Eger - napilap, 1934/1
1934-06-17 / 124. szám
2 1934.június 17. EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG &39KHHHHinBBanMEBaK8fél9HafMaaiMt&flMMfiU4NMa^^ hatőlag sikerülni is fog elfogadtatni. Különben Heves megye szépen képviseltette m«gát a kongresszuson : Borhy György, Balogh István, Balázs László, Balázs Gábor dr, Kiár Jenő, báró Hatvány Endre, Szent Ivány Farkas vesznek részt a külösa- böző szakosztályok munkájában. B. I. a világ legjobb keserűvize! Végye tudomásul, hogy az Igmándi víz Sok millió ember szenved gyomorbajban, nem vegyi hashajtó, hanem természeti! de itt az Igmándi! gyógyhatása páratlan. Figyelem! Hz Igmándi kepprűvíz kis,három és fél decis üvegekben is kapható! A kormányzó születésnapját ünnepli az egri helyőrség Nagybányai vitéz Horthy Mik- lős Magyarország kormányzója június 18-án üli születésnapját. Az ország népének szeretete és tisztelete fokozottan fordul ezen a napon az államfő személye felé ■ az ünnepet hagyományos és fényei külsőségük között rendezi meg az egri helyőrség. Az ünnepség rendje szerint 17-én este fél 9 órakor zenés takarodó lesz, június 18 án reggel 6 őrekor pedig zenés ébresztővel járja be a város uocáit a honvédzenekar. 18-án reggel 9 órakor a fősző- kesegyházban ünnepélyes szentmisét mutatnak be, amelyen részt vesznek a hatóságok, testületek és társadalmi egyesületek; — 10 órakor a református és izraelita imaházban lesz istentisztelet. A helyőrség ezúton is felhívja a háztulajdonosokat, hogy házaikat a kormányzó születésnapján lobogózzák fel. Vasárnap szentelik fel a gyöngyösoroszi országzászlót (Saját tudósítónktól.) Gyöngyös, június 16. Ünnepi keretek között kerül sor vasárnap délelőtt Gyöngyös• orosziban az országzászló és a hősök emléktáblájának leleplezésére, illetve megáldására. A község templomában a főpapi misét Magúin Adorján gyöngyösi prépost plébános celebrálja. Budapestről Cselényi Pál az országzászlóbizottság társelnöke, Egerből Petro Kálmán ország- gyűlési képviselő jelennek meg és mondanak beszédet. A gyöngyösi járásban Oroszi az első község, amelyik országzászlót állított, ezért az egész környék nagy érdeklődéssel készül az ünnepségre. Még tizennégyezer kocsi földet kell elhordani az egri várból, Árpádházi Imre király sírja fölül Eger, június 16. Az egri várban hetek óta szünetel az áss tások munkája. Ninca pénz. A télen is a város adott ínaégmunká&okat, hegy folytatni lehelten az európai hírű áaatá- sokat, lent, a csodálatom kazamatarendszerben éa fent, a régi árpádkori Szent Mihály azékea- egybáznál. A téli ásatások folyamán rendkívül érdekei éa értékes leletek kerültek napvilágra, amint arról az áaatáaok tudós vezetője tájékoztatott bennünket. — Föltártuk — mondotta —a középkori templomromok helyét a a íelazinre került építkezések lehetővé teazik az elméleti re- konatrukciőt. A feltárás eredményeként legalább öt, egymásután kővetkező tomplomépítkezéat lehet megkülönböztetni. Legkevesebb faragott emlék került elő a legalsó, Szent látván korinak gondolt bazilikária templomból, aránylag kevés nyoma van a második, armán stílusú építkezésnek, amelyet 1170—1200 közé lehet helyezni és amelyből a fő- I apsis már régebb idő óta felszínre került. A harmadik építkezés egy koragőt, a tatárjárás után, az 1203-as időktől kezdődő, a régi román háromhajós templom alapján újjáépült. Ez meglehetős épen tárődott fel a ma- I ga öt szakaszos, négy pilléres s j külső támpilléres szerkezetével, j Megállapítható egy negyedik, ; javagőt építkezés, illetve átela- i kítás, amely egy egész szakasz- ; szál megtoldotta a nyugati főbe- ; járónál a koragőt templomot, j Ebből származik a nyugati két ; főtorony is. Kriptasírok üstök- szorítóval, vasgyű- szűvel, derely eme- télővel. A legrégibb építkezés szintjét, egészen az ősi darázskőszikláig csak a déli oldalban épített kápolnasorozatnál sikerült elérni. Itt háromféle kriptatemetkezés volt megállapítható. A legfelsők a 15.—16. század elejéről származó tetemeket tartalmaztak, kirabolva, feldúlva s nem egyszer török eredetű másodtemetkezés nyomaival. Ez alatt a réteg alatt egy régebbi, Anjou királyok korabeli kriptatemető feküdt s ez alatt egy kora árpádkori. A A pénzleletek tanűsega szerint Kálmán korától kezdva egészen I. Károlyig bezérőlag temetkeztek ebbe. Meglepő az ősi pogány szokásokra valló temetkezésmód: a férfiaknál üstökben viselt baj ezüst ezorítőgyűrfiirs akadtunk. Épp ilyen meglepő az Anjou korabeli egyik női sírt tartalmazó kriptánál a jelvényképp an eltemetett vas gyűszű Ss rézből készült derelyemetélő. A templom- ásatások északi oldalán a templomon kívül is kriptasírok tűntek elő, a felső rétegben itt is másodlagos török temetkezés volt megállapítható, olyaténkép- pen, hogy a régi halott csontjait a kőláda egyik felében zsúfolták össze. Az alsóbb temetkezési réteg itt is körülbelül a tatárjárás korából származó halottakat tartalmazott. Ráchel és fia Az alsó rétegből csak egyetlen kőláda sírfelirata került elő ezzel a szöveggel: HIC IACET RACHEL CUM FILIO SUO ENRICO (iti nyugszik Ráchel, fiával, Henrikkel). Ugyanezen a területen megállapítható volt a keletebbre fekvő sekrestye alkatrészeknek a Dobő korabeli puskapor robbanáskor széthullott számos faragott köve és a kövek között miiekönyvek csattmaradványai; nemkülönben egy I. Ferdinánd korabeli pénzeket tartalmazó bőrerszény. A misekönyv és egyéb okmányleletek (például V. Márton pápa bullájának pecsétje) valőszerüvá teszik a régebben sejtett hipotézist, hogy a feltárt sekrestye robbanáskor levegőbe repült helyiségei levéltár céljaira szolgáltak. Nagy meglepetést okoztak a darázskö alapiziklába vájt harang alakú üregek, amelyek hol gabona, hol puskapor tartására szolgáltak. — Kűtfőbizonyítékok szólnak arról, hogy ezeket az üregeket a török időkben keresztény rabok börtönéül használták. Előkerült még egy alagüt- bejárat is, felrobbantott állapotban s ennek megtalálása volt a téli ásatások egyik programra - pontja. Az alagút a templom- hajó északi oldalára merőlegesen indul és a mai kerámiai műhely alatt derékszögben kelet felé törik. Folytatása az eger— putnoki vasút alatt föltárt összekötő folyosóknak, amelyeknek középső részét, az úgynevezett Rákóczi termet a vasútvonal semmisítette meg. Imre király sírja felé Köztudomású történelmi tény, hogy III. Béla fiát, Imre királyt az egri várban, a Szent Mihály székesegyház kriptájában temették el. Megkérdezzük tehát, hogy ebben az irányban található-e valami nyom, lehet e következtetni erra, hogy napfényre kerül az árpádházi királysír. Igen — hangzik a válasz. A rétegvonal megállapítható ez oldalkápolnák szintjéből. Eddig tizennégyezer fuvar földet szállítottak el az ásatások színhelyéről és még majdnem ugyan• ennyi törmelék kibányászása szükséges ahoz, hogy a középkori templom belsejében, valószínűleg központi helyen megtalálható legyen Imre király sírja. Persze erra csak az ásatások őszi folytatása után van remény. És ha elindul a várból még tizennégyezer kocsi föld, törmelék, a régi idők elporladt, ma már lábatlankodő, elfődő romjai. PASTA
