Eger - napilap, 1934/1
1934-04-18 / 86. szám
1934. április 18. EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÁG 3 1500 középiskolás nagyszabású tornaünnepélye Egerben testületi élet megbénítását, mert a hivatásos tűzoltó parancsnok, mint hatóság vezeti a vészparencs- nokságot, a társadalmi egyesületek pedig már akkor eleget tettek becsületből vállalt kötelességüknek, ha a nemes cél érdekében munkájukat a köz javára felajánlották. A hivatásos tűzoltóság semmi- képen nem nélkülözhető, mert a készenléti szolgálatot ellátni más, mint hivatásos tűzoltó : képtelen. El sem képzelhető, hogy a mai viszonyok mellett állandó szolgálatot ellássanak olyan egyének, akiknek más polgári foglalkozásuk van. Eger városnak már 1702 év- ban volt hivatásos tűzoltó parancsnoka ■ az 1700-as évek végén annyi hivatásos tűzoltója az akkor még igen kis terjedelmű Egernek, mint ma a modern nsgy városnak! Az 1874 évben alakult önkéntes túzollőtestület, amely eleinte két fizetéses tflzőr mellett maga látta el ez őrszolgálatot, hamarosan kényszerült még négy, tehát hat fizetéses tűzoltót alkalmazni, mert mint a parancsnokság maga kijelentette: az önkéntes testületi tagok (az akkori boldog béke világban is) az állandó szolgálat ellátására képtelenek. Itt van a megye má»ik városa is Gyöngyös, amely sokkal kisebb Egernél s amelynek egy magas színvonalú önkéntes testületé van (50—60 tag), mégis kénytelen 9 fizetéses tűzoltót tartani. Az önkéntes testületre igenis szükség van. Ennek fentartását az idézett kormányrendelet is megkívánja, de alá kell vetnie magát a fenálló törvényeknek. Munkájában senki sem akaszthatja meg, legkevésbbé a hivatásos tűzoltóság, amely szabályai értelmében meleg bajtársiasság- gal viseltetik az önkéntes testület iránt. Eger város állandóan épül, terjeszkedik, ezzel lépást kell tartania tűzrendészetének is. A hivatásos tűzoltó parancsnokra tisztségéből kifolyólag súlyos büntető-magánjogi és fegyelmi felelősség hárul. Hogy pedig az önkéntes testülettel szemben mindig tapintattal járt el, azt bizonyítja az a tény, hogy az ország egyetlen önkéntes testületé az egri, amely a hivatásos testület mellett teljes függetlenségét a mai napig is megóvhatta és ma is külön parancsnokság alatt működik. Ezzel szemben minden más városban a hivatásos tűzoltó parancsnok kezében van az önkéntes testület vezetése is. Eger, 1934. április 17. Kiváló tiszteletem kifejezésével vagyok : X. Y. Eger város közönsége itt még soha nem látott nagyszabású törnaünnepélynek lesz szemtanúja pünkösd első napján. Az egri középiskolák két agilis tornatanár kezdeményezésére együtt rendezik szokásos évvégi torna- vizsgájukat. A gimnázium, reál, polgári, tanítóképző és kereskedelmi iskolák növendékei közel 1500-an vonulnak ki az érsekkerti-sportpályára, ahol közös tagszabadgyakorlatokat fognak Eger, április 17. Vasárnap reggel befutott az idei első filléres. Majdhogy ilyenfajta ünnepi címet adtunk neki: Első Egri Filléres Gyors. Mert a filléres gyorsvonatok, még a vasárnap lecsukott üzletek redőnyei mellett is, gazdasági ünnepszámba mennek Egerben. A kereskedelmet és ipart csak közvetve érinti az olcsó vonatok gazdasági haszna, az őstermelés azonban közvetlen előnyökhöz jut, leginkább a bortermelő gazdák. A vendéglők, étkező helyiségek s a megánházak is több cikket vásárolnak fel a piacon, mert a filléres gyors sandábbik neve, mely szerint «rokonok réméinek titulálta valami elkeseredett rokonlátő, nem minden alap nélkül való. Az első filléres gyors közönsége is legnagyobbrészt rokonokból adódott. így történt, hogy az érkezett vendégek alig egy őrá leforgása alatt szétszéledtek, alig maradt nyomuk. A vendéglők szerencséje, hogy nem bőbemutatci, zenebísérsttel. R^gan vajúdó tervet sikerült most a tornatanároknak és az iskolák vezetőségének megvalósítani és elhárítva ez akadályokat, lehetőséget nyújtani arra, hogy Eger közönsége egy méreteiben is impozáns tornaünnepélyt láthasson. Az ünnepély keretében sor kerül a tagszabadgyakorlatokon és szertornán kívül az atlétikai versenyek lebonyolítására is. szültek valami nagy idegenforgalomra, különben nyakig benne maradtak volna a számításban. A város nevezetességei azonban ezúttal is látogatottak voltak. Az idegenforgalmi hivatal kitűnően működött s egész nap rendelkezésére állott a közönségnek. A műemlékek mellett azonban az egri boros gazdák szoktak leginkább látogatottak lenni. Az egri viszonyok egyik szellemes szemlélője jegyezte meg: Eger a barokk és borok városa. A filléres vendégeket azonban némi csalódás fogadta az utóbbi viszonylatban. Az elmúlt évben még 60 ezer hektoliternél jóval több borkészlet volt az egri pincékben — kitűnő borokból, köztük az 1932-as év kiváló termése. A hallatlan kínálat alacsonyra szabta a borárakat s a filléres vendég literenként 20 fillérért már elsőrendű borral tölthette meg a magával párosán hozott demijont. El is vitték a borkészlet tekintélyes részét. A Megjött az első filléres, el is ment, de kevesebb bort vitt el, mint egyébkor ♦ Aranyérnél és az evvel járó béldugulás, repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szédülési rohamoknál a természetes «Ferenc József« keserűvíz használata kellemes megkönnyebbülést eredményez. Máv kimutatása szerint 80 ezer filléres utas fordult meg Egerben. Személyenként átlagosan egy liter bort számítva, 30 ezer liter egri bor kelt el Összesem a filléres napokon. Most azonban más a helyzet. Az egri pincék készlete — mint azt a legutóbbi polgármesteri évnegyede* jelentés megállapítja — körülbelül 18 ezer hektoliterre tehető, ebből 6—8 ezer a kitűnő óbor, a többi gyengébb minőségű tavalyi terme*. A termés kevés is volt, a kereslet a szokott nívón maradt, így ma már nem lehet kapói Egerben rossz bort se — olcsón. Ez volt az oka annak, hogy igen sok fonott korsó csak feiigtóltve került vonatra s a vendégek megszokott duhaj kedve sem volt olyan teljes, mint máskor. Nem vált a pincegazdák javára ez sem, hogy címüket nem jelentették be az idegenforgalmi hivatalnak, amely így nem tudott felvilágosítással szolgálni. Meg beli azonban említenünk valamit az egriek érdeke szempontjából. A filléres gyorssal sok alkalmi árus is utazik, akik pereoat, képeslapokat, «egri emlék« feliratú kis dísztárgyakat hoznak és ezzel rontják az egri elárúsítók üzletét. Ezt az inváziót valaminő intézkedéssel meg kell gátolni. Az egri árűsítőkra és művész iparosokra igazán ráfér az a kis haszon, amit a filléres gyors jelent, de különös színben tűnik a város így a vendégek előtt is, akik közül nem egy jegyezte meg: jé, ida a perecet is Pestről hozzák. A gyöngyösi filléres ggors 11 kocsival mintegy 600 vendéget vitt a Mátra fővárosába. Ez a tömeg, csekély kivétellel, mind a Mátra felső részére ment. Az erre a napra üzembe helyezett Mátravasút 406 embert szállított, három járattal. A Mavart kocsiparkja is sikeresen bonyolította le a megnövekedett idegenforgalmat. Meg kell azonban jegyeznünk, bogy az ideganve- zeiés rendszerét valamilyen formában meg kell valósítani. Nem szükséges bonyolult éc nagyméretű szervezet létesítése, hiszen a Mátra könnyen áttekinthető erdőség, azonban pár kalauzt be kell állítani, mert voltak csoportok, amalyek a Mátra vasútnál leszállva tanácstalanul lézengtek az országúton, viszont akik az első turnussal nem tudtak kijutni a Mátrába, Gyöngyösön járkáltak minden irányítás és tanács nélkül. A praktikus és egyszerű megoldásnak nem szabad késnie. p. p. C. FifarAifL.'ffrAvarSÁM Ä saját érdekében kérünk fel S lawiy WtiÄliÄl?§0 tisztelettel mindenkit: hogy a nyaraló-közönség számara alkalmas bútorozott szobáikat mielőbb bejelenteni szíveskedjenek, mivel készülő prospektusunk ezeket az adatokat is közölni fogja. Eger Város Idegenforgalmi Hivatala (Városház). Negyven legény véres csatája a markazi kocsmában Egy halott, egy súlyos és tizenhét könnuebb sebesült Eger, április 17. Vasárnap éjjel nagy mulatozás volt Márkáz községben a falu egyik korcsmájában. Egyik asztalnál szabadságo* katonák, a másiknál markazi földműves legények itták a domoszlői bort. A cigány hol ennek, hol annak a társaságnak húzta a nótát. A boros üvegek egyre szélesebb glédában sorakoztak az asztalokon. Duhaj kedvében mind a két asztal magának követelte a cigányt. Ezenösszevesztek. Előbb csak szóval. Azután egyszerre bicskára kaptak. Véres verekedés kezdődött. Negyven legény tört egymásra késsel, szuronnyal, székkel, bottal. Kovács József 24 éves földműves szűrt seb következtében a helyszínen meghalt. Balázs Sándor súlyosan megsebesült. Tizenhét legény ugyancsak kés- szúrástól könnyebben megsebesült. A főbűoösöket elfogta csen- dörség és a markazi korcsmái verekedésnek a bíróság előtt lesz folytatása.
