Eger - napilap, 1934/1
1934-06-23 / 127. szám
Eger, XLV. évfolyam 127. szám Aha 6 pillék ♦ Szombat ♦ Trianon 15, 1934 június 23, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HŐNAPBAi 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, F8Z. 3. TÉLEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY ÜCCA 1. SZ. TELEFON: 118. Szomorú megállapítások az egri Korona forgalmáról Unterreiner János bérlőnek a városhoz intézett beadványában Eger, június 22. Ez év decemberében jár le a váróinak Unterreiner Jánossal kötött bérleti szerződőié a Koronára vonatkozólag. A bérlő most beadványt intézett a városhoz, amelyben kijelenti, hogy a jobb jövő reményében hajlandó továbbra is a bérletben maradni s többféle szempontból kéri a város támogatását, így a villanynak üzemi áron való szállítására, az épület tatarozására, a kazánház gazdaságosabb átalakítására stb. Igen érdekesek, egyben azonban nagyon szomorúak azok az adatok, amelyekkel Unterreiner János a Korona üzleti forgalmát megvilágítja. Hogy a Korona a legszakszerűbb vezetés mellett is állandóan deficittel zárt, hivatkozik a bérlő a városi számvevőségre, amelynek megállapítása szerint 1932-ben több, mint 10 ezer pengő volt a ráfizetése, s az összforgalom 117,209 pengőt tett hi, 1933-ban, a rossz nyár miatt, 80,602 pengőre esett vissza a 103 ezer pengős költaőgekkel szemben, a veszteség tehát 22 és félezer pengőre emelkedett. Hat évvel ezelőtt — írja a bérlő — 66 ezer pengőt fektettem az üzembe s ma elmondhatom, hogy mindenemet elnyelte a Korona szálló s így hatévi becsületes és megfeszített munkám kárba- veszett, a veszteségeket és a hátralékokat rokoni kölcsönökből kellett kifizetnem. A beadványt szombaton délután tárgyalja a közgyűlés és egészen bizonyé«, hogy ismét Unterreiner Jánossal köt szerződést, nemcsak azért, mert kiválóbb szakembert sohasem kap, hanem mert morális kötelezettség módot adni arra, hogy a jövőben kárpótolja magát anyagiakban, ha már hat évi energiája, munkája kárba veszett. „Három város késlekedik még: Sátoraljaújhely, Túrkeve és Eger...“ Bukarestben a kisantant külügyminiszterei zárt ajtók mögött tanácskoztak űjabb szövetségek megkötéséről. Először a jugoszláv külügyminiszter Párisban tárgyalt a francia külügyminiszterrel. Barthou varsói, majd prágai utazása után most Bukarestben jelent meg, hegy a világ előtt kifejezésre juttassa Franciaország protektorátusának változatlan melegségét ős zavartalanságát a kisantant államok felé. Közben a francia diplomácia szövögeti a szövetségek hálóját Moszkvában, a Balkánon és Európában mindenfelé, sőt újabban már Olaszországot is iparkodik a legfinomabb diplomáciai sakkhuzások- kal a maga európai hegemóniáját kiügyeskedő nagypolitikájába beilleszteni. Folytonos jövés-menés az Atlanti-Óceántól a Jeges- tengerig. Szövetségek, blokkok, katonai szerződések, frontok kialakítása, népek felsorakoztatása! Vájjon mi rejlik emögött? — Kérdezi magától a diplomáciai cselszövényekbe be nem avatott polgár és kérdik a népak és nemzetek milliói, amelyeknek a bőrére megy ez a diplomáciai sakkozás. Európának, a világnak békéjét ez az örökös tömörülés és biokk- alakítás valóban nem szolgálja. Mert egyezer sem hallottuk meggyőzően, hogy a nemzetek e rendekbe tagolása az országok közötti barátságos érintkezést, a gazdasági kapcsolatok felvé- telét és kimélyítéiét, a kereskedelempolitikai elzárkózás megszüntetését célozná. A blokkala- pítők és résztvevők kifelé békés szándékukat erősítgetik, miközben valamennyiük országában folyik a háborús fegyverkezés és hadiiparuk hihetetlenül gazdagodik. De mi ellen, ki ellen folyik a szövetségek összekovácsolása, mely nem egyéb valójában, mint csatarendbeállítása Európa nagyobbik felének ? Vájjon fenyegeti-e a világháború le- győzöttjei részéről a győztesek békéjét és nyugalmát bármiféle veszedelem? Lehet-e nagyobb biztonság a győztesekre nézve, mint a legyözöttek lefegyverzésének állandósítása és a lefegyverhezéaben való egyenjogúság szívós és kérlelhetetlen megtagadása. A győztesek biztonságát valóban nem fenyegeti semmiféle bizonytalanság, semmiféle megtámadás veszedelme a le- fegyverzettek részéről. Mi hát az oka és mi a célja a sok és folytonos diplomáciai me- nés-jövésnek ? Kitől, —mitől félnek a szövetségek szorgos kovácsai? A magyarázatot nem nehéz megtalálni. Félnek az igazság erejétől, félnek az örök törvényszerűségek hatalmától, félnek a történelem csalhatatlan logikájától. Mert érzik, hogy a PAris-környéki természetellenes békediktátumok nem épültek az igazság, a geográfiai adottságok és a gazdasági szükségszerűségek biztos fundamentumán, hanem a győztesek hatalmi hóbortjának, az irigységnek, a népek és országok jogtalan elnyomásának bizonytalan és ingadozó ösztönein. Szövetségeket, blokkokat alakítanak az igazságtalan, esztelen, a természetellenes uralmi helyzet állandósítása érdekében, az igazság, a természetes állapot visszatérése ellen. Összeszövetkeznek arra, hogy az utódállamok tovább folytathassák a nemzeti kisebbségek kegyetlen embertelen elnyomását. Blokkba állanak annak érdekében, hogy az igazságtalan békeszerződések által megvont egészségtelen, mert észszerűden, országhatárok vőg- legeiíttescenek. A fegyverkezéssel állandó rémületben akarják tartani a fegyverteleneket, hogy belekényszerítiék ezeket az igazság lábbal tiprásának elismerésébe és a békediklátumok vál- tozhatatlanságának reménytelenségébe. De nincs az a blokk, az a szövetség, amely belső igazság nélkül állandósítani tudná a népek természetellenes, mesterkélt szembeállítását. — A történelem négy igazságtalanságát az idő mindig jóvátette és a békediktátumok esztelenségét semmiféle szövetség, vagy blokk nem fordíthatja észszerüséggé, igazsággá. A római jog egyik szabálya úgy szól, hogy ami kezdettől fogva vétkes, azt az idők múlása sem tudja megszilárdítani. Az élet nagy tanítómestere, a történelem, meg fogja tanítani a békediktátumok tegnapi megalkotóit éa a szövetségek és blokkok mai megteremtőit a római jognak erre az elévülhetetlen igazságára. Eger, június 22. | A Városok Lapja érdekes cikket közül legutóbbi számában a hétvégi mozgalom eddigi eredményeiről. Nincsen még két esztendeje annak — írja —, hogy a Széchenyi Károly gróf vezetése alatt álló Országos Magyar Weekend Egyesület megkezdte küzdelmét a hétvégi szünet intézményes és általános megvalósításáért. Érdekes tehát az a kimutatás, hogy hol diadalmaskodott eddig a weekend. Elsősorban maga az állem járt elől példaadásával. Gömbös Gyula miniszterelnök, aki honvédelmi miniszter korában elsőnek rendelte el tárcája kereteiben a hétvégi szünetet, mint kormányéinak is hathatós támogatásban részesítette a weekend rendszert: az összes állami hivatalokban, minisztériumokban bevezették a hétvégi szünetet. — Sokat köszönhet a weekend | fabinyi Tihamér kereskedelmi | miniszternek, aki a lehető legteljesebb megértéssel kezeli ezt a kérdést. Minisztersége hozta meg a weekend igazi, tulajdon- képeni négy térfoglalását. A miniszter a legtökéletesebb tájékozottsággal foglalkozik a hétvégi probléma komplexumának legkisebb részletével is s az ö támogatása, erőteljes pártfogása tette lehetővé, hogy a weekend elérkezett szervezettségének mai stádiumába. Sipőcz polgármester a fővárosnál már tavaly bevezette ezt a rendszeri, amelynek példáját számos vidéki város követte. A megyék és vidéki városok sorában Győr szombat dőli 12 órától hétfő reggel 9 óráig tart weekendat, Csanád-Arad- Torontál, Nógrád-Hont megyék haioolőképen, egy órával ho*z- szabb a szünet Borsod-Gömör- Kishontban, ahol szombaton délelőtt 11 órakor kezdődik a wee-
