Eger - napilap, 1934/1
1934-01-21 / 16. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI UJSÄG 1984. január 21. szállítsa le, illetve módosítsa a szabályrendeletet, de ne ciak ígéretekkel, mint eddig tette. A villanydíjak leezäliftäea ia égető kérdői. Esetleg revízió alá kell vennünk az áramszolgáltató Sál- gőval, illetve Vida Jenő MÁK. vezérigazgató űrökkel kötött szerződésünket és a villany városi adminisztrációját ii. Érdeke ez a városnak és a villamos üzemnek is, meri ha így tart tovább az áram drágasága (8 fillére» egységár és az árammérő órák horribilis havi díja!) lassanként valósággal bojkottálja a közönség a villanyt és egyre többan térnek vissza a patrőleum világításra. Mindezekben a dolgokban sürgős a tennivaló és a város ház- tulajdonosai, akiket a legjobban égetnek ezek a kérdések, a leg közelebbi napokban a részletekre is kiterjedő konkrét és komoly javaslat ai lépnek a város elé. fl trieszti szaboőkikötő kérdése az osztrák—olasz tárgyalások előterében Suvich olasz külügyi államtitkár bécsi tanácskozásainak egyik legfontosabb pontja Trieszt szabad kikötö kérdése. Olaszország Triesztet Ausztriának akarja biztosítani, de azt akarja, hogy ismét nagy középaurőpai terül?t bonyolítsa le a forgalmat a kikötőn keresztül. A tervbe Magyarországot és Csehszlovákiát is be akarják vonni. A rendőrség messzemenő óvintézkedésekkel biztosította pénteken a nap nyugodt lefolyását. Az Arbeiter Zeitungot, Suvich megsértése miatt, elkobozták. Nemzeti szocialista tüntetések egyedül az inabrucki egyetemen voltak, ahol több pspirinoziár robbant. Egész Tirol területén számos letartóztatást foganatosítottak. Elkészültek az egri pénzintézetek mérlegei Eger, január 20. Az egri pénzintézetek már december óta dolgoznak a múlt évi eredmény összeállításán e csak a pénzügyminiszter ezofcá- •os rendeletét várták, hogy mérlegeiket összeállítsák. Ez a rendelet a közelmúlt napokban m9g is jelent ■ a bankok ennek alapján elkészítették az elmúlt gazdasági év képét hűen visszatükröző mérlegeiket. Az eredmény, mint ahogyan előre látható volt s annak idején meg is írtuk, alatta maradt az előző évnek s ez a válság további biméiyűlőaét és terjedését bizonyítja azokkal a jótokkal szemben, akik annak idején kijelentették, hogy »rosszabb már nem lehet a helyzet.« Kérdést intéztünk a mérlegek nyilvánosságra hozatala felől több egri intézet vezetőjéhez, akik kijelentették munkatársunknak, hogy a közgyűlések megtartására valószíüűleg február elején kerül sor, a kisebb intézetek pedig valamivel később hozzák nyilvánosságra mérlegeiket. Az osztalék kérdésében már csaknem teljesen megállapodott és leizürődött a vélemény, hogy az idén nem adnak osztalékot az intízetofc. (Tlég a gyöngyösi kisipari hitelt nem folyósítják, — mert nincs meg a belügyminiszteri jóuáhagyás Gyöngyös, január 20. A belügyminiszter most hagyta jóvá Gyöngyös város képviselőtestületének azt a határozatét, amely a kisipari hitelalap- hoz való hozzájárulást 2000 pengőben állapította meg. Ez a miniszteri döntés azonban még mindig nem jelenti azt, hogy hitel folyósítását ia megkezdheti a város. Itt is az a baj, mint Egerben ■ másutt, hogy a minisztérium akadályokat gördít a képviselőtestület döntése elé, a- mely a folyósító pénzintézet ügyében is állási foglalt. A képviselőtestület annak idején úgy határozott, hogy a Gyöngyösi Iparosok és Gazdák Hitelszövetkezetét bízza meg a fc ölesön kiosztásával. A belügyminiszter azonban nem hagyta jóvá ezt a határozatot azzal a megokolás- ■al, hogy a hitelakcióról intézkedő rendelet a F. K. kötelékébe tartozó intézetekhez utalja a kölciön összegét ■ ettől az elvtől való eltérést csupán abban a kivételes esetben engedi meg a kormány, ha a városban a P, K. kötelékébe tartozó intézet nem volna. . Ezzel a huzakodással tehát Gyöngyösön sem kerül belátható időn belül kiosztásra a hitel. A minisztérium a városnak azt a kérelmét, hogy a kormány hozzájárulásának összegét 2000 pengőre emelje, ugyancsak teljesít- hetetlennek találta egyelőre ■ erről csak akkor lehet sző, ha azok a városok és községek, amelyek az akcióban vegy egyáltalában nem vesznek részt, vagy kisebb összeggel járulnak a kölcsönhöz, már ismeretesek lesznek. Hasznos tadni hogy ichmiilthauer lg mamii keserüvizéből félpohárral elegendő, de sok esetben már néhány evőkanállal is. JÉd ALÓL HALASZNAK A TISZÁN ... Téli élet a befagyott, csöndes víz felett. Ároktő, január közepén. Hideg szél ciíp át a Tiszán a Mátra felöl • meglengeti a zúzmarái ágakat, hssan bulldogéi a hő is, de osak elszórt peiyhekben, mintha a szél hozná valamerről. A korcsmában, ahol üldögélünk, utat emberek szalonnáznak. Az ablak alatt edányes-tőt féle állt meg a szekerével t lovára dobált miedan ruhanemű*. Ó is szalonnázik s közben körülizaladgálja a szekeret. Eszik is, szalad is, topog is. Nehéz munka. Meg is únja hamar s egy hónalj szalmát kerít, meggyujtje, csizmáit gyors váltásban a lángokban forgatja. Közben megvirrad egészen ■ nekiindulunk a Tiszának. Zúzmarái emberek lépkednek szaporán, fel a töltésre, ahol még hidegebb van. Názik a vizet, amelynek felszíne durván fagyott be, jégtáblák állnak rajta, élükkel ősszefordulva. Egy rész sima jég: itt a víz útja s távolban kékellik a víz a fehér jég végén. Óit a folyó van, nem fagyott be a Tisza. Két ember kődorog a jégen, lépegetnek, botjukkal tapogatnak. Az egyik átal jön. Megfordul, háttal a szélnek, botját a hóna alá szorítja, papáját a köd- möne nyílásába igazítja, rágyújt s jön a töltésre. — Azt hittem, a jég alá vész bátya! — Agyon Isten, — köszöntőm. — Aunoán nem kérem. Vastag a jég. Amoda szánkával igyekeznek át rajta. Es csakugyan, két kis magyar ló üget a távolban s egy szánka csavarog utána. Elindulok visszafelé a holt Tiszára. Itt van a nagy halászat. A jégen emberek hajloDganak, ütik a jeget fejszével a dobog a vastag páncél a víz felett. Megyek feléjük a havas parton s végre beérem szóval a jégvágó- bat — Magbír engem ez a jég? — Csak tessék bátren, vastag ez nagyon, biztat egy kis sűrű ember. A halászmsster. A legények ütik a jeget. Minden tíz méterre ki van vágva a havas jégen egy-egy félkör. Ütik erősen, a jég pereg, feljön a víz és szembe csapja az embert. A nagy tó közepén egy négy lék tátong. L^het három méter hus»zú » kettő széles. Benne ázik a háló. Megfagyott a levegőn. Közel a parthoz megint léket vágnak. Recosen a négy tábla s meghajlik ez emberek alatt. — No, téjjuk a jég alá. Nekiesnek. A fejszével az egyik nyomja a jég orrát, a másik vízszintesen tolja, a tábla lassan búvik a jég alá. — Nyomd meg, naa 1 kiabál a sűrű ködmőnös. A legény nekifeszíti az inát. A jégpatkó megcsúszik, a legény fejjel a lékbe esik. — Hü, a nemjóját ennek a világnak, — esünk kétségbe mindnyájan. A gazda van legközelebb, megkapja a lábát, húzza a vízből. — Győjjön már sógor segéni! kiált hátra. A sógor a másik lábát húzza. A legény kievickél ■ nevet. No, nem nagy dolog, szó se esik tovább róla ■ megyünk a nagy lékhez. Kihúzzák a hálót s két végére egy-egy hetven öles kötelet bogoznak. A kötél másik végére egy tízmőteres rudat s ezt elindítják a jég alatt. A nagy lék alá dugják és addig hajtják, míg a kis léket el nem érte. Ott hajtják tovább a második, harmadik lékig. Most elindűl a háló a kötél utáD. Pár perc ■ már elnyelte a szörnyű hálótösneget a lék. S jön a nehéz munks. A kötelet kiszedik a lében ■ mindkét oldalán 3—3 ember húzni kezdi. A vezérrudaí hajtják lékről-lékre ■ bizoy gyakran eltéved. A havas jégen nem látni Gyógyszertárban kapató.