Eger - napilap, 1934/1
1934-01-20 / 15. szám
EGER-GYÖNGYŐSI ÚJSÁG 1984. január 20. A belügyminisztérium késedelmeskedése miatt nem lehet folyósítani Egerben a kisipari hiteleket Nemsokára raäaföl hónepja laiz már, hogy a kisipari és kiskereskedelmi segélyhíSel akció vajúdik és az érdekeltek hiába vérnek még arra a néhány pengőre if, amely rájuk jut az egri 2300 pengős hitelkeretből. Ennek a kéeedelmeskedésnek oka a belügyminisztérium, amely érthetetlen módon máig sem egyezett bele, hogy a hitelt az a pénzintézet folyósítsa, amelyet a város erre a célra kiszemelt és megbízott. A kormány ugyanis a cm k ide jön úgy intézkedett, hogy a kölcsönöket a Pénzintézeti Központ hatáskörébe tartozó bankok valamelyikénél kell lebonyolítani de mint számtalan más helyen, Egerben is ez történt, hogy ezek- a pénzintézetek nem vállalták a jelentéktelen és sok munkát kívánó kölosön-ügy lebonyolítását. A város tehát olyan intézethez fordult, amely elvállalta a kölcsön kioiztását, de itt meg az volt a baj, hogy n^m tartozott Pánzint, K. hatáskörébe. A város kérelemmel fordűlt a belügyminisztériumhoz, hogy engedjék meg a kölciöa áttelepítésé', de a mai napig sem érkezett válasz erre a kérésre. A belügyminisztérium késedelmes- kedése annál érthetetlenebb, imrt annak idején, mikor a kormány beharangozta ezt a szegényes hitet akciót, számtalanszor hangoztatták, hogy a kölcsönnek gyorssegély jdlege van s ezzel akarták a jelentéktelen összeg 1 szépséghibáját eltüntetni. ! Most aztán kiderül, hogy az akció nemcsak hogy nem komoly kölcsön, de még nem is gyorssegély, mert az érdekeltek már | másfél hőü8p óta várják hogy í bz igényelt néhány pengőhöz | hozzájussanak. Erőteljes propagandát kell indítani a tatarozás érdekében Az építőipar rendkívül válságos helyzetében megnyugvással vette tudomásul, hogy a tatsro- zási adókedvezményeket 1934. december végéig meghosszabbít tolták és ez erre a célra fordítandó hitel keretét 9 millió pengővel felememelték, még pedig olyanformán, hogy ezt az összeget nem osztották fal összegszerűen Budapest és a vidék között. Az adókedvezmények csakugyan alkalmasak erre, hogy a tatarozási kedvet megélénkítsék, azonban a múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy mégsem indult meg olyan nagymértékű munka az országban, mint azt várni le heteti. Kétségtelen, hogy sok háztulajdonos azért nem javíttatta régi házát, mert nem bír újabb terheket vállalni a meglévők I i j mellé, bizonyos azonban az is, hogy másik részük nem értette meg az adórendeletben nyújtott előnyöket s nem akadt senki, aki azokat gyakorlati példákkal illusztrálva megmagyarázta volna. Az építőipar illetékes tényezői rájöttek erre és személyes érintkezéssel próbálták rábírni a háztulajdonosokat a tatarozásra. A kísérlet kisűnö eredménnyel járt. Budapesten a Kamara alkalmazottai néhány nap alatt felvilágosítással elérték néhány nap alatt, hogy 28 olyan bérházat javíttattak ki, amelyre gazdájuk nem is gondolt. A személyes felvilágosítás és rábeszélés módszerét a hevesmegyei építőiparosok figyelmébe ajánljuk. Anyagi érdekük, hogy minél erőteljesebb egyéni propagandát indítsanak a tatarozás fokozására. rainkért. Csak egy két kiválóbb termelő kapott 26—28—30 ős 34 filléres árat. Beszéltünk ebben az ügyben néhány szőlősgazdával, akik egy- önte űen hang<űlyozták, hogy az egri bortermelők is elérhetnének legalább 30—40 filléres átlagárat, ha tartózkodóbbak lennének az eladásoknál. Ezek a termelők azt az óhajtásukat szeretnék közölni Eger valamennyi szőlősgazdájával, hogy ne fogadják el az olyan beállítás^, amely szerint külföldön a borok ára, különösen pedig az egri borok éra alacsony, hanem mindenki várja be, amíg megfelelő árakat ajánlanak. Sok panasz hsng'ik még mindig abban az irányban is, hogy egy es kereskedők tulnyomórész- ben homoki borokat hoznak Egerbe és azokat a jó márkájú egri bor rovására adják el. Az egri szőlősgazdák érdeke azt kísánjü, hogy Egerből csak valódi egri bor menjen ki a külföldi és belföldi vevőhöz ■ az egri bor ára ne legyen alatta rz országos borár&knak. Ha kell, akár intézményesen, sőt hatósági úton nyújtsanak védelmet a szőlősgazdáknak! Mert sohasem virágozhat fel űjből az egri bortermelés, ha a drága kékkő, raffia és egyéb nagy költségek mellett a termelők érdeke nincs kellőképpen megvédve a túlkapá- | sokk«! szemben. A Gyöngyösi Atlétikai Klub lelkesedéssel csatlakozik a hevesmegyei vivósport fejlesztéséhez Gyöngyösön szeretnék megrendezni az első megyei vívóversenyt. Gyöngyös, január 19. A hevesmegyei vivósport fejlesztésére irányuló mozgalom erős visszhangra talált. Már két értékes díj, Vig Vilmos hatvani főszerkesztő és Petro Kálmáu dr. egri országgyűlési képviselő díja ösztönzi a vivósport híveit az állandó, tervszerű munkára s a tavasszal tartandó vármegyei vívóverieDy terve nagy érdeklődést keltett. A hatvani szervezkedés örvendetesen halad előre a most Gyöngyös csatlakozott nagy lelkesedéssel a vivósport fejlesztéséhez. Bakó Oszkár dr. városi tanácsnok, a Gyöngyösi Atlétikai klub ügyvezető igazgatója nyilatkozott ebben a kérdésben lapunk munkatársának. A Magyar Vívőszövetség északi alosztálya — mondotta — anyagiak hiányában, sajnos, nem tudta egységbe tömöríteni a vármegye vívóit és képtelen volt állandósítani ezt az izig-vérig nemes magyar sportot. Nagy hiányt pótol tehát r megyei vivőálatben ez a megmozdulás, amely a vármegye három városában egyidejűleg akarja a vívősportot felkarolni s iránta az érdeklődést fokozni. A Gyöngyösi Atlétikai klub a legnagyobb megértéssel és lelkesedéssel csatlakozik a gondolathoz. Rendkívül szerencsés a versenyek rendezésének ötlete. Nem lehet tagadni, hogy ma kétszeresen lehetett verseny nélkül sportot népszerűsíted, ez az a hajtőerő, amely a test és lélek edzéze mellett döntően esik latba. A GyAK kis vívőgárdája okvetlenül részt kér a tavaszi nemes versengésből ■ a vívók már most rendszeres tréninggel készülődnek erre az alkalomra. Ha Hatvan nem kívánná az első versenyt ■ maga számára, Gyöngyös nagyon szívesen vállalkoznék erre, ha erre az engedélyt és felhatalmazást megkapná. Ezekkel jelentette be Gyöngyös kézfogását Bakó dr. tanácsnok. Kiváncsiak vagyunk, vájjon Egerben mikor történik hasonló megmozdulás. Új rendelet jelent meg a törvénykezési illetékről Mi az oka annak, hogy az egri bor ára messze alatta marad a gyengébb borvidékek árainak. Eger, január 19. Az utóbbi időben —mint több ízben közöltük — országszerte jelentős mértékben emelkedtek a borárak. Most azonban rá kell mutatnunk olyan jelenségekre, amelyek azt bizonyítják, hogy az egri borok ára mélyen lemaradt más, jelentéktelenebb borvidékek árai mellett. Egyik előkelő fővárosi lep tegnap jelentette, hogy a dunántúli borvidéken az elég gyenge minőségű újborok ára literenként 35—40 fillér a nagy tételek eladásánál. Ugyancsak tegnap Verpelétről jsienletiék lapunknak, hogy ott nagyobb tétel üj- bort 38 filléres áron adtak el. Ennek ellenére Egerben Svájc részére 22—24 filléres nyomott áron szedték össze a borokat annak hangoztatásával, hogy a külföld nem fizet többet boEger, január 19. A pénzügyminiszter ma rendeletet adóit ki néhány büntető- bírősőgi eljárásban lerovandó törvénykezési illetékről. A rendelet szerint abban az esetben, ha a 7400/1931. PM. ez. rendelet 1. §. (1) bekezdésének 2. pontjában felsorolt bűncselekmény miatt a magánváda: nem a bíróságnál terjesztették elő, a bírósági iroda vezetője köteles megvizsgálni, hogy a törvénykezési illeték lerovása megtörtént-e ; ha ez nem történt meg, ezt röviden fel kell jegyezni az ily iratra. Ily esetben a magánvád tárgyában tett bírósági intézkedés alkalmával a következőképen kell eljárni a törvénykezési illeték tekintetében : Ha a birőság tárgyalásra határnapot tűz, a magánvádlónak szőlő idézésbe figyelmeztetést kell foglalni, hegy a törvénykezési illetéket legkésőbb a tárgyalás ha-
