Eger - napilap, 1934/1

1934-06-14 / 122. szám

ÄBA 6 FILLÉR Eger, XL V. évfolyam 122. szám ♦ Csütörtök ♦ Trianon 15,1934 június 14, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­BAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES BIZ ÁM ÁRA HÉTKÖZ- NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG! EGER, LÍCEUM, FSZ. S. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. A szövetkezetek támogatásáról nyújtott be tör­vényjavaslatot a pénzügyminisz­ter a képviselóházhoz. A tör­vényes felhatalmazás lehe­tővé teszi, hogy a pénzügymi­niszter a fontos hivatást betöltő szövetkezeti intézmények műkö­désének hatékonyabbá tételére mintegy 11.6 millió pengőt for* dítson. A szövetkezetek nemcsak a kisemberek védelmét biztosít­v ják, hanem a nemzet gazdasági életében is mind nagyobb jelen­tőségre emelkednek. Az elvek­nek és irányzatoknak abban a harcában, amely ma ez egész világ gazdasági életében dűl, mindinkább előtérbe nyomul a szövetkezeti mozgalom a maga szervező és összefogó erejével, amely erősíti és támogatja a gazdálkodó kisembert. A szövetkezet jelenti ma azt a gyüjtf csatornát, mely magába- foglalja és meghatványozza az elszórt és eddig magukra ha­gyatott kisemberek gazdasági tevékenységét. — Ezért terjed, gyarapodik és hódít a szövet­kezeti eszme az egész világon, ezért láthatjuk, hogy a külföldi államok évente igen hatalmas összegeket költenek a szövetke­zeti mozgalom támogatására és fejlesztésére. A szövetkezetekkel szembenálló gazdasági érdekelt­ségek képviselői máris hallat­ják panaszaikat a szövetkezetek »túltengő« állami támogatása mi­att. Siránkoznak azon, hogy az adófizető polgárság verejtékez filléreit a kormány ismét az »agyondédelgetett« szövetkeze­tek támogatására fordítja. Az adőfillérekböl összetevődő állami pénzek igazságosabb fel- használását el se lehet képzelni másként, mint hogy a kormány a kisemberek, a segítségre való­ban rászorult magyar kisgazdák, kisiparosok, munkások és tiszt­viselők érdekeit szolgáló szövet­kezetek megerősítését igyekszik elősegíteni. De ugyanakkor szi­gorú ellenőrzésre van szükség, hogy minden szövetkezet meg­feleljen hivatásának s a kis­emberek megsegítésével az egész nemzet gazdasági életének elő­mozdítását és felvirágoztatását célozza. Adóelengedést és vetőmagot ígért a hevesmegyei aszály-sujtotta gazdáknak a földművelésügyi miniszter Eger, június 13. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter a tiszántúli aszálysuj- tóttá területek bejárása után hétfőn Heves vármegye déli ha­tárát járta be, hogy megállapít­sa, milyen méretű 8z aszálykár, ■ a vármegye vezetőinek jelen­létében személyesen lássa a pusz­tulást és annak alapján intéz­kedjék az évek sora őta elemi kár sújtotta gazdák megsegíté­sére. A miniszter 3 órakor érkezett Füzesabony határába,aholHedry Lőrinc dr. főispán, Okolicsányi Imre alispán, Magyary Pál pénz- ögyigazgatő és vitéz Fluck Gusz­táv gazdasági felügyelő várták, Dormánd, Besenyőtelek, Poroszlő, Sarud,Tiüzanána, Kisköre, Kömlő, Átány és Heves határát járta be a miniszter, akit minden község­ben a gazdák küldöttsége foga­dott. Autókon alig járt dülőutakon vitt a miniszter útja, leégetett, vagy legjobb esetben silány búzatáblák között. Itt is, ott is megállt az autősor, a miniszter és kísérete az autőből kiszállva, a vigasztalan képet és a mező­gazdaság tragédiáját szemlélte­tően bizonyító búzatáblákba mentek : le-leszakítottak egy-egy buzakalászt: a ritka szemek be­széltek a gazdák helyett. A pusztulás mindenik állomá­sán ugyanaz a panasz és kérés fogadja a minisztert: hét-nyolc- tizenegy mázsa helyett két-hárou- négy mázsát Ígér a búza, négy mázsát a rozs és három mázsát az árpa, a zab úgyszólván telje­sen elpusztult, a takarmány 70 százaléka oda van. Ez a vidék, amelynek népét az évek során keresztül a Tisza kiöntött ára­data nyomta a koldus-sors felé, most azokon a szakaszokon, a- melyeken a menekülőutak védik az esetleges áradástól, az aszály és a 18-féle elemi- és rovarkár tette tönkre az idén. Akadnak, akik kétszer vettek és egyszer sem aratnak az idén. A személyes tapasztalatok alap­ján a földművelésügyi miniszter ígéretet! tett, hogy a kormány kötelességének tartja a gazdák téli szükségletének biztosítását. Megígérte, hogy vetőmagról fog gondoskodni és adóelengedéssel könnyít a gazdák helyzetén. Pély és Tarnaszentmária ha­tárát már nem tudta megnézni a miniszter, mert nem volt ele­gendő idő erre. Az egri kereskedők hetvenöt százaléka csatlakozott a záróramozgalomhoz 16-án már megjelenik a rendelet az üzletek zárvatartásáról Eger, június 13. Beszámoltunk már az egri va­sárnapi zárőramozgalom egyes mozzanatairól e most jelenthet­jük, hogy az akció még ezen a héten befejeződik. Az egri üz­letek julius elseje után végre, annyi próbálkozás, kísérletezés és sikertelenség után: zárva ma­radnak minden vasárnap és egyedül az élelmiszer árűsítás folyhat délelőtt 10 óráig. Az ér­dekelt 162 kereskedő közül ed­dig 120 csatlakozott a zárórát kérők csoportjához, tehát a tör­vényesen megkívánt 66 százalék helyett a kereskedők 75 száza­léka nyilatkozott a zárvatartős mellett. Az egyetlen aggály: hogy a fűszerkereskedők nyitva marad­nak s olyan cikkeket is árusíta­nak, amelyeket a zárva maradt üzletek adnak el, szintén eloiz- lik, mert a jelek azt mutatják, hogy a fűszeresek is csatlakoz­nak a zárőramozgalomhoz. A jö­vő kedden tartják meg ebben az ügyben a fűszeresek gyűlésüket s iit is eredmény várható, mert a 127 fűszeres közűi 80 a zár- vatartás mellett foglal állást. Ebben az esetben Egerben is az lesz a helyzet, mint Miskol­con, ahol az elmúlt vasárnap tartották meg a záróra premier­jét. A tudósítások szerint az első munkaszüneti nép kitűnően si­került. A város belsejében egyet­len füszerkereskedö sem tartott nyitva, azok sem, akik a rende­let értelmében nem voltak köte­lesek a zárórát megtartani. Remélhetőleg Egerben is ha­sonló egyetértés és békesség ki­séri a zárórát, amelyet a pol­gármester, mint elsőfokú ipar­hatóság szombaton rendel el s július elsején már életbe is lép. A mozgalomhoz egyébként újab­ban a következők csatlakoztak: Braun Menyhért divat, Braun utóda Grosz festék, Berg Simon- né festék, Hirsch Dénesné, Grosz Miklós cipó, divat, Frank Osz- kárné kalep, Greiner Margit ke­lep, Weisz Piroska kézimunka, Sugár Antal drogéria, Válent Mihály és fiai kötél- és zsineg- kereskedő, Ágoston János szap­panos. Hedry Lőrinc dr. főispánt díszelnökévé választotta az Egri Kaszinó Eger, június 13. Az Egri Kaszinó választmá­nya dr. Simkovits József igaz­gató indítványára elhatározta, hogy dr. Hedry Lőrinc főispán díszelnökké választására javas­latot tesz a közgyűlésnek. A javaslatot rendkívüli köz­gyűlés tárgyalta le június 11-én, hétfőn délután s a közgyűlésnek dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő elnöklete Blatt nagy számban összegyűli tagjai egy­hangú lelkesedéssel választották meg a vármegye főispánját az

Next

/
Thumbnails
Contents