Eger - napilap, 1934/2

1934-08-28 / 165. szám

Eger, XL V. évfolyam 165. szám Aha 6 fillér + Kedd ♦ Trianon 15, 1934 augusztus 28. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA i 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. S. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. . — GYÖNGYÖSI SZER­‘KESZTÖSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP 1. SZ. TELEFON: 118. Kánikula tikkaszt még az egri aszfalton, de a fákon már sárgulni kezd a falevél. Ma még minden bokor szállást ad és enyhíti a gondo­kat a napsugár. Deazösz amely itt áll már a hegyek alján és lassan lopakodik befelé, meghoz­za a gondokat ismét. arca egyre sűrűbben megjelenik a szemünk előtt és egyre jobban kényszerít bennünket, hogy gon­doljunk arra a problémára, amit jelentenek minden évben ezek az elesettjei a keserű gazdasági harcnak, jelentenek a hatóságok és a társadalom számára egy­formán. A közületeknek a tár­sadalmi béke ős rend, meg nyu­galom szempontjából adnak gon­dot ezek a tétlenkezű és tehetet­lenségre kárhoztatott százsk és ezrek, a társadalomnak pedig nyugtalanító felelősséget okoz­nak. És ma már szívenütnek ben­nünket ezek a gondok. Mert lát­tuk, hogy a szokásos nyári mun­kaalkalmak alig pár száz sze- génynek adtak kenyeret. Mi lesz, ha elmúlik a nyár és megszólal a nyomor, amelynek hangját ma még letompítja a nyár. A tél közeledtével erősülő jajkiáltá­sokra csak munkaalkalmakkal tehetünk hangfogót. Da vájjon lesz-e annyi kereseti lehetőség, hogy mindnyájuknak jusson legalább egy falat kenyér? A városi költségvetés, ame­lyet néhány nap múlva tárgyal a képviselőtestület plénuma, alig­ha födi majd be a városra rá­terpeszkedő szegénységet. Az ínségakciő pedig toldozás- foltozása a munkanélküliség vi­harvert takarójának. — Munka­alkalmakra van szükség. A na- gyobbszabásű közmunkák mellé a magántőkének is fel kell so­rakozni. Űj stílusnak kell érvé­nyesülni abban a törekvésben, amely kenyeret akar biztosítani a télire. Ez az új stílus a nagyobb vállalkozási kedvet és a felfoko­zott megértő szeretetet jelentse minden iránybői, ahonnét csak segítséget vár a munkára feszülő kar és az éhes száj. A nyár a szegények remény­kedés! ideje. A mindenüvé életet lehelő napsugár nem engedi egész közel a nyomort a munkanélkü­liek hajlékához. Úgy-ahogy min­denki inkább átvergődik ezen a pár hónapon. Legyen készen minden akarat és jőszándék, megértés és szeretet, hogy mire búcsút mond a nyár, ne marad­jon úgy a munkanélküli szegény, Néhány nap óta Egerben el­lenőrizhetetlen forrásból szár­mazó hírek terjedtek el a szőlős­gazdák között, akik most izga­tottan tárgyalják a híresztelést, amely szerint a szüretet idő előtt, még ezen a héten meg kell kez­deniük. A kényszerű szüret okát abban jelölik meg, hogy az egri ezred nagy-gyakorlatot tart és ennek Eger, augusztus 27. A felekezeti tanítók helyzetén általában nagyot lendített a kor­mány legutóbbi rendelete, amely­ben módot nyújtott az iskola­fenntartó egyházközségeknek ar­ra, hogy a tanítói fizetéseket az állam által előlegeztessék. A fe­lekezeti iskolai adókat természe­tesen az állam behajtja az adó­köteles polgárokon, — közadók módjára. Kétségtelen, hogy ez a rendelet nem hozta azt a gene­rális megoldást,amelyet az iskola­ügy régóta vár a kormánytól. Általánosan hangoztatott kíván­ság volt ugyanis a hollandi réndszer bevezetése, amely sze­rint minden adófizető polgár adóalapja arányában járul az iskoláknak, mint nemzeti in­tézményeknek fenntartásához. — Az új rendelet az egyházi adó­fizetők szempontjából nem ho­zott egészséges változást, mert meghagyta az iskolafenntartási terhek aránytalanságát az adó­alaphoz viszonyítva s még min­dig az a helyzet, hogy a több- gyermekes községek súlyosabb mint a lombjavesztett fa. Marad­jon meg a reménye, amely a téli hónapokra a mindennapi kenyér vigasztaló áldásává valósul. Remélni merjük, hogy az a messzetekintő gondoskodás, a- meiy eddig Egerben is lelkiisme­retesen őrködött szegényeink fe­lett, példát mutatón siet a nyo­morgók felsegítésére most is. során a szőlőkben is katonaság tartózkodik majd. A kényszerű szüretről a hírek terjesztői sze­rint a város vezetősége dobsző útján is értesítette a lakosságot. Érdeklődtünk a városházán, ahol kijelentattők.hogy az egész dologról semmit sem tudnak a az állomásparancsnokságtől a város ilyen értelmű értesítést nem kapott. terhet viselnek a kevesebb gyer­mekszámú községeknél, tekintet nélkül arra, hogy szegényebbek, vagy gazdagabbak-e ezeknél. A tanítók szempontjából történt csak jelentős változás. Azok a tanítók ugyanis, akik az egy­házközségek súlyos anyagi hely­zete miatt hosszú idő óta egy­általában nem, vagy csak töre­dékesen jutottak fizetésükhöz, a jövőben az államtól fogják meg­kapni illetményeiket. Ez a rendelet, ismételjük, ál­talában hasznos volt .és szük­séges, mert a tanító nemzetne- velő munkája megkívánja, hogy a lehetőség szerint mentesítsék a tanítói kart a napről-napra vívott életküzdelem gondjaiiól. Részleteiben azonban egy sú­lyos hiány mutatkozik a rende­letben, ahol úgy intézkedik, hogy csak az egyházközség által utal­ványozott fizetéseket vállalja át előlegezésbsn az állam. Ezen a ponton húzza ki a gyékényt a rendelet a hevesmegyai katolikus tanítóság lába alól és hozza őket a tanítóság többi részénél nehe­zebb helyzetbe. Hevesvármegyében ugyanis, már az 1868. évi iskolai törvény meghozatala előtt, de az után is csak jogilag volt iskolafenntartó az egyházközség, az anyagi fenn­tartást a politikai község eszkö­zölte, ami természetes ebben a színtiszta katolikus vármegyé­ben. A politikai községek által fizetett illetményekre pedig nem vonatkozik a kormány előlegező intézkedése. Közismert tény, hogy amióta a mezőgazdaság prosperitása megszűnt, a politikai községek nagy zavarokkal küzdenek. A sok helyen ötszáz százalékos pótadőval dolgozó községek te­temes államsegéllyel tudják át­menteni háztartásukat egyik év­ről a másikra és a községi pénz­tárak hátrálékban vannak nem­csak a tanítói, de a közigazga­tási illetményekkel is s amióta megszűnt a vármegyékben a Községi Alkalmazottak Fizetési Alapja, ahonnan azelőtt a köz­ségi közigazgatás személyi kiadá­sait folyósították. Az a tanító tehát, aki anyagi­lag a községi pénztár hatáskö­rében maradt, lényegesen hátrá­nyosabb helyzetbe került. Úgy tudjuk, hogy a rendelet ereddii tervezete még gondos­kodott a község által fizetett ta­nítókról, később azonban ezt kihagyták, nyilvánvalóan azért, mert a kormány attól tartott, hogy a községi tisztviselői kar is hasonló kívánságokkal fog fel­fellépni. Kétségtelen erős indok volt ez a körülmény a rendelet megváltoztatására, mert a jegy­zői fizetések előlegei újabb terhet jelentenek az államra, azonban a tanítóság Hevesvármegyében éppúgy segítségre szorul, mint másutt, a nemzetnevelők anyagi viszonyai egyforma elbírálást kivánnak, minden más szem­pontra való tekintet nélkül. Reméljük, hogy a kormány a község által fizetett tanítók sor­sáról is gondoskodni fog ős a közeljövőben pótlólag újabb in­tézkedéseket tesz. — Az idő. A Meteorologiai In­tézet jelenti ma déli 12 órakor i Meleg idő, több helyen még eső, vagy zivatar valószínű. Kánikula izzaszt még az egri aszfalton, de a munkanélküliek Valótlan hírek keringenek a városban a kényszerű korai szüretről Heves vármegye katolikus tanítóságának érdekelt nem védel­mezi a kormány flzetésrendeleie

Next

/
Thumbnails
Contents