Eger - napilap, 1934/1

1934-04-22 / 90. szám

Eger, XL V. évfolyam 90. szám Aha 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 15, 1934 április 22, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA s 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KI A DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA l.SZ. TELEFON: 118. Okolicsányi Imre alispán rövidesen nyilatkozik Puky Árpád dr. polgár- mester támadásáról Vármegyeszerte feltűnést kel­teit dr. Puky Árpád polgármes­ter falizőifalása gyöngyös vfiros közgyűlésén, amelyet a polgár- mester tiltakozásul hívott össze Enos puszta elosatolásának terve ellen. A közgyűlésen felolvasták Hevesvármegye alispánjának le­iratát a város 175 ezer pengős rendőrségi hozzájátulási ügyé­ben. Belügyminiszteri utasítás alapján az alispán felszólította Gyöngyös várost, hogy adóssá­gából negyobb részletet törlesz- szen, mert ellenkező esetben a vagyoni zárlat eszközéhez fog nyúlni. Ezt a leiratot Puky Ár­pád dr. polgármester törvény­telennek, jogellenesnek és Gyön­gyös közönségére lealázőnak mi­nősítette. Okolicsányi Imre alispán ma délelőtt röviden nyilatkozott munkatársunknak ebben az ügy­ben. — Puky polgármester visel­kedésén csak mosolyognom le­het — mondotta. — Egy köz- igazgatási tisztviselő először ta­nulja meg önmagát fegyelmezni. Hogy kinek lesz igaza, majd eldöntik a felsőbb hatóságok. Fegyelmi vizsgálat két újabb kiütéses tífusz miatt Eger, április 21. Ismeretes, hogy két hónappal ezelőtt, valószínűleg a vármegye déli részén átvonuló cigányka­raván veszedelmes nyomaként, kiütéses tífusz ütött ki Basenyő- telken.Feldebrőnés Mezötérkáoy- ban. A vármegye területén nagy riadalmat okozott a járványos betegség megjelenése, azonban ssigorű intézkedésekkel sikerűit a kiütéses tífusz továbbterjedé­sét megakadályozni. A fertőzött helyeket vesztegzár alá vették. Legutóbb a mezőtárkányi vesz- tegzárban két újabb kiütéses megbetegedés mutatkozott. Mivel feltehető, hogy a vesztegzár fer­tőtlenítését végrehajtó közegek nem jártak el kellő alapossággal, az esetleges mulasztás kikutatá- sa céljából Okolicsányi Imre al­ispán fegyelmi vizsgálati eljárást indíttatott. Általános országos mezőgazdasági kiállítás lesz ősszel Budapesten A kormány az idegenforgalmi propaganda költségeit vállalja A kormány évek óta tervez­geti, hogy külföldön bemutatja, mit tud termelni a magyar gaz­da, mit terem a magyar föld és az egész világon propagandát fog indítani a magyar gyümölcs, a magyar főzelék, a magyar bor érdekében. Értesüléseink szerint megtör­tént az erre vonatkozó konkrét elhatározás: a kormány közre­működésével ősszel Budapesten általános nagy mezőgazdasági kiállítást rendeznek s a kiállítás érdekében követségeink útján, különösen a külföldön indít a kormány nagy propagandát. A napokban Barcza Ernő b. államtitkár elnöklésével értekez­let volt, amelyen megjelentek az összes mezőgazdasági érdekkép­viseletek vezetői, az idegenfor­galmi szervezetek képviselői, az érdekelt minisztériumok és tes­tületek megbízottai és az érte­kezleten az elnöklő államtitkár részleteiben ismertette a kor­mány terveit. Az eddigi megbeszélések szé­riát a kiállítás a kora ősz hetei­ben lesz Budapesten, minden valószínűség szerint a már meg­m?á lévő kiállítási telepek és épületek igénybevételével. Az időpont még nincs meghatározva, mert erre- nézve a kormány ismerni kí­vánja az egyes érdekképvisele­tek felfogását. A kiállítás általános jellegű lesz, vagyis felöleli a mezőgaz­dasági termelés minden ágaza­tát. Sző van arról is, hogy a kiál­lítás anyagának törzsét kisebb terjedelemben bemutassák a kül­földi nagyobb városokban is, de erre vonatkozólag még nem tör­tént döntés. Jégeső pusztított Gyöngyössolymoson, Gyöngyösön jelentős fagykárok mutatkoznak Gyöngyös, április 21. Az elmúlt napon Gyöngyős- solymos határában hatalmas jég­eső pusztított. Mogyoró nagy­ságú jégszemek verték végig a földeket az egész határban,szinte kiszámíthatatlan károkat okozva a gyümölcsösökben. O yan nagy­mennyiségű jég eseti, hogy a mo- gyorőnagysőgű jégszemek még másnapra i* megmaradlak a ha­tárban. Gyöngyösön, mint előre látha­tó volt, a téli fagykár a már je­lentett ezerjó és bánáti rizling* ben mutatkozó káron kívül lapos helyeken nstzla és otellóban is jelentős kár mutatkozik. Otelló­ban ugyan még így is közepes termésre lehet kilátás, de az oltvány-termés a tavalyinak jó­val alatta marad. Melyik házban született Kováts János? A XVIII. század egri házai­nak Katasztere és telekkönyvi összeállítása alapján teljes biz­tossággal megállapíthattál», hogy Kováts János a mai Papnövelde ucca 2. számú házban született, amely özv. Mednyámzky Sán- dómé tulajdona s amelyet ép­pen a múlt esztendőben húztak emeletre stílusos barokkjelleget adva a háznak. Hogy megállapításom teljes bizonyosságát igazolhassam, — megemlítem a Kovács János ön­életírásából a következőket: • Az édes szüleim voltak: Ko­vács János (egri polgár és kis- tanácsbéli) és Kovács Katalin. 1786 ik esztendőben Januárius 30 ik napján Anyicska kedves húgom férjhez ment Vékes Má­tyáshoz. 1792-ik esztendőben November 5 ise napján édes atyám megha- lálozott Egerben, életének 56 ik esztendejében. 1796-ik esztendőben október 11-ik napján estveli 9 órakor Egerben megérkeztem, hogy a’ néhai édes atyámról maradott atyai örökséget az három kedves tetsvérhugaimmal atyafiságosan felosszam . . s a' mely mun­kát szerencsésen el végezvén 24 napok alatt, ezután november 5-ik napján délelőtt tizenegyed­től órakor Egerből elindultam’ s Erdélyben Kolozsvárra megér­keztem november 9-én reggel 7 őrskor. Megjegyzem még, hogy 1785* tői Bánffy György gróf gyer­mekeinek magyarnyelv-tanítója volt Kovács Jánosét később ve­lők ment le Kolozsvárra, hol a gróf (akkor már Erdély kor­mányzója) gyermekeinek neve­lője volt 1798-ig; azután pedig olyan teljhatalmú megbízottja volt a cialádnak 1808-ig. Szabó Ignác, aki e jeles föl­diek életrajzát 1895 ben kiadta egy kis füzetben, csak annyit tud a Kovács János atyjáról, hogy jómódú ember lehetett. Si­kerűit az adókivetésekben, az adásvételi szerződések törzs- köayvében (Proíocollum Litera- rium Fassionalium Emptiona- lium, Venditionalium, Cambiali- um) és a városi tanács jegyző­könyveiben a következő adato­kat találnom. Édes atyja szabó mesterember volt és 1760-ban lett egri purger, vagyis polgár. Erre nézva így

Next

/
Thumbnails
Contents