Eger - napilap, 1934/1
1934-05-20 / 108. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI UJSÄG 1934. május 20. kapcsolatos ünnepségek megtartására is kiválóan alkalmas. Lapunk ezzel kapcsolatban kérdést intéz a város közönségéhez és minden hozzászólást szívesen vesz a zászló elhelyezésére vonatkozólag. __________ * Bollfilmek 8 felvételre 150 F, Lusztignál. a világ legjobb keserűvize! Ha nincsen étvágya, a nyelve sem tiszta, Már milliók tudják, kik eddig nem tudták, néhány korty Igmándi étvágyát meghozza. hogy az Igmándi víz, legjobb keserűvíz. ________Figyelem i Hz Igmándi keserfiviz kis, három és féldecis üvegekben is kapható I M érhetetlen hasznot Jelent a mezőgazdaságban a hétnapos eső A két nap óta tartó csöndes eső vármegyeszerte igen nagy megnyugvással tölti el a gazdákat és éleszti fel azokat a reményeket, amelyek a termést illetőleg már már egészen meddőknek látszottak a hét elején. Munkatársunk ma megkérdezte a vármegyei gazdasági felügyelőséget, hogy a beállott esőzés milyen mértékben javította meg azokat a szomorú kilátásokat, amelyeket legutóbb a közigazgatási bizottságban jelentettek a hevesmegyei mezőgazdaság jövőjét illetőleg. Érdeklődésünkre a következő felvilágosítást kaptuk: — Beláthatatlan jelentősége van ennek a két napos csendes esőnek, | amelynek minden cseppje kártétel nélkül került a földbe. Főként a kapásnövényekre volt rendkívül jé hatással, de a kalászosok szemfejlő- dését is elősegíti. Azokon a helyeken, ahol már teljesen reménytelen volt a helyzet, ez az eső még segített valamit s ha jé termésre nincs Is kilátás, kataeztréfától már nem kell tartani. Ugyancsak jó hatással volt az eső a rétek és legelők fejlődésére és a mesterséges takarmányok fa- kadására is. Erzsébeí-fürdő eger ÜBST' _________rheumát gyógyító iszapfürdője nyitva. M inden hetedik földműveléssel foglalkozó embernek van szakvégzettsége Magyarországon Petro Kálmán beszéde a kultusztárca vitájában Eger, május 19. A kultusztárca vitájának egyik legérdekesebb beszédét Petro Kálmán dr., az egri kerület képviselője mondotta el, aki a mezőgazdasági szakoktatás hiányosságaira mutatott rá még szélesebb érveléssel, mint annak idején a földművelésügyi tárca vitájában. Szólott a mezőgazdasági szakoktatás fontosságáról, amelyet egyik legősibb magyar problémának tart. Már Széchenyi és Kossuth idejében aktuális volt, Széchenyi a magyar föld terményeit akarta jobbá tenni, életre- hívta az OMGE-t, malmokat létesített és alkotásai ma is élnek. Ugyanakkor Kossuth Nyugat felé orientálódott és a honi ipar alapjait akarta lerakni és az általa propagált ipari eszmék még életében buktak meg. Igyekezzünk mezőgazdasági oktatásunkat részint magas nívóra emelni, részint közel hozni a néphez. Már elmondta a földművelésügyi tárcánál, hogy nálunk ciak minden hatezredik földműveléssel foglalkozó ember jár mezőgazdasági iskolába. Szabad-e egy országban ennek így maradnia, mikor lakosainak 58 százaléka foglalkozik a termeléssel? Utal arra az ellentétre, ami a kultuszminisztérium és a földművelői- ügyi minisztérium között van a mezőgazdasági iskolák tekintetében. A mai mezőgazdasági iskoláknak nincs semmi alapjuk, nem tudják benépesíteni. — Ennek oka az is, hogy a kultuszminisztérium alatt álló elemi iskoláknak nem érdekük, hogy ezeket a mezőgazdasági iskolákat propagálják. Ez a kérdés el van hanyagolva a kultuszminisztériumban is. Az elemi iskolai tantervben különbséget kellene tenni a városi éa falusi gyermek között és az uniformizált tantervet meg kellene reformálni. A polgári iskolát ketté osztaná és nagyobb városokban ezt az iskolát alsőkereskedelmi iskolává fejlesztené, a földműves vidékeken pedig első mezőgazdasági iskolává. így mind a kettőnek volna folytatása a felső mezőgazdasági és felsőkereskedelmi iskolákban, ami ma nincs. Debrecenben van például három gimnázium és egy reáliskola. Ezt a reáliskolát ne gimnáziummá fejlesszék, hanem felső gazdasági iskolává és ugyanígy tegyenek a többi reáliskolákkal is, amelyek nagy földműves vidékek centrumaiban fekszenek, így talán redukálni tudjuk a hivatalba tődulők számát. Batacsy Dénes: Úgy van! Gazdasági nevelésre van szükség. Petro Kálmán : A tanítők között is különbséget kell tenni. A falusi tanítónak nincs szüksége arra a nagy elméleti anyagra, amivel túl van zsúfolva a képzőkben. Gyakorlati anyaggal kellene útra bocsátani. A tanítóképzésnek az legyen a reformja, közelebb hozni a tanítóságot a néphez. A falusi tanítónak egészen más műveltség kell, mint a városinak. Úgy veszi észre, hogy az ellenkező miniszteri nyilatkozatok ellenére is nincs nagy összhang a földművelésügyi miniszter és a kultuszminiszter között a gazdasági szakoktatás tekintetében. A kultuszminiszter pél- | dául kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy az érettségi vizsgálatokra szakembereket küldjenek ki a minisztériumból, akik ellenőrizzék, hogy gazdaságilag milyen képzettségük van a tanulóknak, de ezt a kérést a földmivelésügyi miniszter megtagadta. Petro Kálmán beszéde végén elsőnek a kultuszminiszter siet kozzá, hogy gratuláljon. Két-három hét múlva döntés lesz a vasárnapi záróra ügyében Beszámoltunk már több ízben arról a mozgalomról, amely az egri kereakedök körében indűlt meg az üzletek vaaárnapi zárva- tartáeának ügyében. Az akció, amely most már teljes sikerrel kecsegtet, mert az érdekeltek túlnyomó többsége csatlakozott a záróra elrendeléiéhez ■ a szükséges aláírásoknál jóval többet gyűjtöttek össze. Az aláírásokat benyújtották a városi iparhatósághoz, amely most folytatja le az aláírások ellenőrzését. Ez a munka elég hosszadalmas, úgyhogy csak két* három hét múlva várható a vasárnapi zárvatartás ügyében a város döntése. Egyébként még most is jelentkeznek kereskedők, akik utólag csatlakoznak a mozgalomhoz; így az Illés Béla cég és ifj. Tomidálszky Sándor jelentették be legutóbb, hogy szintén kívánják a vasárnapi zárórát. Kis beszámoló a nagy Vásárról Eger, május 19. Azóta már a nyomait is söpörgetik a Vásárnak, amelyről írni akarunk itt, de még se árt rövid mérleget csinálni róla, legalább tanűlságnak lesz mit eltenni a jövőre. Mert tanúlni itt lehetett s kellett is, nagy volt a verseny, a vásáron pedig az boldogűl elsőnek, aki jobban tud kiabálni, cifrább a sátora. Tizenegy napig tartott, — közben három ünnep és vasárnap,— s filléres vonatokon, autóbuszokon ömlött a nép a nagy látványossághoz. Mintegy százezer vidéki nézte meg a vásárt, nem számítva a főváros milliós népét, amely ugyanosak kivette részét a látnivalókból. Ezek a szédületes számok érzékeltetik, hogy a Nemzetközi Vásáron való részvétel milyen széleskörű, semmi mással össze nem mérhető propagandát jelent. Minden vonatkozásban csak a grandiozitást kifejező jelzőkkel leh9t emlegetni a Vásárt, amelynek az idén egyik nagy attrakciója volt az idegenforgalmi pavilion, amelyben most elsőízben kaptak méltó helyet a magyar városok. Eger és Gyöngyös igen jő helyet kaptak a pavillonbansmost már sok nézője akadt az érseki város kiállításának is, nem ügy, mint tavaly, amikor sokszor gúnyos jelzőket kapott a meztelen zsák falra függesztett három árva plakát. Egy nagy baj azonban most is volt s ezen jövőre feltétlenül segíteni kell. Az egri rész elhagyatottan, a jőlelkű szomszédok gondjára bízva állott a vásáron, mint egy elveszett gyerek, pedig érdeklődő bőven akadt. Csodálták a művészi fényképeket, — de amikor felvilágosítást senkitől sem kapkattak, elszivárgóit a nép másfelé. A naívúl elhelyezeti prospektusokat ugyanis már az első napon összeszedték a gyerekek s néma maradt az egri stand, a népviseletbe öltöztetett baba pedig árván nézett farkasszemet üveg szemeivel Debrecen hangos fülkéjével. Ha már áldozott a város, hogy részt vegyen a Vásáron, vájjon mért nem küldött ki valakit, hogy felvilágosítást adhasson az érdeklődőknek? Gyöngyös és a Mátra ugyancsak az érdeklődés középpontjában állott. Sokan ismerősként üdvözölték a modelleket, legtöb-
