Eger - napilap, 1934/2
1934-09-16 / 175. szám
EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. szeptember 16. „Egy kis Viasz Gyertyát megh gyújtónak az Czéh Mester házában. Részlet Breznay Imre „Eger a XVIII. században“ című munkájának most megjelent második kötetéből megszerkesztését. Gosstony Andor kérdést intézett a pénzügyigazgatőboz: lesz-e adóelengedés a szőlőkben tapasztalható rothadási károk miatt? A törvény szerint csak a molykárt lehat beszámítani, azonban a mostani rothadás a moly pusztításának következménye. Török Kálmán prelátus szerint a szőlőkárok olyan általánosak és köztudomásúak, hogy nem lehet a szigorú paragrafusok szerint elbírálni azokat. Kérte a Eger, szeptember 15. Szeptember 22-én este meg- kondulnak az ország templomainak és kápolnáinak harangjai, hogy fudtul adják: Budapesten megkezdődött a XXV. jubiláris Katolikus Nagygyűlés. Az I. nyilvános díszgyűlés szeptember 28 fin, vasárnap a bíboros hercegprímás által mondott ünnepi szentmise és Veni Sacote után az Ügetőpályáu lesz. Az ülést Serédi Jusztiniáu bíbor- nok, hercegprímás nyitja meg, majd beszédet mond Glattfelder Gyula Csanádi pücpök, az Aotio Catholics ügyvezető elnöke, Angelo Rótta pápai nunoius, Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter és Zichy János grőf v. b. t. t., az Actio Catholica társelnöke. A IT. nyilvános ülést a Székesfővárosi Vigadó termeiben tartják ezeptembsrw24 én, hétfőn délután 4 órakor, amelyen Petró Kálmán dr. országgyűlési képviselő, Winkler Elemér ügyvéd, Teleki Pál grőf v. miniszterelnök és Tóth Tihamér dr. egyetemi tanár beszélnek. Szeptember 25-én, kedden szintén délután 4 órai kezdettel a Vigadóban tartják meg a zárőülSst. Ezen Schmidt Sándor bánya Gyöngyös, szeptember 15. A Mátraháza ezidei forgalma meghaladta minden előbbi év legnagyobb forgalmát és n9m egyszer, különösen filléres gyorsok idején, megtörtént, hogy az étterem szűknek bizonyult. Baán Zsigmond a Mátraháza jelenlegi bérlője most saját költségén kibővíti az étterem Kékes felé eső részét és ennek a munkálatnak a befejezésével az étterem 250— 300 személy befogadására lesz alkalmas. Az építkezést hama rosan elkezdik, de közben vigyáznak arra, hogy az új épü* pénzügyigazgatőt, hogy a legmesszebbmenő jóindulattal kezeljék a károsult szőlősgazdák adőelengedési kérelmeit. Magyary Pál pénzügyigazgatő kijelentette, hogy a pénzügyi hatóságokat a legjobb szándék vezeti s »indöFi bejelentett szőlő- kárt felvesznek s a kárbecslés adatai szerint adnak adóelengedést. Nsgy kár, hogy sok helyen nem lehat a károkat megállapítani, mert már leszüretelték a termést. ügyi főtanácsos, Sebess Ferenc piarista rendfőnök, Wolff Károly, a fcudvarnagyi bírőság elnöke és Serédi Jusztinián bí- bornok, hercegprímás mondanak beszédet A jubiláris Katolikus Nagygyűlésnek két kimagasló eseménye lesz. Mind a kettő szeptember 23 án, vasárnap zajlik le, amikor a fővárosba befutnak a keresztes gyorsvonatokkal a katolikusok tízezrei. Vasárnap reggel az Ügetőpályán a Veni San- cte és a megryitő díizgyűlés, amelyen tízezertagű gyermekkórus fog szerepelni. Délután 3 órakor pádig több mint százezer ember részvételével a Szent István bazilikátöl indul sz Ország- ház-térre az Eucharistikus körmenet. Az Ügetőpályára a kettflsfee- resztes nagygyűlési jelvénnyel lehet belépni és ezenkívül az őt hatalmas tribünre ülőhelyjegye- ket adott ki az Actio Catholica, amelynek ára 50 fillér, 1 P, és 2 pengő. Ezenkívül az ezt követő két nyilvános ülésre, amely szeptember 24-én, hétfőn és szeptember 25-én, kedden, a fővárosi Vigadó összes termeiben lesz, az ülőhelyeket szintén 50 filléres és 2 pengői árban állapították meg. letrész Mátraháza tipikusan magyar stílusának egységét ne bontsa meg. STANDARD legújabb rádiócsodái ILLÉS BÉLA rádiószakflzletében. A Standard rádiógyár kerületi képviselete és nagybani lerakata. * Gyárfásáé Huberth Jolán zeneművészeti főiskolát végzett zongorapedagőgus működését Knézich u. 2. szám alatt megkezdte. Jelentkezés naponta 3 tói 5-ig. Most jelent meg Breznay Imre ny. tanítóképző intézeti igazgató »Eger a XVIII. században« című munkájának második kötete. A történelmi miiből alább közölt rész az iparosság hajdani szervezeteinek, a céheknek egyik érdekes szokását tárgyalja. Az előzményekben a céhek jelentőségéről, szokásrendjéről beszél a szerző. Céhgyűléseket általános szabály szerint minden kántor hetében tartottak. Mint tudvalévő, ez az eizteudő négy kántorböjti beiére esett, tehát: télre' tavaszra, nyárra és Őszre. Minden szabály megköveteli, hogy minden gyűlésen »nagy öreg szóval« olvassák fel a céh privilégium-lévaiét, hogy időről- időre hallja minden céh-tag. A gyűlésekre úgynevezett táblával bivták meg a tagokat. Nyeles fatábla volt ez, amelyre ráragasztották a cébmaster hirdetményét. A táblajárásért, ha magán ügyben hívták össze a gyűlést, 20—90 br-t fizetett az érdekelt, egyébként ingyen hordta körül a céhmester inasa, rendszerint azonban a soros »bejáró mester«. A gyűlésre minden mester tartozott pontosan megjelenni, hacsak ebben betegség vagy más fontos ok nem akadályozta. Ezt azonban be kellett jelentenie a céhmesterneb. Aki gyűlésről igazolatlanul maradt el, egy font viaszt, vagy egy forintot, esetleg többet vagy kevesebbel fizetett a céh javára. A mészárosoknál egy font viasz (1701. 5. pont), a bodnároknál (1703. 3. pont) 2 font viasz, a szűcsöknél (1701. 4 pont) 5 pénz volt az elmaradásért a büntetés. Ha azonban valaki következetesen elmaradozott és külön felhívásra sem jelent meg, ki is zárták a céhből, pedig ez az illető iparjogának felfüggesztését is jelentette egyszersmind, így járt például F ... György német-tímár mester is, aki azonban megfelebbezte céhe Ítéletét Gyöngyös, szeptember 16. A tragikus véletlen áldozata lett ciütörtökön éjszaka Adá- cson Ráfael Péter 50 éves cigány. Ráfael Péter ecetével Ráfael Józseffel együtt fuvarozott az adácü Benosik-féleuradalomnak. A fuvart két lóval vállalták fel, és mivel oiak egy lovuk volt a másik igást Lakatos Mihály cigánytól kérték kölcsön, Likas a tanéci 1791. április 15-én a következőképen döntött: «... ámbátor meg érdemelte F... György, hogy a' Munkától el tilalmaztatott, mert Szokás Szerint a' Czéhben meg nem jelent, és ez Articu- lutok Praetcriptumának eleget nem tett... — kivételesen mégis megbocsátotta neki, de utasította, hogy ezután pontosan ott legyen minden gyűlésen, a céhet pedig felszólította, hogy ezután minden gyűlésre hívja meg és a céhszabályok megfelelő pontja szerinti büntetését elvéván, ott neki semmi bántődása ne legyen. Nemcsak megjelenni kellett a cébgyüléseken, hanem pontosan kellett ott lenni mindjárt a gyűlés kezdetén. Érdekes, bogy 1700. táján csaknem minden céhben » ... ez a’ Szokás tartatott megh, hogy egy kis Viasz Gyertyát megh gyújtónak az Czéh Mester Házában, és ha Valaki addig jelen nem lenne, míg azon kis Gyertya el égh, egy font Viaszra büntettetett.« (Mészárosok céhszabálya 1701- ből 5., de ugyanígy a szűcsöknél 4. pont 1701 bői): » .. . Midőn penigh ez Mrek eggyütt lösznek aláb megh irt Szobást tarosénak. Egy Viasz gyertyácika Czéh Mr asztalán gyujtatassék megh, Valaki a- zon gyertyának égése alatt nem Compareál, Hat pénzben meg büntetessék ...« (Nálunk nem volt olyan különös céhszabálypont, mint aminőt pld. a barsmegyei borbélyoknál olvasunk 1700-ból. Eszerint ez ifjú mesternek nem szabad berúgni a oéhgyűlésen, mert egyik fő kötelessége volt, hogy ha az öreg mesterek megborosodának, legyen, aki reájuk vigyáz és másnap mindenekről számot adjon, amik a gyűlésen történtek, még akkor is, ha az öreg teljes oméziában (ez emlékezet teljes, vagy részleges hiánya) szenvedne.) tos azonban csak egy napra adta oda és kikötötte, hogy estére vigyék haza, mert másnap neki is fuvarba kell menüi. Este hiába várta, hogy Ráfaelék visszahozzák a lovát és 10 őrá tájban kiment az uradalomba. Ráfaelék azt mondták, hogy nem adják vissza a lovat, otak a hőt végén. Lakatos követelődzőit, majd a hangos szóváltást tettlegesség Százezrek hitvallása lesz a katolikus nagygyűlés megnyitó ünnepsége Petró Kálmán dr. országgyűlési képviselő a nagygyűlés szónokai közt Kibőuítik Mátraházát a mindjobban erősödő forgalom miatt Haragosa helyett öccsét ütötte agyon a sötétben egy addesi cigány
