció mindig reális alapokon állt. Október 7: az Élő Hősök napja. Húsz évvel ezelőtt, ősszel, már hatalmas arányokat öltött a világ­háború. Akkor már bizonyosnak vette mindenki, hogy ez a há­ború nem lesz oly rövid, mint eleinte gondolták. Sok hős magyar katona aludta már akkor örök álmát a galíciai, orosz és szerb temetőkben, bátor lelkűk pedig elszállt az Úr tró­nusa elé s ott könyőrgött a ma­gyar győzelemért; és sok magyar fogoly rótta a végnélküli orosz utakat Ázsia felé — Szibériába, vagy megkíczottan vánszorgott a balkáni Karszthegység köves ösvényein. Hadifogság! ó, meny­nyi testi szenvedés, nélkülöző?, mennyi lelki gyötrelem, honvágy tapadt ehez a szóhoz! A legtöbb hadifogoly az idő lassú múlásá­val fel is adta a reményt, hogy ebben az életben mögegyszer viszontláthatja hazáját, volt baj­társait, akikkel odakint a raj- vonalban, harcban, nélkülözés­ben és halálveszedelemben úgy összenőtt, mintha igazi testvérek, vagy gyermekkori pajtások let­tek volna. Aztán múltak az esztendők, új ellenségek léptek fel, végül elérte kulmináciőját a világégés. És ekkor hirtelen csend lett. A kultűr-vilégrész, Európa, szét­marcangolva, elégve a féktelen emberi gyűlölet őrjöngő tüzé- ben kimerülve, halálra sebezve pihenni tért, de csak pihenni, hogy aztán újra folytassa a má­sik háborút, a vértelen, a sem­mivel sem könyörtelenebb gaz­dasági hadjáratot. Az 1918-as forradalom után az ezredik széthulltak, megszűn­tek kötelékek lenni, és a ma­gyar katonák hazajöttek, hol egyenként, hol csoportokban, ki hogy tudott. Es azóta a való­ságból lassan emlék lett, harc­téri helységnevek és események, egykori bajtársak az évek mú­lásával mind-mind halványabb A gyöngyösi ínségakció költségvetése: 45.650 pengő kiadás, 32.213 pengő bevétel Hét közmunkát végeznek el az ínség­akció keretében. Tíz perc alatt Jóváhagyták a belügy­minisztériumban az egri ínségakció költségvetését Gyöngyös, szeptember 22­Gyöngyös város most készí­tette el a közeledő tél ínségak- dójának költségvetését. A szük­séglet 45.650, a fedezet 32.213 pengőt tesz ki az összeállítás­ban, az ínség leküzdése tehát Gyöngyösön fele összegbe sem kerül, mint Egerben, ahol 100 ezer pengő kell az ínségakció lefolytatásához. Nem kell sokáig kutatni ennek a különbségnek az okát. A gyöngyösi idegenfor­galom a Mátra miatt tömege­sebb, s gyöngyösi piac évenként átlag 25—3 millió pengőt for­galmaz gyümölcsből, zöldségből, idénycikkből, Eger pedig ennek az összegnek egyharmadát éri el. Ez a két tényező emeli any- nyira Gyöngyös gazdasági éle­tét, hogy ínségesekről jóval ki­sebb mértékben kell gondoskod­nia. Munkabérekre 27.600, népkony­ha fenntartására 4.000, napközi otthon fenntartására és iskolai tejakcióra 2050, munkaképtele­nek támogatására 6 ezer, egyéb kiadásokra (ruha, cipő, lakbé­rek, szellemi incégmunkások atb.) ugyancsak 6 ezer pengőt vet­tek fel az előirányzatba. A város 6 ezer pengővel járul az akcióhoz, 25 ezer pengőt vet ki ínségadőban, 800 pengőt vár a gyűjtésekből, egyéb bevételek címén 200 pengőt állított ba az előirányzatba. A szükséglet és fedezet között lévő 13.437 pengő különbözet fedezésére államsegélyt kér Gyöngyös. Az ínségakció keretében a vá­ros a következő ínségmunkákat végezteti el, 38 ezer pangó költ­séggel : Mátravasűt Gyöngyöt—parádi tvh. úton fekvő szakaszának át­helyezése 12.400 P. Nagypatak szabályozott részén földmunka egyengetésére 1000 P. Érsekföl­dön és Papföldön utcák kiépíté­se 6400 P. Sílefutő pálya foly­tatása Mátraházától—Tiszti üdü­lőig 2000 P. Mérges patak csa­tornázása 600 fm. hosszban 10.200 P. Battyhányi-tőr rende­zése, parkozása 4000 P. Pipis- hegyi repülőtérrendezése 2000P. * Eger, szeptember 22. Eger ínségakciójának költség- vetését tegnap tárgyalták le a belügyminisztériumban a a tár­gyaláson megjelent a város kép­viseletében dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő és Frank Tivadar tanácsnok, az ínség- ügyek referense, hogy a szük­séges szóbeli felvilágosításokat is megadják. A tárgyalás mind-

Next

/
Thumbnails
Contents