Eger - napilap, 1934/2

1934-09-30 / 166. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. augusztus 30. I Az egri jogakadémián öt ve ii elsőéves joghallgatót j lehet felvenni Egri művészek és müvésznövendékek kép- és szoborkiállítást rendeznek az egri Kaszinóban A kiállítás szeptember 16-án nyílik meg és kilenc napig tart Eger, augusztus 29. A kultuszminiszter most adta ki rendelkezését, amellyel sza­bályozta az idei évben az egye­temekre és főiskolákra felvehető első éves hallgatók számát. Eszerint az egri jogakadémián 50 elsőéves hallgatót lehet fal­Eger, augusztus 29. Jelentettük már, hogy Heves vármegye törvényhatósági bi­zottságának őszi közgyűlését Hedry Lőrinc dr. főispán szep­tember negyedikére hívta össze. A törvényhatósági bizottság­nak mai összetételéban ez lesz az utolsó funkciója, mert az ősz folyamán már sor karul ez u| venni ebben bz esztendőben ép­pen úgy, mint a többi akadémián. Mivel azonban az egri érseki jogakadémiának az egész hatal­mas főegyházmegye területéről rekrutálódnak a hallgatói, egé­szen bizonyos, hogy ezt a lét­számot fal fogják emelni. választásokra. A közgyűlés tárgysorozatán a már ismerteteti vármegyei költ­ségvetésen kívül még szerepel egy igen fontos pont, a megüre­sedett vérmegyei főjegyzői állás betöltése, amely igen széles kö­rű érdeklődést vált majd ki a bizottság tagjai között. Eger, augusztus 29. Az egri Kaszinó százéves ju­bileumán a nagymultű egyesület kitűnő vezetősége reprezentatív képkiállítást rendezett az egri művészek müveiből. Amilyen ter­mészetes volt ebből az ünnepi alkalomból e műpártolő egyesü­let sikerült összefogó törekvése, éppolyan természetesen vetőd­hetett fel a kérdés: miért kell ilyen törekvésnek kívülről s nem a művészek köréből megindul­nia; főként miért kell kizárólag ünnepi alkalomkor együttesen megmutatkoznia az egri művé­szek tevékenységének ? Bíztunk abban, bogy az egri művészekre indító hatással lasz a közös kiállítás nagy sikere és öumaguktől évről-évre feltárják műhelyeik eredményét a közön­ség előtt. Mert jő ez a megoldás mindenképpen. A közönség és a művészek kaposolatát állandóan fenntartja és fokozottabb mun­kára bírja a művészeket, akik között néhányan csak hosszú időközökben rendeznek egyéni kiállítást. Művészet és közönség szorosabb összeköttetése föltét­lenül szükséges az egészséges ütemű művészi élet megteremté­séhez. Ennek az első nyomát látjuk abban a közős kiállításban, a- melyet az egri művészek és mű- vősznövendőkek rendeznek a Kaszinó nagytermében szeptem­ber 16 tói 25-ig. A konzervatív irányok és a modern művészi törekvések egyformán fölvonul­nak ezen a kiállításon, amelynek különös jelentőséget ad az a kö­rülmény, hogy megnyitása egy­beesik ez Idegenforgalmi Hiva­tal által rendezendő szüreti fel­vonulással. A filléres vonatokkal ez alkalomra ideérkező fővárosi és vidéki közönség tehát nem­csak a város gazdasági sajátos­ságairól szerezhet tudomást, ha­nem az itt szerényen meghűződő művészi értékekről is. Filléres gyorsvonat Debrecenből és Miskolcról Egerbe A vármegye őszi közgyűlésén betöltik a főjegyzői állást fi töruényszék felmentette az egri udrosi szeszfőzde uolt üzemuezetőjét a hűtlen kezelés vádja alól Eger, augusztus 29. Feltűnést keltő bünpert tár­gyalt tegaep az egri kir. tör­vényszék. A per szenvedő ala­nya Lichter Lajos, a város köz­ismert »Duci bscsic-ja volt, akit Eger városa hűtlen kezelés vád­jával ültetett a vádlottak pad­jára. Lichter Lajos 1931-től 1933 márciusáig a városi szeszfőzde üzemvezetője volt. Ebben a mi­nőségben érte a város részéről ez a vád, hogy a felek részére engedély nélkül szolgáltatott ki pálinkát, felhatalmazás nélkül felvette a pálinkafőződ dijakat s azokat nem engedélyezett, nél­külözhető beruházásokra és egyéb ismeretlen célokra fordí­totta. A város ilyenformán 2681 pengő kárt szenvedett. Amikor a város vezetősége tudomást szerzett a fenti hiányról, Lichter Lajost azonnal eibocsájtotta ál­lásából és bűnvádi eljárást in­dított ellene. Hosszú nyomozás után került főtárgyaiéira a sor, első ízben ez év tavaszán, ak­kor azonban a bírőság bizonyí­táskiegészítést rendelt el több kérdőiben. Mivel az első főtár- gyslás őta két hónap eltelt, a törvény értelmében nem lehe­tett folytatólagos főtárgyalást tartani, hanem a Hollós tanáos keddre uj főtárgyalást tűzött ki. Lichter Lajos részben jegyző­könyvi, részben szóbeli vallo­másában előadta, hogy nem érzi magát bűnösnek. 1931 novem­berében veit) át a szeszfőzde üzemvezetését, de kötelességeire senki sem tanította ki, hiába fordult a városhoz. Ha a pénz­ügyőrök, hivatalos kötelességü­kön túlmenő jóindulattal nem világosítják fel a tennivalók­ról, nem tudta volna helyét be­tölteni. Előadta továbbá, hogy engedély nélkül soha nam adott ki szeszt és nem is hitelezett, csak a város vezető tisztviselői­nek írásbeli felkérésére. A fő­zési díjak felvételétől nem til­tották el, sőt sokszor olyan ér­telemben nyilatkoztak a vezető­ség részéről, hogy ezt hihette: joga van a pénz áivéielére, — amint ez éveken át szokás is volt. A beruházásokat meg kellett osinálni, mert a pénz­ügyminiszter olyan hatállyal ren­delte el azok nagyobb részét, hogy nemteljesítésük esetén az üzemet leállítják. A beruházá­sok kisebb része is föltétlenül szükséges volt az üzem további vitelére. A beruházások 640 pengős összegét ő maga fizette ki fia keresetéből, mert attől tartott, hogy a keletkező viták és esetleges kellemetlenségek miatt elveszti állását. Ebből az Összegből egyébként a város A MÁV szeptember 2-án, va­sárnap fillérei gyorsvonatot in­dít Debrecenből és Miskolcról (Nyíregyháza, Szerencsen át) Egerbe. A menettérti jegy ára Miskolcról 1 pengő 80 fillér, a többi állomásról 4 pengő 50 fillér. A vonat természetesen csak ötszáz utas jelentkezése esetén indul s valószínű, hogy össze is gyűlik a kívánt létszám, mivel erről a vonalról utoljára az el­múlt évben indítottak filléres gyorsot Egerbe. Augusztus első felében sok tifuszos megbetegedés fordult elő a megyében Eger, augusztus 29. A vármegyei tisztifőorvosi hi­vatal most készítette el a sta­tisztikát a vármegye területén augusztus első felében fellépett ragályos megbetegedésekről. A statisztikából kitűnik, hogy leg­nagyobb számban most is, mint júliusban, a tifuszos megbetege­déseket észlelték a megye terü­letén. Összesen 31 tifuszos be­teget jelentettek ba a hatósá­goknak augusztus 15-ig. Ezek közül Egerben kettőt észleltek, a többit a különböző községek­ben, de mindenütt kisebb szám­ban. Legtöbb tifuszos eset Pász- tőn volt, ahol 6 megbetegedés történt. Ugyancsak nagy számban lé- patt fal a hőkhurut, amelyből 33 esetet észleltek. Emberi veszett­ség egy esetben, Varpeléten for­dult elő. Gyógyíthatatlan betegsége miatt felakasztotta magát és meghalt egy egri korcsmáros Laposak István 57 éves egri korcsmáról Laccalotti ucca 10. sz. alatti lakásának padlásán hétfőn a déli órákban felakasz­totta magát. Mire rátaláltak és levágták a ruhaszárító kötélről, már nem lehetett rajta segíteni. A rendőri nyomozás adatai szerint, valamint testvére elő­adásából bizonyossá vált az, hogy tettét gyógyíthatatlan be­tegsége miatt követte el. — Javító- és pótvizsgák a gyön­gyösi mezőgazdasági iskolában. A gyöngyösi felsőmezőgazdasági iskolában a javító és pótlő érett­ségi vizsgákat szeptember 17-én tartják meg. Az ezt megelőző írásbeli szeptember 10—11 és 12-én lesz s a vizsgákon Lotzka Alajos egyetemi magántanár el­nököl.

Next

/
Thumbnails
Contents