Eger - napilap, 1934/1

1934-06-05 / 117. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI DJSÄG 1934. június 5. országgyűlési képviselőnek, a Rimamurány-Salgótarjáni művek elnökének. Áz üdvözlő beszédre Törők Kálmán prelátus közvetlen sza­vakkal válaszolt és az Érsek- főp&sztor atyai szeretetét tolmá­csolta a somsályi híveknek, azu­tán az előkelőségek felvonultak a kápolnához. A díszes és mo­dernsége mellett is finom, ízlés­sel épített kis templom virágok­kal ékesen, fényárban úszva vár­ta a benedikálási szertartást, a- melyei negyed 11 órakor kezdett meg Török Kálmán prelátus, nagy papi segédlettel. A meg- áldás után kinyitották a templom ajtaját s megkezdődött az új templomban az első szentmise, amely előtt szentbeszédet mon­dott Török Kálmán. Az Isten háza ékesíti már — mondotta többek között — e gyö­nyörű bányatelepet, mely a mun­ka telepe. Naprőlnapra megele­venedik itt az Istentől megsza­bott embersors: «Arcod verejté­kével keresed kenyeredet.« Ez a sors nem lealacsonyító, hanem megtisztelő, mert a munka az emberi életnek Istentől rendelt nagy feladata a társasélet és hi­vatás minden fokozatában. Em­beri életünk és méltőságunk mér­téke az, hogy ki hogyan végzi a munkáját, akár ésszel, akár kézzel kell azt teljesíteni. Az egyik olyan szükséges, mint a másik s bizony, én mondom, hogy sokszor egyik se verejtékesebb a másiknál, de mind a kettő egy­formán megbecsülnivaló. Maga az Űr Isten szentelte meg a munka tisztességét, midőn ne­velő atyjának, szent Józsefnek áciműhelyében dolgozott. Az ő imádságos és munkás példája tűzi elénk is az emberi életnek földi rendeltetését és földöntúli örök célját, mely egy-két szóban összesürítve csak ennyi: — Imádkozzál és dolgozzál!.. És bár szent vallásunk tanítása szerint minden tisztességes és be­csületesen végzett munka imád- ságszámba megy, még sem lehet, nem is szabad azt gondolni, hogy a munka magában véve alkalmas és elegendő volna arra, hogy biztosítsa az ember földi vára­kozásának és örök céljainak el­érését. A munka magában véve még ciak annyi, hogy eszünk vagy kezünk munkája után élhessünk s lerőhassuk a család s egyéb kötelezettségeink iránt való tar­tozásunkat. De magában véve a munka nem elegendő arra, hogy biztosítsa a mi legnagyobb kin­csünket ; a mi halhatatlan lelkűnk­nek várt örökségét, — a mi örök üdvösségünket. Mert lehet valaki itt a földön az ő igyekezete, dolga, fáradsága után szerencsés, de ezzel még nem tett eleget Istentől nyert rendeltetésének. Ezért az életjelsző nemcsak az, hogy dolgozzál, hanem az, hogy imádkozzál is. Imádkozzál is; de ne csak hébe-hóba, hogyha nagyon rá­érsz, egy-két Miatyánkot. Legyen az egész életed imádság a be­csületes gondolkozásban, a józan beszédben és az Istennek is tet­sző cselekedetekben. Legyen a keresztény családnak egész élete a Szent Családnak, Jézus, Mária és szent Józsefnek életéhez ha­sonló. Éljetek igaz keresztény mó­don, a keresztény módon valő életnek pedig szabályozója, zsi­nórmértéke az Isten tíz parancsa, az anyaszentegyház öt paran­csa és az a két főparancs, mely egyezkedést, megalkuvást nem ismer, hanem az élet minden kö­rülményei között szegénytől,gaz­dagtól egyformán megköveteli, hogy mindenek fölött szeresd a te Uradat Istenedet és szeresd az embertestvért, felebarátodat, mint önmagadat. A beszéd végeztén az Érsek- főpásztor köszönetét tolmácsolta Bírő Pálnak és Liha Bertalan bányaigazgatőnak, valamint Kra- usz Sándor gondnoknak, majd megkezdődött az űj kápolna ol­táránál az első szentmise. A főpapi mise alatt a bánya ének- és zenekara az esztergomi székesegyház karnagyának bá- nyászmiséjét adta elő. Mise vé­gén a frontharcosok, cserkészek, leventék díszmenetben elvonultak az előkelőségek csoportja előtt s ezzel a somsályi kápolna-avatás ünnepsége véget ért. Aki látta azt a roppant töme­get, amely a szertartás alatt el­lepte a kápolnát környező dom­bok lejtőit, aki látta a kemény munkában edzett emberek arcán az átszellemült áhítatot, — el kellett, hogy gondolkozzék azon : a magyar munkásság, amelynek nevében és képében olyan han­gos szólamokat mondanak a szo­ciáldemokrácia vezérkolomposai, nem gondolkozik, él és lát ügy, mint állítólagos szószólói. Igaz, ennek a jelenségnak egyik ere­dőjét ott kell keresni a Rima- murány-Salgótarjáni müvek ve­zetőségében, amely meglátja a munkásban az embert és a test­vért. Ez a tőke és képviselői nem mutatnak rokon-arcot a nemzetközi jellegű és színű ka­pitalizmussal, amely a profittól és a maga önző céljától nem lát túl páncélszekrényei falán. Itt emberek vannak és szívek és ez a szív meglátszik a munkások helyzetén is. A jóléti intézmé­nyek mellett a munkásság lelki­szükségletére is gondol ez a ve­zetőség, amely élén Biró Pállal, Liha Bertalan bányafötanáoios, bányaigazgatőval és a somsályi telep gondnokával, Krausz Sán­dorral atyai gondoskodással in­tézi az alkalmazottak dolgát. Délután 1 órakor a társulat vezetősége ebédet adott a Ka­szinó dísztermében • az első po- hárköizöntőt Biró Pál dr. mon­dotta. Köszönetét mondott Török Kálmán prelátusnak s kérte, hogy azÉrsekfőpásztornak tolmácsolja a társulat és a munkásság hő- dolatát és ragaszkodását, majd a tőke és a munkás viszonyáról szólott. Értelmetlenül áll azzal a korszellemmel szemben, amely a munkások elé állítja a tőke és munkás között tátongó szakadé­kot. Ez a szakadék nincsen meg a valóságban, mert a tőke ős munkás érdekei szolidárisak és egyik a másik nélkül nem él­het. A tőke holt tömeg, amelyet mozgékony és teremtő emberi szellem irányít s ha a tőke em­bereit és a munkásságot a val­lásos érzés kapcsolja össze, nem lehet ellentét közöttük. Tőrök Kálmán ugyanosak erre a kap­csolatra mutatott rá pohárkö- szöntójében és ismételten hang­súlyozta, hogy a társulat méltó arra az elismerésre, amelyet az Ersekfőpásztor küldött s arra a ezellemre emelte poharát, amely a munkás és a kapitalizmus kö­Megírtuk már, hogy a buda­pesti Corvin árűház idegenfor­galmi és balneologiai kiállítást rendez, ahová a Nemzetközi Vá­sár idegenforgalmi anyagát is elszállították, így Eger és Gyön­gyös kiállítási részét is. A kiállítás jelszava és címe : »Nyaraljunk Magyarországon« s a Corvin árűház negyedik és második emeletét foglalja el hat csoportban, Budapest, a Duna, a Balaton, Mátra és Bükk, a Du­nántúl és a Nagyalföld ismerte­tésével a rengeteg képen és mo­dellen mutatja be Magyarország szépségeit. A kiállítás egységesebb, mint a Nemzetközi Vásáré volt a az egri anyag kiválóan érvényesül. A közönség igen nagy érdeklő­jEger, június 4. Szombaton este búcsúztak az Alma Matertől az Érseki Jog­akadémiának azEmericana Agria és Eszterházyana corporatiőiba tömörült végzett növendékei. A bűosűzás a Szent Ferenc Otthon Fehér termében este fél 9 órakor kezdődött a parádés cu­zötti egységes harmónia kiépíté­sén fáradozik. Délután a bányatelepi ország- zászló előtt volt ünnepség és parádés őrségváltás, amely után a kápolnaavatásra a környékből összegyűlt bívősereg templomi zászlói alatt hazavonult. A somsályi kápolnaavatást nem­sokára követni fogja már a bor- sodnádasdi lemezgyár templo­mának felszentelése is. A mun­kásság 40 ezer pengőt adakozott erre a célra a már épül a telep fölötti dombon az új Isten-háza, nem első és nem utolsó hajléka a hitnek a Rimamurány—Salgó­tarjáni vállalat telepein. Megnyugtató érzés ez, látni a verejtéke* munka műhelyei fö­lött a templomokat, nézni: ho­gyan épülnek Isten várai a ko­hók és aknák között, mert min­den űj templom bizonyság reá, hogy a magyarság jövő életének egyik nagy fundamentuma: az ipari munkásság a hitre építi fel életét s ez tiszta fogalmazás­ban egyet jelent a nemzeti ér­zéssel is. Dövónyl Nagy Lajos. dált tanúsít a Bükk, n különö­sen a Mátra iránt. A kiállítást Ács László tanár és Mohrlüder Vilmos iparművész rendezték meg igen szépen. A negyedik emeleti helyiség­ben minden délután fél 5 órakor idegenforgalmi előadásokat tar­tanak a magyar városokról. — Egerről Hammel Árpád népmű­velési titkár ad elő június 7 ón, Gyöngyös város pedig Kováts Lászlót, az Eger—Gyöngyösi Új­ság gyöngyösi szerkesztőjét, - a városi idegenforgalmi hivatal megbízottját kérte fel a Mátra ismertetésére. A Corvin árűház értékes mun­kát végzett a kiállítás megren­dezésével és hisszük, nem ered­ménytelenül. riálissal, amelyen megjelentEger egész emericánás társadalma. Zára Mario seniori megnyitójá­val vette kezdetét az ülés, majd a két corporatio együttes beszá­molóját terjesztették elő a tiszt­viselők. Kőváry Béla az Agria ■8oretariusa tartalmas titkári be­számolói olvasott fel, Nemes Erzsébet-fürdő eger IMF* rheiimát gyógyító iszapfürdője nyitva. Megnyílt a magyar városok kiállítása a Corvin-árúházban Eger és Gyöngyös anyaga nagy érdeklődést kelt a kiállításon Megható és felejthetetlen képet nyújtott a végzett jogászok ballagása

Next

/
Thumbnails
Contents