Eger - napilap, 1934/1
1934-01-25 / 19. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG — ss< li n n 1984. ja*u*r 25. bírt, mintha Tilu’escuaak sikerült volna ÖMzébbhangolci ae érdekellentéteket. Benes cseh külügyminiszter hazautezőban ma reggel 6 órakor Budapestre érkezett a zágrábi gyorsvonattal. Benes egy óráig tartózkodott a pályaudvaron, azonban nem szállt ki, sót kocsiját erős őrizetbe vették, mert attól tartottak, hogy valaki merényletet követ el ellene. Folynak az előkészítő munkálatok a gyöngyösi áram és vízdíj leszállítására Gyöngyös, január 24. A Sp?yer-kőlc ön szolgáltatásának csökkenése következtében napirendre került villany- és vízdíj leszállításának kérdése, amelyet a város polgársága egyöntetűen kíván, most már űgyiát- szik, rövidesen megoldódik. A város vezetősége teljes mértékben magáévá tette a fogyasztók kívánságát s mint Nagy Dezsó igazgató, a villamos művek vezetője munkatársunk előtt kijelentette, rövidesen döntö lépés történik az ügyben. A városházán már folynak erre vonatkozólag ez **16kés*í>ö munkálatok. Szém«zetűen még nem Írhat megállapítani a csökkenés mértékét, mert az attól függ, hogy & dollár árfolyamát, amelyben tudvalévőén a Spa- yert törleszti a város, milyen árfolyamon stabilizálja a belügyminisztérium. Már fel is írt ebben az ügyben a város a belügyminisztériumba, ahonnanmég a héten várnak választ. ▲ villanynál egyébként új rendszert dolgoznak ki, amelynél a tervek szerint egy bizonyos, minimális fogyasztáson felül lényeges kedvezményt adna n város. Hogyan lesz a 11 filléres tejből 5 és fél filléres tej Eger, január 24. Minap szővátettük a mezötár- kányi gazdagyűlésen elhangzott kőmtől panaszt, hogy a gazdák a tejért 5 és fél fillért kapnak, holott a földmívelésügyi miniszter 11 filléres átlagárat Ígért a tejrendelettei kapcsolatban. Nagy feltűnést keltett cikkünkkel ktp- csolatban lapunk munkatársa felkereste Balogh Istvánt, a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület igazgatóját, aki a következőket mondotta: — Az alacsony tejárak oka a tejben világszerte jelentkező túltermelés, náluak Magyarországon pedig a balfogyasztás és az export közötti kedvezőtlen viszony még fokozza a nehézségeket. Egyetlen számottevő fogyasztó a feldolgozatlan, ugyne vezeti fogyasztási tejre Budapest, ahová havonta 18 millió liter tej megy, viszont a közönség csak 6 millió litert fogyaszt el tej alakjában, a felmaradt tejet a tejvállalatoknak vajjá és egyéb tejtermékekké kell feldől- gozniok. 100 liter tejből kereken 4 kilő vaj készül, aminek ez értéke a mostani 2 pengős nagybani árban 8 pengőt tesz ki, egy liter ilyen tej tehát 8 fillérrel értékesül, annak ellenére, hogy Budapestre szállították. A közel feles arány révén tehát a 32 filléres áron kicsinyben forgalomba kerülő fogyasztási tejjel szemben a vaj alakjában forgalamba kerülő tej 8 filléres ára áll, miután az arány feles, a tej átlagos értékesülési ára nem 32, hanem tulajdonképp csak a kettőnek a középarányosa, vagyis 20 fillér. Ebbőt az átlag 20 fi'lér árbői levonásra kerül a kicsiny- beni árusítási jutalék, 2 fillér, a vállalatok kezelési és a vasúti szállítási dija, továbbá a külöm- böző mellékköltségek, vegyvizs- gálát, kövezetvásn és még számos aprő tétel, végül a vajkivitel támogatására is másfél fillér, végeredményben országos átlagban a Budapestre szállított tej, amely ma az országos viszonylatban legjobban értékesülő tej, 13 filléres áttagárban értékesül. Ebből még levonandó a távolság szerinti vasúti költség és így jön ki a Kállay miniszter által országos átlagárként tervezett 11 filléres tejár. — Ha erra gondolunk, hogy a budapesti szállításokat a szerzett jogok elve alapján azoknak a termelőknek bizto.í ották, akik 1931 évig már rendszeresen szállítottak Budapestre, kiderül.hogy ez azóta bekapcsolódó pesti szállítók, továbbá a vidéki városok tejszövetkezeti telepeire szállító más gazdák még ebben ez árban sem részesülhetnek, miután a vidéki városokban nem 32 filléres, hanem mint Egerben is, 16 filléres házhozszállítási fogyasztói tejárak vannak érvényben, így a tejükből csak vajat lehet készíteni, ame'y célra a tej, feldolgozási költségeket és a szállítási költségeket is beleszámítva, mindössze 8 fillért ér. Ennél az értékesítési lehetőségnél mindössze annyi megtakarításra nyílik mód, bogy a feldolgozó telepekre nem fuvarozzák ba a teljes tejet, hanem a gyüjtőállomá- ■okon, mint amilyen Köm'ő is, lefölözik szeparátor géppel a teje», a tejszínt szállítják csak el, a lefölözött tejet pedig, amely literenként kb. 3 fillért ér, visszaadják a gazdának. így jön ki azután az 5 fillér körüli tej literenkénti tejszinár mellett 8 fillér falusi helybeni ár. — Ez az ár is veszélyeztetve van, mert vajkivitelünk, mely teljes egészében Angolorszégba irányul, január 17.-én teljesen megakadt és szemben a múlt évi 350 vagon kivitt vajjal, most teljesen kiviteli lehetőségek nél kül állunk, hála az ottavai egyezménynek, amelyet Anglia és a Domíniumok egymással kötöttek és amely az angol piacot elsősorban az angol gyarmati termelésnek biztosítja. — Végül megemlítendő, hogy a kiviteli vajért kilónként 90 fillért fizet a külföld, hogy ez bz ár 2 pengőre, amennyibe a vaj tényleg kerül, kiegészítődják, szedik a budapesti 32 filléres fogyasztói tejárban megállapított ipari tej hozzájárulási másfél fillért a tejvállalatok útján és ebből kár- póílődik az a gazda, akinek teje csak exporlvajjá dolgozódik fel. Végeredményben, ha ez a komplikáltba mégis funkcionáló tej- | rendelet nem volna, úgy a kömtől | tej egyszerűen eladhatatlan lenne. márciusban megkezdik a Demzeti Bank gyöngyösi székházának építését Gyöngyös, január 24. A Nemzeti Bank nemrégiben telket vásárolt Gyöngyösön, hogy székházét építsen. Az egyemeletes kis palota tervei elkészültek, az építkezést értesülésünk szerint márciusban megkezdik ■ ha az időjárási viszonyok megengedik, az őszre be is fejezik. Nagyon szerencsés gondolat volt a székházépítés a Nemzeti Bank részéről, mert amellett, hogy értékes objektummal gyarapítja vagyonát és emeli Gyöngyös városképét, munkaalkalmat nyújt a nehéz helyzetben lévő építőiparnak ■ az érdekelt kereskedelmet is foglalkoztatja. Tiz, húsz, ötven és százpengős bankjegyeket hamisított egy banda Hevesen A csendőrség leleplezte a Heves és Borsod megyére kiterjedő, nagyarányú pénzhamisító szövetkezetei. Heves, január 24. (Saját tudósítónktól.) Páratlanűl nagyarányú pénz- hamisítási ügyet leplezett le a csendőrség az elmúlt napokban. A banda behálózta egész Hevesmegyét, Alsóborsodot, a Jászságot és bankjegyhamisítátra rendezkedett be. Mielőtt azonban egyetlen darabot is forge- j lomba hozhattak volna a sokszorosító gépeken előállított utánzataikból, a ctendőrség rajtaütött a bűnszövetkezeten, amelynek ezidőszerint 25 tagja ven őrizetben. A pénzhamisító szövetkezet kísérleteit nem régen kezdte meg és a ctendőrség csakhamar tudomást szerzett mi készül egyes beveti és borsodi falvakban. A ciendőrség az értesítés után nyomban megkezdte a nyomo zást, amelybe belekaposolődtak az összes borsodi, hevesi és jászsági osendőrörsök. Hamarosan kiderült, hogy Lóié Gusztáv oigáoykovőct a pénzhamisító banda vezére. Megái lapították, hogy Lóié Miskolcon a sokszorosító géphez szükséges hektogréfot és egyéb felszerelést vásárolt be. Miskolcról a nyomozás szálai a Jászságba vezettek és rövidesen elfogták Lóié Gusztávot. Akkor érték tetten, amikor lakásának pincéjében több társával együtt javában gyártotta a hamis ötvenpengő- ■eket. A Lóié pincéjében elfogott őt pénzhamisító töredelmes beismerő vallomást tett. Bevallották, hogy hónapokon keresztül szervezkedtek és céljuk egy nagyarányú pénzhamisító banda létrehozása volt. A bandának körülbelül négy ven tagja volt, négy sokszorosító gépet szereztek be a »tagsági díjakból.« Bevallották, hogy a sokszoro* siló gépeket más-más faluban rejtették el. Vallomásuk alapján a csendőrök Heves, Hevesivánka és Jászapáti községekben megtalálták a banda három sokszorosító gépét. Mindenütt nagyobb mennyiségű primitív ötven-,száz-, húsz- és tizpengős utánzatokra akadtak. A nyomozás még tovább folyik.
