Eger - napilap, 1934/1
1934-05-05 / 99. szám
Eger, XL V. évfolyam 99. szám Aha 6 fillér ♦ Szombat ♦ Trianon 15, 1934 május 5, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA i 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VARMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. A felsőhöz elfogadta a középiskolai javaslatot A hercegprímás négy kívánsága — Hóman kultuszminiszter bejelentette, hogy szükségesnek tartja a szelekciót Budapest, május 4. A felsőház csütörtökön megkezdte a középiskolai javaslat tárgyalását, amelynek kapcsán általános figyelem mellett Serődi Jusztinián bíboros hercegprímás szólalt fel. Helyesléssel szólt arról, hogy a javaslat a tanítást erkölcsi alapra helyezi, az ifjúságba elsősorban hazaszeretetet és vallásosságot olt. A javaslat a katolikus iskolákkal szemben is elismerte 8z autonómiát. Reméli, hogy a kultuizminiszter a végrehajtási utasításokban tisztázni fogja az iskolai autonómia kapcsán még fennálló jogbizonytalanságokat. Arra kéri a minisztert, hogy hogy biztosítsa: 1. a katolikus egyház középiskola alapítási és fejlesztési jogát, 2, a katolikus iskolákban a szünetek megállapítása a püspöki karral egyetértésben történjék; 3. a budapesti érseki és gyulai gimnázium az egyházi hatóságtól függő iskoláknak tekintessék; 4. a vallásalap által fenntartott iskolák jogi természetének kiművelése az alap rendelkezéséhez képest történjék. A latin nyelv tanításának fontosságát is hangsúlyozta a hercegprímás. A latin nyelv ismerete nélkül érthetetlen az emberiség történetének kétezer éve. Végül azt a kívánságát fejezte ki Serédi hercegprímás, hogy a katolikus egyházi hatóság alatt azt a szervezetet értsék, amelyet a püspöki kar a múlt év márciusában a tanítórendek bevonásával iskolai főhatóság néven megalkotott. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Zelovich Kornél, Ko- lozsváry Mihály és Kapy Béla üdvözölte a valláserkölcsi gondolat érvényesülését. A kultuszminiszter beszéde Majd Hóman Bálint közoktatásügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. A szelekciót szükségesnek tartja. A felsőház ezután a középiskolai javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Brinckmann E. a világhírű német műtörténész az egri ásatásokról Eger, május 4. Szerdán a magyar művészvilág előkelőségei adtak egymásnak találkozót a Pázmány Péter tudományegyetemen, aholBricct- mann A. E„ a berlin-charlotten- burgi egyetem világhírű profesz- szora tartott előadást a XVIII— XX. század művészi összefüggéséről. Az előadás után Brinckmann professzor a következőket mondotta magyarországi tapasztalatairól : — Négynapos magyarországi tartózkodásom alatt Garevich Tibor szakszerű vezetése alatt alkalmam volt megtekinteni az újonnan feltárt régi magyar műemlékeket. Különösen megragadták figyelmemet a kiásás alatt álló egri emlékek, amelyek valóban egy hatalmas kultúrával rendelkező ország magasszínvonalon álló művészetét bizonyítják. Szinte megdöbbentően hatott reám, mikor végigvezettek az egri romokon, amelyekre valamikor nem csak Magyarország, de egész Európa büszke lehetett. Szomorú szívvel kellett megállapítanom, hogy sem a német, sem pedig az olasz, francia és egyéb nyugati műtörténeti könyvek nem foglalkoznak eléggé a magyar művészettel és szinte mostoha gyermekként kezelik. A művészetfilozófiának pedig az volna a feladata, hogy ne csak az épen maradt műemlékek szerint foglalkozzon egyes népek kultúrájával, hanem alapos kutató munka révén meg kell állapítani azt a művészi tevékenységet, amit a múltban az illető nép kifejtett. Ez természetesen szorosan összefügg a magyarság tragikus múltjával is, de éppen ezért kell ezeket a romokat és maradványokat feltárni és restaurálni, hogy bebizonyítsák azt a tényt, hogy az áldatlan századok alatt sem felejtkeztek el a művészetről és a kultúráról. Hétórás főtárgyalás után 7 évi fegyházra ítélte az egri tör vényszék Mészöly Géza őrnagy gyilkosát A vádlott a tárgyalás egész folyamán tagadott, de az őrnagy özvegye határozottan felismerte benne a gyilkost. Eger, május 4. Május 2-án, csütörtökön tárgyalta az egri királyi törvényszék Gálbory-tanácsa azt a kommunista gyilkosságot, amelynek áldozata Mészöly Géza honvéd- őrnagy volt. Az egri ellenforradalom mártírja tizenöt év óta fekszik a Gröber temetőben és különös intézkedése a Gondviselésnek, — emire ez Ítélet indokolásában is rámutatott Gálbory József törvényszéki tanácselnök — hogy a gyilkosság napjának tizenötödik évfordulóján adott életéért földi elégtételt az igazságszolgáltatás és sújtott le büntető kezével az elvetemült büdösre. A főtárgyalást nagy érdeklődés előzte meg s az esküdtszéki terem zsúfolásig megtelt jogászokkal és azokkal, akikben még kiéért a kommunizmus véres napjainak emléke. A közönségen moraj futott végig, amikor néhány perccel 9 óra előtt egy szuronyos fogházőr és egy őrmester között belépett Banai József vádlott csíkos rabruhában, balmellén kis piros háromszöggel, a szigorított dologházas rabok jelzésével. Konok arc, vastag bajusz, kopaszodó haj és vizsgálódó szemek. Banait éjjel 11 órakor szállították Egerbe a sopron-kőhidai fegyenctelepről. Közvetlen utána lépkedett kél szuronyos fogházőr között a főtárgyalás egyik »híres« tanúja: Kertész Nagy István, aki a kommun idején »századparancsnok« volt Egerben. 1923-ban megszervezte a balkáni kommunista öszszeesküvést, majd moszkvai utasításra Budapestre jött és vezére lett a magyarországi kommunistáknak. Akkor letartóztatták és tízévi fegyházra ítélték, amelyet most tölt le a váci fegyházbaD. Kihallgatják a vádlottat. Pontban 9 órakor foglalta el helyét a bírói emelvényen Gálbory József törvényszéki elnök, Mészáros Béla és Papp Péter törvényszéki bírák, az ügyészi asztal mögött dr. Sztricha Jenő ügyész a védelem helyén Kőrösy Pál kirendelt védő foglaltak helyet. Gálbory elnök általános figyelem közben kezdte meg a vádlott kihallgatását. Neve Bánai József, de Bene Imre, Banai, Bónai, Bencik néven is ismerős a bűnügyi krónikában, gúnyneve »Paraszt Józsi.« Nyolcszor volt büntetve: 35 éves, lőügy- nők és kőműves, két iskolát végzett. A vádirat felolvasása után Ba- nai kifogással él és azt fel szeretné olvasni. Valaki összeállította és leírta neki az egész védekezést. Az elnök azonban figyelmezteti, hogy a tárgyalás szóbeli. Kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, majd háborús élményeiről és egy régi szerencsi históriáról kezd beszélni. Elnök : Arról beszéljen, hol volt 1919 májusában. Egerben? Vádlott: Nem emlékezek, hogy Egerben lettem volna. Elnök: Hát hol volt? Vádlott: Azt nem tudnám megmondani.
