Eger - napilap, 1934/1
1934-06-21 / 126. szám
Aba 6 filléb Eger, XL V. évfolyam 126. szám ♦ Csütörtök ♦ Trianon 15,1934 június 12. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ- NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LICE DM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, EORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118.Bogárhátú romantika. A magyar faluról évtizedeken fit, mint a béke é> boldogság, jólét és gazdagság szigetéről zengtek a versek, novellák ős regények. Politikai és közéleti kitŰQőségeink hazafias ünnepélyeken és mindenekfölött a követ- választás alkalmával szónokolták világgá a falusi kis bogár- hátű házak hazug romantikáját, ■ a falut és lakóit rózsaszínű ködbe burkolta a felöle kialakult, teljesen meghamisított közvélemény. A faluról köztudatban élő sok álsfignak üzen hadat Kerbolt László orvos most megjelent könyve (A beteg falu), amely a szigorúan vett orvosi szempon- tokon túl is nagy hiányt pótol. Ez a könyv a maga hűvös tárgyilagosságával, statisztikai adataival ismét egy kivédhetetlen vádirata annak a korszaknak, amelyet a makacs aggastyánok olyan nagynak, dicsőnek magasztalnak társas összejöveteleiken, akiknek értékesebb a vitézkötéses hazafiság, mint az igazság, bizonyára megdöbbennek Kerbolt László adatain és merészségén. Kegyetlenül kimondja, hogy a bogárhátű házak nedvesek s a falusi szobák levegőjének Usz- tátalansága felülmúl minden képzeletet. A magyar nép táplálkozása nem kielégítő s ez az oka, hogy a magyar földműves nagy- része idő előtt megvénül. A fertőző betegségek ellen — a lakásviszonyokon, a rossz ivóvízen a a gazdasági válságon tűi — azért nem lehet sikerrel védekezni, mert alecsony a nép intelligenciája és nagy a nemtörődömsége. De azért a szörnyű szociális és gazdasági elmaradottságért, amelyben a magyar falu fuldok- lik, elsősorban a régi Magyar- ország vezetői a felelősek. Akik minden problémát letagadtak vagy látszatreformokkal elkendőztek, hogy a 67 óta űzött népellenes párturalmi rendszerük bűneiről eltereljék a figyelmet. Liberalizmusra, Kossuth Lajosra, szabadságra hivatkoztak s mi sem állott tőlük távolabb, mint a néptömegek gazdasági és kulturális érdekeinek a felkarolása. Ez a kávéházi, nagyvárosi kapitalista vagy radikális liberalizmus minden érdeklődését és figyelmét évtizedeken át olyan politikára fordította, amelynek számításai közül a nagy és széles mezőgazdasági tömegek sorsa a falu szociális felemelkedése teljesen hiányzott. Akik pedig a falu öntudatosítása és felemelése érdekében tettek erőfeszítéseket — mint Károlyi Sándor éz Zichy Nándor —, azok törekvését reakciósnak bélyegezték. Ennek a magyarországi liberalizmusnak a falu iránt való gondoskodása csak addig terjedt, hogy a kivándorlást megkönnyítette, az itthonmaradt magyarokat pedig a bankjobbágyság igájába hajszolta. Milyen más volna ma minden, ha a 67. óta a liberális párturalmi korrupció intézményesítése helyett a magyar fajta megerősítésével törődött volna a politika. Akkor ma nem Pécs, Debrecen, Esztergom mellett húzódna az orrzág határa és nem kellene olyan végtelenül szomorú könyvet írni az ország 66 8 százalékát kitevő falusi lakosságról. Hétfőn délelőtt a polgármester aláírta a vasárnapi záróra- rendeletet Hétfőn délelőtt Trak Géza polgármester azoknak az aláírásoknak alapján, amelyekkel az egri kereskedők állást foglaltak az üzletek vasárnapi zárva- tartása mellett, elrendelte Egerben a vasárnapi zárórát. A rendelet jőváhegyásával a következő vasárnap már csak azok az üzletek maradhatnak nyitva, amelyek túlnyomóan élelmiszerek árűsításával foglalkoznak s ezek nem szolgálhatnak ki mást, csupán élelmiszereket. Az egri kereskedők impozáns többsége foglalt állást ezzel a vasárnapi zárvatartás mellett. A megkérdezett és szavazásra jogosult kereskedők közfll 122 szavazott igennel és csupán 43 nemmel. Mindenesetre érdekes volna tudni, hogy ml késztette ezeket a kereskedőket arra, hogy a túlnyomó többség akaratával szembehelyezkedjenek. Arra legkevésbé sem hivatkozhatnak, hogy az üzletük bevételének számbajöhető hányadát féltik, mert hiszen azok, akik a záróra mellett nyilatkoztak, ugyancsak üzletemberek 8 ezek számára is fontos a bevétel. Azt hisszük, nem tévedünk, annak megállapításában, hogy ez a záróraellenes mozgolódás világnézeti kérdés a szóbanforgók körében, de módjában lesz majd erre is az egri vásárló közönségnek megadni a maga válaszát. Megválasztották a gyöngyösi Gazdakör új vezetőségét Gyöngyös, június 20. A gyöngyösi Földmívee Gazdakör, a városnak ez az egyik legértékesebb munkát végző egyesülete vasárnap tartotta meg tisztújító rendes közgyűlését, a- melyet eredetileg 10 re tűztek ki, de akkor a tagok nem jelentek meg határozatképes számban. Vasárnap azonban feltűnően nagy érdeklődés nyilvánult meg a közgyűlés iránt. A tisztújítói a legnagyobb rendben, minden zavaró momentum nélkül folyt le s a két ellenlistával szemben a hivatalos lista döntő győzelmet aratott. Nagyrészt a műit évi vezetőség került ismét az egyesület élére, a következőkben: Igazgatóság: Toldy József diszelnök, Magnin Adorján egyházi elnök, Balogh Sándor elnök, ifj. Szalay János alelnök, idb. Bogdány József alelnök, dr. Veréb György ügyész, Kozmáry Ferenc jegyző (Kozmáry vfi), Balogh Imre aljegyző Pampuk József pénztárnok, Bogdány Mihály gondnok, idb. Kornits Antal háznagy, Csépány János Bu- zsinszki titkár, Csépány György (Sebestyénvé) zászlót., Borossy József könyvtáros (Boldogvö). lelügyelőbisottság: Egyed János, Sebestyén János, Fehér Lajos, Kozmáry Sándor, Mády Ferenc. Választmány : Baranyi Imre, Csépány Ferenc Guba, Lehotay János, Bátor János, Hanka Kovács András, Kovács Rostás Sándor, Tóth András, Bardőci Sándor, Pászty József, idb. Molnár Ferenc, Tóth (Mákő) Mihály, Pampuk János, idb. Zilay Ferenc, Zilay János, Bognár Pál, Csépány János (Kulcsárvő), Csépány János (Boldizsár), idb. Nagy Kovács János, Bardőczy Pál, Csépány Imre (Dredorvő), Kis Mihály (Baloghvö), ifj. Bogdány József, Takács Imre, Cserta György. A tanítóképzés akadémiai jellegűvé tételét sürgették a füzesabonyi gyűlésen. A tiszáninneni felső esperest kér. rk. tanítóköre most tartotta ez évi gyűlését Füzesabonyban. A kerület papságán és tantestületein kívül számos érdeklődő jelent meg a gyűlésen, melyet ünnepélyes Veni Sancte előzött meg. Szabó Elek kér. tanfelügyelő nyitotta meg a gyűlést, üdvözölve a vendégeket és tagokat. Vitéz Subik Károly prelátus főtanfelügyelö írásban üdvözölte a kör tagjait és dicsérettel emlékezett meg arról, hogy a Kör tagjai öntudatos harcosai az Actio Catbolioa hatalmas lendülettel megindult egyházmegyei szervezetének. Ezután Péntek László poroszlói tanító tartott előadást »A kath. tanító mint az Actio Catholica népművelési vezetője« címen. Pap Ida füzesabonyi tanítónő a szülőföld ismereti anyag összegyűjtéséről értekezett. Kiemelkedő pontja volt a gyűlésnek Pap Irén füzesabonyi tanítónő mintatanítása: »Községünk nevezetességei« címen. — Nemes János komlói igazgató kántortanító lendületes erejű előadást tartott, dalárdák szervezésére buzdítva a tanítóságot.
