Eger - napilap, 1934/2

1934-08-09 / 154. szám

Mger, XL V. évfolyam 154. szám Ä H ä 6 filler ♦ Csütörtök ♦ Trianon 15,1934 augusztus 9. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 658. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118 Biztonsági városod. A Katonaorvoiok Nemzetközi Bizottsága azzal a gondolattal foglalkozik, hogy egy esetlegei háború idején miként lehetne elviselhetőbbé tenni annak meg­rázkódtatáséit a polgári lakos­ság számára, amely a légi fegy­ver kiépülőiével ki lenne távé a legszörnyűbb pusztításnak. Felvetették ezt a gondolatot, hogy ki kellene mondani egyes városok semlegességét a külön­böző országokban. Az elgondolás szerint ezekben a városokban nem volna szabad katonaságot, hadieszközöket s általában olyan dolgokat felhal­mozni, amelyek felhasználhatók az ellenfél elleni támadásnál. Ezzel szemben ezeket az úgy­nevezett biztonsági városokat megtámadni sem volna szabad, kapuik előtt megtörne a háború minden ereje. A katonaorvosok dicséretes elgondolása nagyszerű regény- téma, de sajnos csak fantázia, s alig ér többet a jőszándékcál. Ami pedig a biztonság kérdé­sét illeti, volna itt sokkal életre­valóbb ötlet mint ha a városok közül egynéhányat a biztonság fészkének jelölünk ki. A bizton­ságot lehetne nemcsak néhány szerencsét városra koncentrálni, hanem ki lehetne terjeszteni or­szágokra ét világrészekre is, osak egyezer rájönnének a világ hatalmasai a deákferenci bölcse- tégre: újra gombolnák a rósz- szul gombolt mellényt. Giak egy­szer diadalmaskodna a jog, az igazság, a méltányosság és az emberi érzés négy gondolata s rájönnének a győztes államok erra, hogy népeik boldogsága nem boldogság akkor, amikor nem tudják lehunyni szemüket a nyomasztó gondolát nélkül, hogy vájjon biztonságban vannak-e, nem keilenee szorítani még a rabszolgaszíjakon. A boldognak vélt nemzetek életének irányítóit rámlátások fantomjai fölemlítik meg minden harasztzörrenéafeor, nincs boldog nemzet sa a győz teseb, de legkavésbbá a legyő­zőnek oldalán. Nem volna nyu­galom és biztonság az immunis biztonsági zónákban sem, nem tudnák nyugodtan álomra haj­tani fejüket a gyermekek, ez aggok, a védett városokban sem, tehát utópia mind az, amit erről a törekvésről ír­tak mindaddig, amíg rá nem jönnek az egyedüli célravezető megoldásra : nine*» biz'onság és nincs boldogság népek számára mindaddig, amíg a porbatiport igazságot fel nem emelik a min­den irányban egyforma mérték­kel osztó jog magas piedesztál- jára. Négy és fél millió pengőbe kerülne Tiszafüred és Tokaj között a tiszai partvédő művek megépítése Eger, augusztm 8. A tiszai hajózás fejlesztésének egyre jobban előtérbe kerülő problémája nagyon időszerűvé tette a Felső Tisza szabályozá­sát is. Erre a szabályozásra a hajózás érdekén kívül is igen nagy szükség volna, mert mint az elmúlt évek árvizei mutatták, a Felső Tisza vidéke védtelen a nagy víztömegek leözönlSsével szemben s Hevesmegys terüle­tén több tízezer holdon tette tönkre ez árvíz a gazdák ter­mését. A Tisza szabályozás befeje­zetlensége eszerint főképen a pertvédőmüvek hiányában jut kifejezésre éa elsősorban ezen a hiányon kellene segíteni. Erra vonatkozólag már tervek is ké­szültek a meg van a költségve­tés is, amely scerint Tokaj és Tiszafüred között §0 kilométer hosszúságban négy és fél millió pengőbe kerülne a partvédelmi művek kiépítése. Ennyi pénzt kellene a kormánynak áldozni, hogy a sok száz millióra becsült értékek ne legyenek kitéve min­den árvíz alkalmával a pusztu­lásnak. Megindultak a jelentkezések az éj kisipari hitelért Hírt adtunk róla legutóbb, hogy a kereskedelemügyi mi­niszter a kisipar megsegítésére újból felelevenítette a tavaly meg­próbált kisipari eegslyhitalt, még a aűlt évinél is kisebb keretben. Az egész ország iparosai és kereskedői szájára mindössze 100 ezer psngős összeget enge­délyezett a kereskedelmi kor­mány s ebből Egernek ötszáz pengő jut, amit a város ezerre egészít ki. Természetes, hogy ilyen összeg komoly hitelnek, amiből beruházásokat lehatna eszközölni, egyáltalában nem mondható. A viszonyok rossza­ságára jellemző, hogy ennek el­lenére is történnek jelentkezések s az igénylők már kezdik be­nyújtani kérvényeiket ez ipar- testülethez. Elsősorban azokat á kérvé­nyeket veszik figyelembe, ame­lyeket még a múlt évben adtak be, a már lebonyolított hitel­akció során s azok kapnak a hitelből is elsősorban, akik akkor kimaradtak a kölcsönből az ösz- szeg elégtelen volta miatt. A sziámi király átutazott tegnap este a füzesabonyi állomáson Füzesabony, augusztus 8. (Saját tudósítónktól.) Kedden este a gyorsvonatra várakozók meglepetten tapasz­talták a füzesabonyi állomáson, hogy a pályaudvar feltűnően mozgalmas és az állomás vezető tisztviselői fehér keztyűban vár­ják asáloraljaujhelyi gyors meg­érkezését. A várakozók körében megindultak a találkozások: ki érkezhet a vonattal? A rejtély csak a vonat meg­érkezése után oldódott meg, de ekkor is csak a szemfülesebbek számára, akik a különvonat be* függönyözött temeskoosi járói azonnal arra követheztettek, hogy a titokzatos átutazó a szi­ámi király, aki Csehországból utazik a magyar fővárosba. A vonat előtt kémmozdony robogott, amelyen a miskolci.üz- letvezetőség ésaMáv műhelynek egy-egy tagja állandóan tíz perc­nyi távolságban a vonat előtt utazott és vigyázott a királyra. A füzesabonyi állomáson a tar- maskocsi eblakában megjelent egy kiiuövéiű ember, arsny- díszakkel varrott ruháján kü­lönböző kitüntetésekkel. A király kíséretének egyik tagja volt. A közönség várakozással nézte a termeskcciikat, amelyek előtt egy podgyászkocdt vitt a mozdony, de a királyt uem sikerült meg­pillantani s a vonat elrobogott az állomás előtt. Lázong az orosz paraszt­ság: ismét az egész termés beszolgáltatását rendelte el a szovjet. Moszkva, augusztus 8. Nagy izgalmat keit az orosz parasztság körében a szovjet­kormány új gibonaraadalete, a- raely a rossz termésre való hi­vatkozással újból megszorítja a gabooabeszolgáltatási kötelezett­séget. Az elmuit évben sz önálló kisgazdák és a kollektív farmok a gabonatermésnek csak 50 szá­zalékát szolgáltatták be az állam­nak, míg a fennmaradó részt saját céljaikra fordíthatták, sőt a szabad piacon is értékesíthették. Sztálin maga írta alá a múlt évi jó termés után a gabonabe- szolgáltatási kötelezettség eny­hítéséről szőlő rendeletat, nyil­ván azzal a szándékkal, hogy növelje népszerűségét. Most, hogy a termés rosszul ülőit ki, Sstalin helyett a népbiztosok ta­nácsának elnöke, Molotov adta ki az új rendeletet, amely ha­tálytalanítja a Sztalin-féle eny­hítéseket és visszaállítja a régi, szigorú utasítások érvényét. — Egyes vidékeken egészen 95 szá­zalékig terjed a hőszolgáltatási kötelezettség.

Next

/
Thumbnails
Contents