Eger - napilap, 1934/2

1934-09-02 / 168. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. szeptember 2. képet alkotni a vízpociőkolás- rői. Rengeteg vizet elpociőkol- nak a közkutaknál él a perme­tezéseknél is. Kálnoky István dr.: Permete­ző kutakat kell felállítani a vá­róinak a küllő területeken. Radii Károly : Már tavanzal ■ürgettem a vízmérő érák be­szerzését a vízpociékolfii meg­állapítására. Sokba kerül a csa- tornajavítái él nagy baj az ii, hogy a házakban senki sem gyakorol ellenőrzést, vájjon nin- csenek-e elromolva a vízciapok. Ezeket miad nekünk kell meg­fizetni. Trak Gáza polgármester: Uta­sítsa a közgyűlés a vízművek igazgatóságát, hogy 30 napon belül tegyen jelentéit, van-e mőd a parkokban elhasznált vizmeny- nyiség megmérésére. A képviselőtestület így döntött, majd a költségvetést egész ter­jedelmében elfogadta. Petro Kálmán válasza Nagy Lászlónak. Ringelhann Bála üzemi igaz­gató beterjesztette a gépüzemek költségvetését, azzal a javaslat­tal, hogy a közgyűlés a villany egységárát tartsa meg a 8 fil­léres alapon, ami a hitelezők­kel szemben szükséges. — Az üzemi terheket olymódon fogják ciökkenteni, hogy az ősz­nél felszerelendő vízműőrák ada­tai alapján 1935. március 31-én megállapítják, mennyi a vízmeg- takarítás az órák használata kö­vetkeztében s a megtakarított összeget január 1-től visszame­nőleg a vízdijak csökkentésére fordítják. Petro Kálmán: Válaszolni aka­rok Nagy László képviselőnek a múlt ülésben ellenem intézett támadására, amit azért tett, mert a vármegyei kisgyűlésben a vil­lany egységárának leszállítása ellen szólaltam fel. Meg akarom magyarázni, hogy akkor a város érdekében cselekedtem és első­sorban éppen a földművesség ügyét szolgáltam. Engem első­sorban az a szempont vezetett, hogy a város 710 játssza el öe- csületét a hitelezői előtt. A gép­üzemek ; nemcsak a már elhasz­nált áramért tartoznak az Eger- Gyöngyösvidéki Villamossági Rt.- nak, hanem sokfelé vannak még nagyösszegü tartozásuk. — En nagyon sokszor járok közbe fizetési halasztásért, ka­matmérséklésért, éppen azért ar­ról is kell gondoskodnom, hogy az üzemek fizetőképesek marad­janak. Nem lehet megtenni azt, hogy míg fizetési halasztásért rimánkodnak a cégeknél, itthon leszállítsák a villanyárakat. A másik ok a következő: amióta képviselő vagyok, nagy összegű államsegélyt hoztunk haza a vá­ros vezetőségével. — Ezeknek az államsegélyek­nek az összege meghaladja már a félmillió pengőt s erre a se­gélyre a városnak szüksége volt és van ma is. Hogy menjek én a minisztériumba segélyt kérni, amikor itt leszállítjuk a villany­árakat. Könnyen azt a választ kaphatom, hogy azoknak a vá­rosoknak adják inkább az ál­lamsegélyt, amelyek olyan nehéz helyzetben vannak, hogy nem is gondolhatnak a közszolgálta­tások árának leszállítására. Es így Eger elesik az évi 60—80 ezer pengős támogatástól. Az üzemi terheket fizetni kell* 1 ha leszállítjuk a villany árát, a pót- adót kall felemelni s azt éppen a kisemberek fogják megsínyle- ni. En egyenes utón járok és olciő népszerűség árán nem am­bicionálom a képviselőséget. Nagy László : Nem állítottam Gyöngyös, szeptember 1. Gyöngyös város képviselőtes­tülete szeptember 3 áu, hétfőn tartja rendkívüli közgyűlését, a- melyen 42 pontból álló tárgyso­rozatot terjesztenek a képvise­lők elé. Dönteni fog a közgyűlés a Gazdakör ajánlata felett, ame­lyet a városi szeszfőzde megvé­telére nyújtott be, továbbá a vá­rosi közpánztár forgalmáról sző­lő jelentéit is tárgyalja. Legnagyobb érdeklődést fogja Evek óta igen sokszor hall­juk emlegetni ezt a területet, illő tehát, hogy közelebbről is megismerjük annyival is inkább, mivel sorsa nagyon közelről ér­dekli Magyarországot. A Saar vidék 800,000 lakosú igen gazdag szénterület az uj francia határ mellett. Ennek a szerencsétlen területnek a soriét igen érdekesen intézték el a bé- kecsinálók. Mivel szenére a fran­ciáknak feltétlenül szükségük van, a békeparanci tehát egy­szerűen Franciaországhoz csa­tolta, a bányát, az egész terüle­tet pedig népszövetségi bizott­ság kormányzására bízta, azzal, hogy 1935, január 13.-án nép­szavazás döntsön arról, hogy a lakosság hová akar csatlakozni. A farkai és a bárány meséjéhez nagyon hasonlatos döntés ez. A területen levő szénbányák vég­legesen Franciaországot illetik, a lakosság azonban dönthet, hogy hová akar tartozni. Ha a népszavazás úgy döntene, hogy Franciaországhoz csatlakozik, akkor marad minden a régiben, természetesen a népszövetségi bizottság kivonul onnan. Ez és nem is tételezem fel, hogy a képviselő űr a kisemberek érde­ke ellen cselekedett, de az a meg­győződésem, hogy ha leszállíta­nánk a villany árát, több lenne a fogyasztó és így több lenne a bevétel. Ha fedezni kell az üzem terheit, használják fel erre a célra a pőtilletményeket. Egyéb­ként a képviselő urat nem akar­tam személyében támadni. Irak Géza polgármester ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy köszönetét mondjon dr. Petro Kálmánnak azért a sok önzetlen fáradozásért, amivel az államsegélyek ügyében tevékeny­kedik. Köszönő sorait a képvi­selőtestület állva hallgatta vé­gig, a képviselő iránt érzett há­lából és tiszteletből. (Folytatjuk) azonban kiváltani a városi bor, sör, hűs és egyéb fogyasztási adók kivetése, beszedése, ellen­őrzése és kezelése tárgyában al­kotott szabályrendelet módosí­tása ős több mátrafüredi telekre kötendő bérleti szerződés, ame­lyek ismét szép számban szere­pelnek a közgyűlés programra- ján. A rendkívüli közgyűlést meg­előzőleg a pénzügyi szakosztály és az állandó választmány tart együttes ülést ma délután. azonban egész bizonyosan nem fog megtörténni. Dönthet a nép­szavazás úgy is, hogy ma­radjon minden így, ahogy 15 éve van, vagyis kormányozza tovább is a területet a népszö­vetség, a bánya a franciáké, a munkások psdig jól megfizetve Franciaországnak dolgoznak to­vább is. A természetes és a leg­valószínűbb döntés azonban az lesz, hogy a lakosság hű marad ősi hazájához és úgy dönt, hogy Németországhoz akar csatlakoz­ni. Minden józan ember most már azt hinné, hogy ha ez bekövet­kezik, akkor egyszerűen minden megy vissza Németországhoz, a a népszövetségi bizottság átad mindent a németeknek, a francia bányavezetőlég pedig összecso­magol ős megy haza. Nem azért voltak azonban a békediktátu­muk bosszú művei, hogy ezt ilyen egyszerűen véghez lehes­sen vinni. Ha a Saar vidék lakossága vissza akar menni anyaországá­hoz, akkor nagyon bonyolult művelet kezdődik, mert a ver- •aillesi béke szerint ebben az esetben a németeknek meg kell vásárolni a bányákat a franciák­tól, mert azok 15 év óta az övéi. Hiába szavaznak tehát szegény saarvidéki lakosok hazájuk mel­lett, mert a legjobb esetben is óriási összeget kell majd a Né- metbirodalomnak fizetői, hogy saját szénbányáját visszaváltsa a győzőktől. Még igen sokat fognak e kö­rül a kérdés körűi veszekedni. Maga a népszavazási! veszedel­mes dolog lesz két olyan ádáz ellenség között, mint a német és a francia. A Népszövetségnek nagy gondot fog még okozni az, hogy az összeütközéseket és pá­dig a fegyveres összecsapásokat meg tudja akadályozni, mert ott hihetetlen nagy erkölcsi erők csapnak majd össze ős egyálta­lában nicci kizárva nagyobb bo­nyodalom sem. Képzeljünk el egy hazánkbsli egyszerű képvi­selő választást, ahol az egységes párt küzd a független kisgazda- párttal. Képzeljük ezt a válasz­tási agitáciőt olyan helyen, ahol 800,000 ember végleges sorsáról lesz sző, ahol kommunista agi- táciőval együtt francia uszítás és hihetetlen méreteket öltő né­met nemzeti szocialista propa­ganda ütközik össze. Még komoly európai bonyodalom is fejlődhet abból, ha a németek nem isme­rik el az ellenük szóló ered* ményt. Reméljük azonban ős minden j el amellett szól, hogy ez az eset nem következhet be, mert a lakosság hű marad hazájához. A franciák minden esetre igen nagy összeget fognak követelni a bányákért, melyeket a meg­fontolatlan békediktátum nekik adott. Egy második hadisarc lesz ez, melyet a franciák be akarnak majd vasalni a néme­teken. Pedig az engedékenység, a józan belátás, a békülni aka­rás azt súghatná a franciáknak, hogy 15 évig ingyen használtad a bányákat, milliókat bányász­tál ki onnan, most tehát köny- nyítsed meg ellenséged helyze­tét és nagylelkűen kérj egy szimbolikus árat, mondjuk 100 dollárt. Nem volna ez szép gesz­tus a világ aranykészlete két­harmad részének gazdag birto­kosa részéről? Da lehet-e ezt remélni ? Nem és egészen bizo­nyosan nem. Ebben a kérdés­ben szakadásig fogják megint a húrt feszíteni. A német birodalom vezére lát­ja ezt előre, ezért már többször ajánlotta a franciáknak, hogy ne tartsanak népszavazást, ha­nem egyezzenek meg békésen ebben az egyetlen egy kérdés­ben, Bmely még a két nagy nem­zet között fenn áll. A franciák azonban mereven kitértek min­den megegyezési kísérlet elől. Ami tehát ott majd bekövetke­zik, azért kizárólag a franciák Módosítják a gyöngyösi fogyasztási-adó rendeleteket a szeptemberi közgyűlésen A Saar-vldék. — Trianoni szemmel. IRTA: M1LASSIN KORNÉL NY. EZREDES.

Next

/
Thumbnails
Contents