Eger - napilap, 1934/1
1934-05-31 / 114. szám
Aba 6 fillér Eger, XL V. évfolyam 114. szám ♦ Csütörtök ♦ Trianon 15,1934 május 31. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI TJJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. Megérkezett a belügyminiszter jóváhagyása az „Egri Városi Gyógyfürdő“ cím használatára Megírtuk két hónappal ezelőtt, hogy a város tizennégy év óta tartó küzdelmét végre siker koronázta a gyógyfürdő-]*elleg megállapítására vonatkozólag. A belügyminiszter szóbeli engedélyt adott a cím használatára, miután a fürdők vízének győgyjellege balneologiai vizsgálattal megállapítást nyert. Most érkezett meg a Városi Fürdő Rt. igazgatóságához a miniszter írásbeli engedélye, a- melyben az Országos Közegősz- ségügyi Tanács és az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság javaslata alapján, az úgynevezett Érseki fürdő, (gő^fürd;) tükör- fürdői, a garasos fürdő (a női uszoda kisebb medencéje) és a Városi Uszoda vizének az ásvány és gyógyvíz-megnevezését engedélyezi. Az engedély csak ezekre a területekre vonatkozik, a többi | fürdők és uszodák vizére nem. | Ugyancsak engedélyezte a miniszter a gyógyvizek medencéjét magában foglaló épületeknek és a Korona szállónak közhasználatba vételét s a fürdő nevét •Egri városi gyógy türdó*-ben állapította mag. A nagyjelentőségű intézkedés az idegenforgalom új korszakát nyitja meg Egerben. Ma, amikor szűk határaink közt kevés a gyógyhely s a valutáris nehézségek miatt a gyógyulást és üdülést keresők a belföldi vándorlás útjaira szorultak, rendkívül nagy érték a győgyjelleg megállapítása és megérdemelné, hogy minél szélesebb alapokra fektessék a fürdőintézményeket. Sajnos, ma a helyzet erre nem alkalmas, azonban a város mindent elkövet, hogy a már meglévő objektumokat a gyógyfürdő szolgálatába állítsa. A beutaló intézmé- | nyék rövidesen már betegeket j helyeznek el Egerben. n—in aannmuff iwipmwwwmiiiiimiwiiii'humi iiiii miimwnMiBn Heves megyéből ötven vitézt avat június 6-án a kormányzó Eger, május 30. A Margitszigeten ebben az évben ismét vitézi avatások lesznek, valószínűleg az utolsók már a világháború után. A kormányzó ünnepélyesen felveszi a vitézi rendbe azokat a hősöket, akik a négyesztendős világégés alatt a magyar hősi virtusnak kiemel- kedőpéldáitszolgáltatták. Ugyancsak most avatja vitézzé a kormányzó a várományosokat is, első ízben juttatván kifejezésre a rendnek azt a fennkölt eszméjét, hogy a vitézt utódaiban is megjutalmazza. Hevesmegye területéről ötven vitézt avat vasárnap vitéz Horthy Miklós kormányzó. — Egerből Würth Lajos, nyug. alezredest, Bartha Andor századost, Orosz Péter nyilv. eegédtisztviselőt és Harangozó István rendőr felügyelőhelyettest avatják vitézzé. Sikerrel Járt az egri Ipartestttlet mozgalma: elkészül az egri munkásszálló és áthelyezik a hetivásárokat Eger, május 30. Az egri Ipartestület nemrégiben kérelemmel fordult a városhoz, hogy az átvonuló munkásság számára létesítsen szállőhe- lyet, hogy a munkát keresők ne legyenek kénytelenek a szabadban hálni, vagy házról házra járva szállást keresni. A város teljes megértéssel fogadta az Ipartestület szociális szellemű kérelmét s elhatározta, hogy a Panakoszta házban levő egyik helyiséget a kívánt célra megajánlja. A munkásszálló berendezése folyamatban van és rövidesen sikerül 10—15 ággyal megnyitni az uj, hézagpótló intézményt. Másik akciója az volt az Ipartestületnek, hogy az egri hetivásárokat hétfőről péntekre helyezzék át, mivel hétfőn rendszerint országos vásárok vannak vidéken, úgy, hogy nem jut elegendő felhajtás az egri piacra. A város kimondta a hetivásárok áthelyezését s mihelyt a határozat jóváhagyást nyer, a hetivásárokat pénteken tartják meg. A pékek a kenyérdrégitést a kincstári illetékre hárítják Tegnap tartották meg a gyöngyösi pékek értekezletüket, amelyen a kenyér árának emelését vitatták meg s úgy döntöttek, hogy a 0-ás lisztből sütött fehér kenyér 38, 5-ös, 4-es kenyér 30, 6-os, úgynevezett tőzsdén kívüli kenyér 22, sütemény 5 filléres árban kerül forgalomba a fogyasztóhoz. A pékek a kenyér árának emelését azzal okolják meg, hogy az utóbbi 3 hónapban, de kivált az elmúlt héten a búza ára any- nyira emelkedett, hogy feltétlenül követni kellett azt a kenyér árának emelésével. Kijelentette egyébként a pékek vezetője, hogy nagyon jól tudják: még mindig olcsóbb a búza, minthogy megokolt lenne a kenyérár emelése. Az ódium azonban a magas különbözeiért nem a pékekre, de még nem is a malmokra hárul, hanem a kincstári illetékre, a- melynek 13'60 pengői összege drágítja s»eg a lisztet Ugyancsak így nyilatkozott az egyik lisztbizományos is, aki hangoztatta, hogy ciak ennek az illetéknek eltörlése segítene a bajon. ' Huszonöt kilométeres távolságiiéi 36 kilométeres út vezet Zaránktél Gyöngyösig Zaránk, május 28. (Külön tudósítónktól.) Zárónktól Gyöngyösig 25 kilométer a távolság. Mégis 36 kilométert kell megtenni a Zárónkról Gyöngyösre terményeket és jószágokat szállító kocsinak, mart az egyenes vonaltól iszonyodó * a görbe utakat annyira kedvelő bölcs őseink tiszafolyásszarüen úgy építették meg a köves utat, hogy Zárónkról Erkre, Erkröl Örsre egy szép kétharmados kört csinálva tér az vissza Viiznekre, hol kapcsolódik az egyenes gyöngyösi úttal. Zárónktól Visz- nekig 10 kilométeres utat kell tehát megtenniük, holott Zaránk és Visznek között csak 5 km. a távolság. S ezt az 5 kilométeres föld- utat még nyári szárazságban sem tudják használni, mert a Tárná hídja hol van, hol nincs, ha elviszi az ár nincs, ha megcsinálják, az is kárra van, néhány ártatlan tehén idöelőtti halála a bizonysága annak, hogy nam látják a hídnak emberre, állatra veszélyes billenő deszkáit. A Zaránkiak sok kérésére, panaszára elhatározta a megye az út kikövezését. Az út földmunkálatai beisfejeződtek. Azígy meglazított földúton feneketlen sárban lubickolnak most a zaránkiak jószágjai, hogy naponként a Visznek határában levő legelőjükre jussanak s eközben esik egyik-másik tehén a megáradt Tárnába. Emiatt rohadt el az útmelletti földeken az őszön ezer kocsi takarmányrépa, mivel a világnak még egy mérnöke sem tudott olyan alkotmányt kitalálni, amellyel ezen az úligéreten be lehetett volna azt a faluba szállítani. Emiatt károsodik a megye gazdasági és kereskedelmi élete. Zaránk ősidők óta Gyöngyösre gravitált. Itt adta el terményeit, itt kapott jő pénzt hízott sertéseiért, vágni való jószágaiért. Most az út a megye szélére csalja őket, hol az örsi homok kényei-
