Eger - napilap, 1934/1

1934-04-21 / 89. szám

Eger, XL V. évfolyam 89. szám Ä B A 6 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 15, 1934 április 21, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TELEFON: 11. KI ADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. A magyar nép „vágya.“ A közoktatásügyi tárca kép- viielőbázi tárgyalása kapcsán a marxisták lapja keserűen álla­pítja meg, hogy nálunk a fele­kezeti oktatás annyira kivirág­zott, hogy reménytelen a mostani rendszer mellett ellene tiltakozni. Elismeri, hogy szinte egyedül marad panaszával a haladás és felvilágosodás, az emberiség mér­hetetlen kárára. De — teszi hozzá egy váratlan fordulattal —maga mögött tudja a magyar népnek azokat a rétegeit, amelyek a ma­gasabb színvonalat jelentő laikus oktatást követelik. Azt már érzik az elvtársak, hogy vajmi keveset jelent, ha kizárólag marxista követelmény­ként állítják oda a vallástalan iskolát, azért a magyar nép mö­gé bújnak s annak nevében vá­gyódnak a »magasabb színvo­nalra«. A magyar nép azonban — hogy több esetet ne említ­sünk — már kétízben nyomaté­kosan kifejezte akaratát a vallás­talan iskolával szemben. A há­ború előtt, 1913-ban, amikor a szociáldemokratákkal szövetke­zett szabadkőmívesek nyilvános­ság elé vitték legégetőbb köve­telésüket a hitoktatás eltörlését, úgy Budapest népe, mint a vi­dék lakossága, felháborodva til­takozott a hitvány és vakmerő kísérlet ellen. Da kevés vágyat mutatott a »magyar nép« 1919- ben is a laikus iskola iránt. A Népszavának kitűnően kell arra emlékeznie, hogy amikor főve­zére, Kunfi Zsigmond betette lábát Kalocsára és kifejtette pro- grammját, miként fogadta a nép vörös hóhértársaival együtt. Azt is kell tudnia, hogy a főváros­ban, amikor híre ment egyik népbiztos elvtárs hallatlanul me­rész tervének: bezáratni másnap az összes templomokat, beszün­tetni az istentiszteleteket és 24 őrá alatt szétkergetni a szerze­teseket, — a rémhír hallatára már aznap zsúfolásig megteltek a templomok, a hívek késő éjjeli órákig ostromolták a gyóntató székeket. Ezt látva, maguk a vörösök is megrémültek a következmé­nyektől és rendeletüket azon­nal visszavonták. Amivel ki akarták irtani a vallást és a nemzeti érzést, azzal használtak neki legtöbbet. A keresztény munkástömegek gazdasági küz­delmeikben is keresztények, mert magyarok akarnak maradni a egyáltalán nem értik, miért kell nekik a Rothenatein Móricok és Buchinger Manók vallási nihi­lizmusát, Istentől, hazától, törté­nelmi magyar mivoltunktől való elrugaszkodását csak azért a nyakukba venni, hordozni és el­szenvedni, hogy gazdasági ér­dekeikért a saját szervezett tö­megerejükkel küzdhessenek. Ha némi önismeret, vagy csak egy csekély szerénység lenne a szocialista diktátorokban, be kel­lene ismerniök, hogy ők egyál­talán nem illetékesek a józan magyar nép nevében és helyett beszélni. Hiszen megmondta már Sombart Werner, hogy a szocia­lista pártszervezetben azok ra­gadják magukhoz a mozgalom vezetését, akiket bizonyos fo­gyatkozások hajtanak a pártok­ba : fiatalkorúak, degeneráltak és lelki betegek, idegenek, eman­cipált nők stb. Ha így vagyon, akkor mi címen nyilatkoznak a józan és normális emberek szíve vágyáról? Közgyűlést tart a vármegye április 28-án 78 pontja van a tavaszi közgyűlés programmjának Eger, április 20. Hedry Lőrinc dr. Heves vár­megye főispánja április 28 ra hívta össze a megyei törvény­hatóság tavaszi közgyűlését. 78 pontból áll a közgyűlésnek már összeállított és a közgyűlés tag­jainak kiküldött tárgyjegyzéke, amelyben túlnyomórészt a többi törvényhatóságok átiratai s a kormányhoz intézendő felirat­hoz való csatlakozások szerepel­nek. így többek között tárgyalja a közgyűlés a Tisza felső folyásá­nak hajózhatóvá tételét, a sza­bad pályán működők adófizetési kedvezményére kidolgozott ja­vaslatot, Pécs város törvény­hatóságának az álláshalmozások megszüntetése iránt készített fel­iratát is. A közgyűlésen bemutatják a vármegye 1933. évi költségveté­sének s a különféle alapoknak zárszámadását is. Szerepel még egy érdekes indítvány, amely javasolja, hogy a törvényható­ság írjon fel a kormányhoz, kér­ve az adóhátralékok hadi- kölcsönnel való törlesztésének megengedését. A közgyűlés előtt fél 10 órakor a kisgyűlés ülésezik. Uj politikai stílust hirdetett Gömbös miniszterelnök Az egész politikai világ érdek­lődésének az előterébe az a be­széd került, — amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök mondott a képviselőház pénzügyi bizottsá­gának csütörtöki ülésén. Ebben a beszédben Gömbös Gyula fel­fogásában új politikai mentali­tást hirdetett. A politikai életben új kurzus kezdődhetik, ha Gömbös Gyula elérkezettnek látja az időt arra, hogy határozottabb, céltudato­sabb reformpolitikát inaugurál- jon. A beszéd után fokozottabb érdeklődéssel várhatjuk a csele­kedeteket, amelyek arra hivatot­tak, hogy a bészédből kiolvasha­tó célkitűzéseket megvalósítsák. Egy bizonyos, hogy azt a ba­rátságos atmoszférát, amely már most is jellemzi a politikai életet, ez a politikai beszéd csak meg­erősítheti, amit a képviselőház csütörtöki ülésének folyosói han­gulata már bizonyított is. Nagy feltűnést, bizonyos meg­riadást is jelentett bizonyos ré­szeken a beszédnek az a része, amelyben a kavaró taktikusokat, a frakciőzőkst aposztrofálta a miniszterelnök. Mindenesetre a beszéd csak megerősíti azt a felfogásunkat, hogy a politikai erők űj elren­deződése, átcsoportosítása vár­ható s nem indokolatlanul vél­jük, hogy az elkövetkező hóna­pok, de legkésőbb az ősz örven­detes változásokat hozhatnak a most oly határozottan bejelentett reformpolitika révén. Megszüntették a kéngszerezséget és csődöt nyitnak a Saját Otthon ellen Eger, április 20. A Saját Otthon építőtakarék ügye űj fordulathoz érkezett. Mint ismeretes, a takarék, amely­nek Egerben többszáz ügyfele volt, beszüntette működését és és kényszeregyezséget kért. — A kényszeregyezség folyamán az épitőtakarékszövetkezet nem pénzbeli egyezségi kvótát aján­lott, hanem természetbeni fede­zettel, parcallázott ingatlanokkal akarta kielégíteni a hitelezőket. Előbb három ingatlant jelölt meg, kenőbb azonban már csak csak egy ingatlanra hivatkozott. Gróf Degenfeld-Schönburg Ottó mutatkozott hajlandónak gyári telkét átengedni, ha a Saját Otthon aktíváit rá engedmé­nyezik. A bíróság kötelezte a Saját Otthont záros határidő alatt, hogy a lebonyolításhoz szüksé­ges lépéseket tegye meg, azon- han a felhívásnak a Saját Ott­hon nem tett eleget, úgy, hogy a törvényszék a kényszeregyez­ségi eljárást megszüntette. — 'Amennyiben a megszüntető ha­tározat jogerőre emelkedik, a törvényszék hivatalból elrendeli a osődöt a megbukott építötaka- rék szövetkezet ellen. Kövér Gusztávot ismét kiutasítják Nagyváradról. Kövér Gusztáv, a Magyar Párt volt alelnöke, akit mint ismeretes, gerinces magyarságáért megfosz­tottak állampolgárságától és ki­utasítottak, — tegnap megjelent Nagyváradon. Megjelenéséről a rendőrség tudomást szerzett és rögtön intézkedéseket is tettek Kövér letartóztatására és újbóli kiutasítására.

Next

/
Thumbnails
Contents