Eger - napilap, 1934/1

1934-06-24 / 128. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. június 24. tehát csak úgy tudna ténylegel segítségei nyújtani a bajbajutott Franciaországnak, ha semleges országokon törne keresztül, sőt Lengyelország,aki barátsági szer­ződésben van a németekkel, en­nek az áttörésnek feltétlenül út­ját állaná. A keleti sárga ellen­ség azonban ugrásra készen áll Oroszország ellen. Akármi tör­ténik, Japán azonnal megtámad­ja a Szovjetet. Anglia, Olaszor­szág semmi esetre sem támogat­nák Franciaországot fegyvere­sen, ezt számtalanszor jelentet­ték ki olasz ás angol vezető ál­lamférfiak. Amerikáról nem is lehet beszélni. Ha tehát ez erő­viszonyokat összehasonlítjuk az 1914. évi erőviszonyokkal, lát­nunk kell, hogy veszedelmesen rosszabbak Franciaország részé­re, mint akkor voltak. Egyedüli engedelmes szolgái a franiáknak a kissntant államai. Ha tehát Barthou végig kilinc teli a feie* antant fővárosokat és ott zenge- dez bármiféle háborús uszító és történelem hamisító frázisokat, azok nem lehetnek egyebek a bajbajutott amber kétségbeesett kapkodásánál és meggondolat­lan hízelgéseknél, mert nagyon jól tudja, hogy abban a pilla­natban, melyben nem ígér nekik mindent, különösen revízió elle­nes frázisokat, azonnal elhagy­ják a hűséges szövetségesek is. Ami tehát pár héttel ezelőtt Prágában, a napokban Bukarest­ben és holnap Belgrádban végbe­megy, ez nem más, mint ijesz­tőiül kitalált háborús uszítás, mellyel a szövetség-dömpinget akarják megrendezni. Kétségtelen, hogy nekünk ma­gyaroknak kellemetlenül hatott Barthou külügyminiszternek kí­méletlen, történeiemhamisítő szó­zata és sokan elkedvetlenednek, mert revíziós ügyünket vissza­vetve látják. Igaz, nekünk kelle­metlen volt hallani a hatalmas francia nemzet képviselőjének szájából ezeket a kíméletlen sza­vakat. Azonban nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy a fran­cia kormányok őrök életűek le­gyenek. A napokban jelent meg Pánt­ban egy kiváló politikai író tol­lából egy könyv, melyben a szerző Georges Roux egészen nyíltan kijelenti, hogy a kisen- tant szövetség Franciaország külpolitikájának legveszedelme­sebb ábrándja. Elpanaszolja, hogy mennyibe van a kisantant a franciáknak és megméri kato­nai erényeit, melyek igen köny- nyűeknek találtattak. A végén pedig nyíltan kijelenti, hogy nem a most uralmon levő francia kormányrendszertől Svárja e té­ren a változást, hanem attól az uj rezsimtől, mely a mai válság­ból fog megszületik és egy nagy nemzeti megújhodás után Fran­ciaországot öntudatos, a felada­tok magaslatán álló politikai ve­zetés alá fogja ^helyezni. Ennek a könyvnek címe pedig: «Forra­dalom«. Aki tehat ma háborút akar, az őrült, aki pedig hábo­rúval ijeszt és azzal játszik, *bz gonosztevő. A füszerkereskedők hetvenöt százaléka a vasárnapi záróra mellett foglalt állást Eger, június 23. A vasárnapi záróra elrende­lése, amelyet a város elsőfokú iparhatósága az elmúlt hétfőn foganatosított, a törvény értel­mében nein vonatkozik a fűszer- kereskedőkre, csak egyéb nyílt árűsítási üzletekre. Az egri fű­szerkereskedők között azonban a vasárnapi sárvatartásnak igen nagy tábora volt a ezek sürget­ték a csatlakozást és a zárórá­nak a fűszeres szakmára való kiterjesztését. Össze is hívtak egy értekez­letet, amelyen Láng Nándor el­nökletével beható vita után úgy határoztak, hogy íveket fognak körözni a fűszeresek között és a záróra elrendelését kérik. A fűszerszakma sokkal egyöntetűb­ben gondolkozik ebben az ügy­ben, mint a többi kereskedők, mert az íveket már az első na­pokban az érdekelteknek het­venöt százaléka aláírta s így tulajdonképen a szükséges 66 százaléknál nagyobb többség kéri már most is a vasárnapi zárórát. Rövidesen sor kerül arra, hogy a polgármesternél a fűszeresek is benyújtják kérelmüket s ak­kor Egerben kizárólag az élel­miszerüzletek maradhatnak va­sárnapokon nyitva 10 óráig. A gyűlésen Láng Nándor be­vezető beszéde után Szabó Lajos a Hangya cégvezetője szociális szempontból sürgette a kérdés végleges rendezését. — Ezután Köbl&r Imre sajtőszövetkezeti üzletvezető az alkalmazottak ér­dekében szállt síkra és kérte a főnökök támogatását. Többek hozzászólása után a gyűlés ügy határozott, hogy a fűszer, .szatócs és vegyes-keres­kedők is csatlakoznak a többi szakmák mozgalmához. Eddig a 120 kereskedő közül mintegy 70-en felekezeti különbség nélkül a zár őr a mellett foglaltak állást. Az Egri Kereskedők Egyesü­lete is foglalkozott a záróra ügyével,és semleges maradt, mert tagjainak nagyobb része a zár­óra mellett van. Mégis csak egynapos lesz a balatoni filléres út Az eredeti tervtöleltárően mé­gis csak egy napos lesz a bala­toni filléres kirándulás, mert az Idegenforgalmi hivatal tárgya­lásai a balatoni fürdőhelyekkel az éjszakai szállásra vonatkozó­lag nem vezethettek eredményre, tekintettel arra, hogy négyszáz utast egyik fürdőn sem képesek elhelyezni. A másik eltérés az út végál. lomására vonatkozólag merült fel, ugyanis Siófok helyett Ba­latonalmádiba indűl Egerből ős Gyöngyösről a filléres Julius 9.-án vasárnap hajnalban és Ba­latonalmádiból este indúl vissza. A jelentkezési határidőt kedd este 6 óráig hosszabbították meg. Megjelent a MA VART új nyári menetrendje A MAVART a nyári hónapok­ra való takintettel több fontos változtatást eszközölt a május­ban kiadott tavaszi menetrenden, amely Budapest, Eger, Lillafü­red, Miskolc, Párád, Gyöngyös, Pásztó, Putnok és ózd autóbusz- forgalmát szabályozza. Lapunk ma közli a jún. 24-én életbelépő és szeptember 2-ig ér­vényes új nyári menetrendet, amelyről egyébként a MAVART négyoldalas külöalenyomatot is készíttet. A menetrendben beállt változásokra felhívjuk az érde­kelt közönség figyelmét. Tűz ütött ki tegnap az egri vár délnyugati bástyáján Eger, május 23. Tegnap a déli órákban telefo­non a várba hívták a tűzoltókat. A vár belső, úgynevezett Jani­csár kapujától balra, kigyulladt a pázsit és több méter hosszú­ságban lángolva égni kezdett. A tűzoltók telj-8 apparátussal vonultak a helyszínre, azonban a tűz még nem volt olyan nagy­méretű, hogy fecskendőket kellett volna használni. A tűzoltók zöld gallyal és főiddel fojtották el a tüzet, amelyet valószínűleg egy könnyelműen elhajított cigaretta okozott. Egy bennszülött impressziói a Mátra kincseiről Mátra' június hő. Mint jő gyöngyösi benszülött eddig nem voltam Mátra járó, de csendes bánattal gondoltam olykor a kultúra által meghódított vadászó területre és a szőlőka­rónak kiválóan alkalmas tölgy­fái rengetegre. Szándékosan mon­dom, hogy a kultúra hódította meg, mert ma már ott tényleg kultúra van, amelynek perspek­tívái egyelőre még beláthatatla- nok. A napokban alkalmam volt egy társasággal az ott fekvő ob­jektumokat belülről is alaposan megtekinteni. A »Mátra szerelmese« előtt — aki végtelen nobiiitással a kala­uz szerepére vállalkozott, — ki­tárult minden ajtó és megmu­tatta fényei ábrázatát a Mátra tündére, a Szanatórium épülete, Mátrafüred villasorai, a Kékes- szőlő, a Mátraháza, a Honvéd- tiszti üdülő, TfinítókbSza stb. Hogy micsoda értékek feküsznek ott már is, azt csak szakemberek tudják megbírálni. A laikus szem­lélőnek csak kaleplevéve csodál­kozni szabad és ha gyöngyösi az illető, még egyet: a gyerek­kel is megtaníttatni tisztelni egy nevet, melynek viselője poraiból támasztotta fel a nemes várost, | megújította az öreg Mátrát s megmutatta vele az ígáretföldjét e gyöngyösieknek. Es az ered­mény ma az, hogy Gyöngyös baj és minden gyámság nélkül úszta meg a vészterhes időket, ame­lyeket pedig kevés város került el az országban. Azonkívül szám­ba sem jöhető szolgáltatás elle­nében szinte ajándékként kapott egy állandó fejlődésben levő er- dsi üdülő helyet, felbecsülhetet­len értékben. Mátrafüreden a színes kis csa­ládi villák és az impozáns mé­retezésű panziók odaaimulnak a jő öreg Mátra mellére. A tüdő­beteg szanatórium kívülről ha­talmas palotacsoport. Belülről látni valóságos élmény. Ée Puky Árpád, a »Mátra szerelmese« mint tervező, építő, földmunkás, ku­bikos, üveges, asztalos, piktor, kertész, pék, szakács, adja a szakszerű felvilágosításokat. Min­den srőfot-szeget ismer az épü- letkolosszusban. Tudja, mennyi a beteglétszám, milyen az éle­lemfogyasztás a gyöngyösi piac­ról. A pazar és előkelő tónusú Ké­kes szállodába vezet a szemlsűt. Itt is számbavétetik, hogy mennyi a vendég, mi a fogyasztás, hűi-

Next

/
Thumbnails
Contents