Eger - napilap, 1934/2
1934-09-06 / 170. szám
Ura 6 fillér Eger, XLV. évfolyam 170. szám # Csütörtök ♦ Trianon 15,1934 szeptember 6. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EOT HŐNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP :: :: 10 FILLÉR. :: :: GYÖNGYÖSI ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. SZÁM. VARMEGYEI politikai napilap 22'7 százalékos pótadóval elfogadta a törvényhatósági bizottság a vármegyei alapok 1935. évi költségvetését Dr, Búzás Endrét főjegyzővé, dr. Fábián Zoltánt, vitéz dr. Tömösváry Jánost és dr. Illinyi Lászlót főszolgabírákká válasz- tóttá a megyegyűlés. Határozati javaslat a gazdatársadalom helyzetének javításáért Eger, szeptember 5. Heves vármegye törvényhatósági bizottsága szeptember 4 én, kedden tartotta rendes őszi közgyűlését. A költségvetési közgyűlésen egyébként is nagy számmal jelennek meg a bizottság tagjai, most azonban különös érdeklődést váltott ki az a körülmény, hogy a törvény- hatóság ez alkalommal töltött be négy fontos közigazgatási állást, a vármegyei főjegyzői, ezenkívül a hatvani, hevesi és pétervásárai főszolgabírói állásokat Annak ellenére, hogy a küzdelem nem ígérkezett erősnek, a bizottsági tagok nagy tömegekben vonultak be Egerből és a vidékről s már háromnegyed tízkor megteltek a vár- megyeháza folyosói. A közgyűlést 10 órakor nyitotta meg HecLry Lőrinc dr. fő- ispán, elnök. A napirenden elő- ■zör dr. Búzás Endre b. főjegyző, másodfőjegyző olvasta fel az alispáni jelentést, amely kiterjedt a vármegyei igazgatás minden ágára és minden jelentősebb kérdésére. Külön kiemelte a jelentés Eger idegenforgalmának nagyarányú fejlődését s a megyei villamosítás területén folyó tárgyalásokat, amelyek a közvilágítási kvóta leszállítását és az elhasznált közvilágítási lámpák kicserélésének átvállalását szorgalmazza a HEVÉR t3I. Közéé mezőgazdasági részében páratlanul érdekes volt a jelentés, amennyiben összehasonlítást a* dott a mag- és gyümölcstermelés jövedelmezőségéről. Ezzel a kérdéssel külön foglalkozunk. A jelentés egyébként bizakodó hangon ítélte meg a gazdasági viszonyokat s általánosan javuló irányt állapított meg. Határozati javaslat a gazdák érdekében. A jelentéshez Gosztony Sándor szólalt fel elsőnek. Hangsúlyozta, hogy az 1933. évi jó termést kivéve, 1929 óta egyre rosszabb, sőt már katasztrofális a mezőgazdaság helyzete. Éppen ezért nem elegendők azok az intézkedések, amelyeket a kormány a gazdatársadalom érdekében tett. Határozati javaslatot olvasott fel s kérte annak elfogadását és a kormányhoz való eljuttatását. A határozati javaslat kéri, hogy az elemi károkat teljes egészükben számítsák be a pénzügyi hatóságok, az idei adó fizetését a jövő évre halasz- szák a gazdáknál, a vetőmagakciót szélesítse ki a kormány, még pedig olymódon, hogy a vetőmagot az 1935. évi termésből, 5 százalékos természetbeli kamat mellett kaphassák a gazdák, a védettséget 1935 december 31-ig hosszabbítsák meg, ha a gczdatársadalom nem tudja fizetéseit teljesíteni, a dohánybeváltási árakat a múlt évinél kedvezőbben állapítsák meg, végül csökkentsék a vasúti fuvardíjakat. A felszólaló fuvarleveleket és számlákat mutatott fel, amikkel azt bizonyította, hogy egy vagon dinnyének a vármegye alsó részéből Budapestre való szállítása, a bizományi és átvételi díjakkal együtt 356 pengőbe kerül akkor, amikor ugyanannak a vagon dinnyének az ára 325 pengő. A tiszta ráfizetés tehát vagononkint 31 pengő. — A határozati javaslatot a bizottság elfogadta és a kormányhoz terjeszti. Szigeti Pál felszólalásában kifogásolta, hogy sz alitpáni jelentést nem nyomtatják ki. A hosszú jelentésnek nemcsak előadása, hanem meghallgatása is fárasztó, ami a napirendi tárgyalás kárára van. Annakidején takarékosságból választották ezt a megoldást, azonban, ha csak mód van rá, ki kell nyomtatni a jelentést. Bizonyos, — mondta végül — hogy a gazdasági konszolidációnak ma már jelei észlelhetők, azonban továbbra is azon az úton kell haladnia a közigazgatásnak, amit a legsötétebb pesszimizmus idején kijelölt. A gazdavédelmet nem gyengíteni kell, hanem erősebben kiépíteni. Krisztián Imre a kíméletlen adóbehajtásokat tette szóvá és javasolta, hogy a vármegye fel- iratilsg kérje az adóhátralékok 72 hónapos részletfizetési lehetőségét. Helyesnek tartotta, hogy a vármegye vezetősége tárgyalásokat folytat a villsnyterhek leszállításáért. Plősz István felszólalása után a bizottság elhatározta, hogy az 1935 évi költségvetésbe 2000 pengőt állít be az alitpáni jelentés kinyomtatására. A jelentés utolső «szónoka« Ka kuk Ignác volt, aki olyan javaslatot akart felterjesztés végett előadni, hogy a törvényhozás büntesse a legitimizmust, mert az trónfosztó törvénybe ütközik, azonban a bizottság felháborodottantiltakozott a javaslat felolvasása ellen s a főispán megvonta a szót Kakuktól, mivel olyan tárgyat említett, a- melynek semmi köze az alispáni jelentőshez. Okoliesányi Imre alispán válaszolt a felszólalóknak és kijelentéit©, hogy a megyei jegyzői kar van olyan magyar nívón, hogy a megszorult gazdáknál nem végez köayörtelen adóbehajtást. A megyei villamosítás olosőbbá tétele érdekében folyó tárgyalásokat nagyban nehezíti az a körülmény, hogy a megye közönsége 750 ezer pengővel tartozik a HEVÉRt.-nek. Ugyanezt hangoztatta zárszavában Hedry Lőrinc dr. főispán is. A választások. Sor került ezután a megüresedett állások betöltésére. A törvényhatóság megalakította a kijelölő választmányt s titkos szavazással Ivády Bálát, Plősz Istvánt és dr. Kürti Menyhértet bízta meg a jelöléssel. A főispán a maga részéről Isaák Gyulát, Dutkay Pált és Gálbory Józsefet delegálta a választmányba,amely rövid tanácskozás után megejtette a jelöléseket. Hedry Lőrinc dr. főispán hirdette ki a jelöléseket: a főjegyzői állásra dr. Búzás Endre h. főjegyző, a pétervásárai főszolgabírói állásra dr. Fábián Zoltán, a hatvani főszolgabírói állásra vitéz dr. lömösváry János, a hevesi főszolgabírói állásra Ilii• nyi László dr. pályázott, másod- rangú helyettesi minőségből. — Több pályázó nem lévén, a pályázókat a főispán megválasztottaknak jelentette ki. A határozatot a bizottság nagy tapssal és éljenzéssel fogadta. A főispán meleg hangon üdvözölte az új főtisztviselőket, azzal a kívánsággal, hogy a hozzájuk fúzött várakozásokat minél teljesebben igyekezzenek beváltani. A köz- igazgatási tisztviselőt — mondotta többek közt — a szeretet hármas szabályának kell irányítania munkájában. Ez a hármas szabály a kötelesség, igazság és a nép szeretete. Hiszem, hogy ebben a szellemben fogják betölteni nehéz hivatalukat. Az új tisztviselők nevében, a hivatalos eskütétel után dr. Búzás Endre főjegyző mondott köszönetét mély megilletődéssel a törvényhatóság bizalmáért. Tudatában vagyunk annak,— mondotta többek közt — hogy osak azon az úton lehet eredményeket elérnünk, amelyet a főispán űr Öméltósága megjelölt. Hosszú út vezet el az ősi vármegyétől a kiegyezés, a háború, a forradalmak, e végül a mai nehéz idők vármegyéjéig, de a megye intézménye mindig megmaradt az erkölcs, haza és emberszeretet bástyáján, s ez fogja biztosítani fennmaradását a jövőben is. — Itt főpap, képviselő, miniszter, polgár és földműves, gazdag és nincstelen egymás mellett, a köz érdekében harcol az igazságért, a jobb jövőért a ebben a küzdelemben nincs egyéni érdek, csak a közös munka hite, felemelő érzése. Nagy tisztesség és nagy kitüntetés ért minket ezzel a választással; valameny-
