Eger - napilap, 1934/1

1934-06-09 / 119. szám

Eger, XE V. évfolyam 119. szám A B A 6 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 15, 1934 június 9, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­BAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES S;ZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VARMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118 A leszerelési értekezlet bukása új háborút készít elő ÍRTA: MILASSIN KORNÉL NY. EZREDES. II. Eger, június 8. Mint legutóbb kifejtettük, a mai harcot az altisztek által vezetett rajok rátermettsége dönti el. A tiizt-vezető feladata az elszige­teltnek látszó részlet-harcok össz- hangbahozása és minden módon való segítése. A rajok részlet­harcának sikere elsősorban a rajparancinoktól függ, illetve a a tüzérségnél az irányzó, a be­mérő, a felderítő stb. altiszti he­lyen lévő egyének kiképzésétől és vitézségétől. Ha meggondoljuk, hogy egy gyalogezrednek 160 rajparanci- nokra van szüksége, illetve tüzér- ezrednél kb. kereken ugyanennyi altisztre, — akkor könnyen ki­számíthatjuk, hogy a német száz­ezerfőnyi utolérhetetlenül első­rendű altisztikar 650 ezred altiszti szükségletét fedezi, ez pádig 85—100 hadilétszámú hadosztály nak megfelelő altisztikart jelent. A volt Monarchia a háború ki­törésekor csak 49 hadosztállyal rendelkezett, a Németbirodalom pedig 1914-ben a francia fronton 87 hadosztállyal indult támadás­ba, de ebből csak 68 hadosztályt tudott támadásra használni. Ha ezeket a számadatokat így mér­legeljük, akkor látjuk csak iga­zán, mit jelent a német százezres létszámú zsoldos hadsereg, mert ezt a százezer főnyi altisztikart csak fel kell tölteni háborút vi­selt harcosokkal, és készen áll az 1914. évinél hatalmasabb és félelmetesebb német hadsereg. Ez azonban még nem minden, mert a francia hadseregnek is van igen tekintélyes létszámú altiszti kara és van háborút vi­selt milliós létszámú szabadsá­golja, akiket azonban háború esetéra be kell hívni ez pedig időbe kerül. Amióta Hitler uralomra jutott, ez a helyzet lényegesen megvál­tozott a németek javára. Egyik napról a másikra teljesen felfegy­verezett rohamosztagok léptek az uccákra. Az első pillanatra mindenki azt hitte, hogy ezek a rohamosztagok ad hoc összesze­dett, hiányosan felszerelt rendőr csapatok. Mikor azonban hóna­pok múlva még mindig szerepel­tek ezek a katonai osztagok, sőt mindig többen és többen jöttek elő és jobb és kitünőbb felsze­reléssel és ruhában, akkor lát­hatta mindenki, hogy nem kom­munizmust ölő és zsidőverő fe­lelőtlen pár osztagról van sző, hanem sokkal többről. Egy fé­lelmetes béke hadsereg ez, mely­nek tagjai nem háborút viselt öreg, törődött emberek, hanem fiatal tényleges katonák. Amíg tehát a francia hadsereg altiszti létszámát kiegészítő harcosokat be kall hívni mozgósítás esetén, addig a németeknél ma fegyver alatt áll több milliós békehad­sereg. így megérthető, ha a franciák minden leszerelési javaslatot az­zal fogadnak, hogy előbb a né­metek szereljék le a fél katonai alakulataikat. A franciák követelésére Hitler kancellár hajlandónak mutatko­zott arra, hogy 8 év alatt lesze­reli a rohamosztagokat, és pedig évenként 500.000 főt. Németország kilépett a Nem­zetek szövetségéből, a leszerelési értekezletet pedig otthagyta. Nincs tehát semmi kötelezettsége ezzel szemben. Fegyverkezhet tetszése szerint, a franciák ré­mületére. Franciország tehát azért enged az egész világ nyomásának a leszerelés kérdésében, mert a különben félelmetes, 600.000 fő­nyi francia békehadsereggel szemben ma több milliói tényle­ges, fiatal német hadsereg áll fegyverben s főlényét mely a nyomasztó lakossági különbsé­get kiegyenlítette a békekötések után, Hitler uralomrsjutásával egy csapásra elvesztette. Miképen lehet ezt az áthidal­hatatlan űrt mégis betölteni? Ez az a nehéz kérdés, melyet a világ vezető államférfiéi évek óta próbálnak megoldani. Köt út kínálkozik a megoldás­ra. Erőszak vt»gy békés meg­egyezés. A francia jobboldali lapok az erőszakot követelik, a mai erőviszonyok mellett vesze­delmes vállalkozás volna francia részről az erőszak, mert ebben sem Anglia, sem Olaszország, sem Belgium, sem pedig Len­gyelország nem támogatnák. — Egyedül maradna a félelmetesen erős hitleri hadsereggel szem­ben Csehszlovákiának segítségé­vel. Hogy ez ebben az esetben mit jelent, azt nem kell bőveb- hen magyarázni. A legújabb orosz francia szövetség sem so­kat segít ezen, mert Oroszország nincs közvetlen érintkezésben Németországgal, ütköző államok vannak közben, mint Lengyel­ország és a Balti kis államok. Nem igen marad tehát más vá­lasztása Franciaországnak, mint a hátsógondolat nélküli békés megegyezés, ami azonban a mai erőviszonyok mellett körülbelül a német akaratnak érvényesülé­sét jelenti. Az évek óta tartó genfi cir­kusz tehát haldoklik, csak a ha­talmak nem merik eltemetni, ha­nem próbálkoznak a csendes ki­múlás megtörténtét injekciókkal még késleltetni. Lehet, hogy az utolsó pillanatban a franciáknál felülkerekedik a józanabb belá­tás, a németeknél pedig az en­gedékenység és megkezdik mégis az egész világot egyszerre fel- I szabadító békés kiegyezést. Július elején jelenik meg a vidéki városok építési adó- kedvezmény-rendelete Nemrégiben jelent meg a pénz­ügyminiszter randalete, amely építési adókedvezmények nyúj­tásáról intézkedik. Ez a rende­let csupán a fővárosra vonatko­zik s természetes, hogy a vidéki városok türelmetlenül várják, hogy velük szemben milyen adó­kedvezményeket fognak életbe léptetni. Mint a kormányhoz közelálló helyen tudják, a vidéki városok­nál a fővároshoz hasonlóan vá­rosrendezési és házmegűjítási szempontok lesznek az irány­adók a rendelet kiadásánál. A pénzügyminiszter erre vonatko­zó intézkedése minden valószí­nűség szerint július első nap­jaiban már megjelenik. A pásztókörnyéki mező­gazdaság fellendítését célozza a HGE tizedik! gyűlése Gyöngyös, június 8. Vasárnap tartja meg a HGE Pásztón állatdíjazását és ván­dorgyűlés formájában idei tava­szi közgyűlését, mely iránt külö­nösen nagy érdeklődés nyilvánul meg ez egész vármegyében. A pásztói állatdíjazás tulajdon­képen a pásztóvidéki szarvas­marhatenyésztés seregszemléje lesz és az Egyesület célja a díjazás késői meghirdetésével az volt, hogy a gazdáknak ne legyen idejük állataikat kiállítási kon­dícióra külön »kikészíteni,« ha­nem a díjazás a valóságos hely­zet képét adja a hozzáértőknek. Pásztó gazdasági helyzete az utóbbi 3 évtizedben jelentősen leromlott és javulás csak a gaz­j dasági erők átcsoportosítása út­ján várható. Mindég híresek vol­tak a pásztói marhavásárok és a kiváló lábú pásztói pirostarka ökrök. A Gazdasági Egyesület erre akar rámutatni most, ami­kor a traktormunka visszaesett és az ökrök ismét nyertek jelen­tőségükben. Ezért nemosak a vármegye állattenyésztési fak­torai, de a földművelésügyi minisztérium egyik referense is megjelenik az állatdíjazásont — hogy a helyszínen szerzett ta­pasztalatai alapján tegyen jelen­tést az állattenyésztési főosztály­nak. Pásztó vidékének másik fontos és nagy fellendülést nyújtó té­nyezője lehet a gyümölcsterme-

Next

/
Thumbnails
Contents