Eger - napilap, 1934/1

1934-01-28 / 22. szám

ABH 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Eger, XL F. évfolyam 22. s«am Trianon 15, 1934 január 28. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA « 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG« EGER, LÍCEUM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON : 118. után is akadnak védelmezői és dicsőitől a nyilí »zavezásos rend* ezernek, me y egyformán azét- marja a kormányok ét polgárok politikai leikiismers tát, hogy utána a belpolitikái ellentéteket az elvizelbetetlenségig kiélezze. Nem gondolt még senki arra, hogy a nemzeti egység kialahu- j Ideának legfőbb akadálya ez a ; kőiiilmány, hogy az ellenzék nem tud hinni a kormánypárt jóhiszeműségében, mart a több­iég mináiunk nem a nép karat, hanem a választási erőszak utján válik azzá. Nem gondol! senki arra, hogy a választási erőszak a természe­tes fejlődési is megakasztotta az országban. A szellem fegyverei­vel megindított mozgalmak és uj kezdeméüyezések mindenütt a haladást és fejlődést szolgái' ják, de a választási erőszak el* fojtja a törvényes reformmoz­galmakat és a népet földalatti aknamunkára kényszeríti v-gy j eitunyuláira, életképtelenségre kárhoztatja. A magyar négy ban- kokrácia egyik képviselője : báró Kornfeld Móric legújabban tu­dományos szemfany vesztéssel szószegésre akarja bírni a mi­niszterelnököt, midőn a bölcs tógájában a nyiit szavazás rend­szerének állítólagos előnyeiről elmélkedik. Szerinte a nyílt sza­vazóé rendszerének köszönhető garázdálkodik a kartellek árú- uzsorája, a spekuláció, adóeltit­kolás 8 a másik oldalon a nyo­mor és szegénység. N« Íá!s*nrioW hőt ffirelini j*t#­Budapest, január 27. Mielőtt a képviselőhöz új bb szünetre, — ezú tál azonban fon­tos bizottsági tárgyalákok mi»tt előállott szünetre — ment vol* a, pénteken még letárgyalta a hát- r* maradt mentelmi ügyeket. Harminchat mentelmi jelentésiéi végzett rövid másfél óra alatt a parlament. Az ülés elején az elnök fal­olvastatta az összeférhetetlenségi bizottság j-lentését, amely sze rint Eckhardt Tibor ellen ez összeférhetetlenségi eljárást nsm indí jík m«e. E'Utáo F hinyi Ismeretes a pénzügyminiszter­nek az a mült év őszén kiadott rendeleie, amely szerint az 1932. év adóhátralékait búzában it le­hetett törleszteni. Egerbtn a rendelet érteimében 1000 mázsa folyt le adóhátrá­kot az egészséges államiság első feltételével, a titkos választójog­gal s ne akarja senki Magyar- országot a Balkánra viscza­sfil'yo*»tani, Tihamér kereskedelmi miniszter terjesztette be törvényjavaslatát a kereskedelmi és iparkamarai törvény módosításáról. Harmadszori olvasásban elfo­gadták a tengerhajózási javas­latot, majd a mentelmi ügyek tárgyalására került a sor. A többi scenttdmi bejelentés­sel rövidesen végzett a Ház és az elnök javasolta, hogy az ülé­seket bizonytalan időre, a fővá­rosi törvényjavaslat bizottsági ütésének tartamára szüneteltes­sék. Az ölé* 9 őr°kor ér* véget. lék fejében, amelyet a Futura áruforgalmi r.-t. 11.164 p *ngő ér­tékben számolt el. Az érdekelt adózók búzáját a Futura rész- vónyiársaeág vette á{, ugyan­csak a Futura bonyolította le ez egész *nűv«letet. Kiütéses tilusz tört ki Heves megye egyik községében A hatóságok a legszigorúbb óvó­intézkedéseket léptették életbe. Rövid ülésezés után hosszabb szünetre ment a parlament 1000 mázsa búzát 11.164 pengő értékben számoltak el adóban 1932. évi adóhátrálékokra Türelemjáték (—s—v~) A liberális kormá­nyok hetven évig taposták aws- gysr állampolgárok lelkiismere tét és legfontosabb polgári alap­jogát : a választójogot. Az erő­szakos választások korszaka alatt sikerült a nép állampolgári öntudatát árnyékká halványí­tani. Hatven éve nem gyakorol­hatja a magyar állampolgár nyíltan és blaiismerete szerint választójogát és így nem sza­bad csodálkozni azon, hogy a polgári kötelességteljesítői i* két- •égbeejtőea alacsony nívóra szállt alá. A polgári önérzetükben meggyalázott és fejbőlictő Jáno­sokká nevelt tömegek sopánkod­va nézték 1919-ben ez ezeréves Magyarország széthullását. Nem akedt egyetlen egy férfi sem, aki az ér elé vetette volna ma­gát. A király nem taiá t minisz­terelnököt, aki merte volna vál­lalni a felelősséget, hogy Ma­gyarországot kivezeti a tornyo­suló bajokból. Végre izemébe kell néznünk a valóságnak és el kell ismernünk, hogy nem az antant osztotta fal Magyarorszá­got, hanem egy gyenge pillanat­ban mi hagytuk feldarabolni. A nyiit szavazás rendszere olyan oiábíiólag hatott eddig minden magyar kormányra, hogy a kísértésnek nem tudott ellen- állani. Hol kisebb, hol nagyobb erőszakkal mindig megkorrigál­ták a választási esélyeket, bogy a kormányhatalom ki ne ciuiz szék a kezükből. A hatalom él­vezetének mámora elfojtotta ben­nük a leikiismeret szavát és nem törődtek vsle, hogy az évtizede­ken át gyakorolt jogfosztás mi­lyen következményekkel jár. Nem ügyeltek a kormányok arra sem, hogy a külföld azért hitte el a rólunk terjesztett rá­galmakat nemzetiségeink elnyo­másáról, mert a jogfosztő vá­lasztási hadjáratok valószínűsí­tették a vádakat. Gömbös Gyula felelősségének tudatában meg­ígérte, hogy többé nyiit válasz­tás nem lesz, mert mint ellen­zéki politikus meggyőződött e választási rendszer sötét olda­láról. ígéretéi megismételte Sá­toraljaújhelyen is. CiOdálaíosnsk kell tartanunk azt, hogy ezek az, hogy a magyar parlamentá- rizmus még nem mondott ciő- dőt, hogy itt diktatúrára azért nincs szükség ssb. A nyílt diktatúrától nem ok nélkül felhőzik az említett bank- bárő. Mart az a parlament, mely az önző utakra tévedt és kérész tény erkölcstől elszakadt pénz­emberek támogatásával verbu­válódott össze, csendesen tűrt űzelsseiket. A parlamenti egység összekovácsolásánál nsm kis sze­repe volt s na a k az összeírás­nak, amit Károlyi Gyula végez­tetett, amisor nyilvántartásba foglalta azokat a képviselőket, akiknek fizetése hosszú időre le volt tiltva adósság ik törleszté­sére. Hetvenkét ilytn képviselőt írtak ös*ze a független parla- mentárizmus nagyobb dicsősé­gére. Nyiit szavazassál össze le­het hozni ilyen »szilárd* parla­mentet, de mögö.te szabadon Ma reggel érkezett telefonja- lentéa szerint a beaenyőteki ci­gányok között kiütéses tífusz tőrt ki. A veszedelmes fertőző betegség észlelése után dr. özek­kel Ferenc vármegyei tisztifűor- vos nyomban megjelent a köz­ségben és dr. Szabó Gyula já­rási főszolgabíróval egyetemben azonnal megtette a szükséges közegészségügyi és közigazga­tási intézkedéseket. Eddig Robtás György 19 éB Penti Kálmán 27 éves cigány be­tegedtek meg kiütéses tífuszban. B senyőielök délkeleti szélén, és ott is csak négy házbői áll ez a kis cigánytelep, ahol a fertőző megbetegedés történt. A három házban harmincegy személy la­kik. Eít a telepet még tegnap dróuövénnyel kerítették körül és azóta csendőrök őrzik. Nyom­ban m g öríőnt a telep vala- stem yi lakójának fertőtlenítése. A kiütéses tífuszban megbete- gídat» cigányok a m-gelőző na­pokban Tissaörsön és Tiseanánán jártak látogatóban. A hatósági intézkedéseket és a szigorúbb egészségügyi ellenőrzést most ezeknek a községeknek a cigá­ny ira is kiterjesztették. Általá­ban p dig mindent elkövettek a kiütő ez tífusz továbbterjedésé­nek «Bfgifeadályozáisára.

Next

/
Thumbnails
Contents