Eger - napilap, 1934/1

1934-04-11 / 80. szám

Eger, XL V. évfolyam 80. szám Aha 6 fillér ♦ Szerda ♦ Trianon IS, 1934 április 11, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. S. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON : 118 megkezdte ma a pénzügyi bizottság az állami költségvetés tárgyalását A képviselőhöz pénzügyi bi- zotUSga Ugrón Gábor elnökle­tével megkezdte az állami költ­ség vető« tárgyalását. Az ellő ülésen megválasztották az egyes tárca előadóit ■ az általános elő­A földművelésügyi miniszter az egységes gyümölcstermelés megvalósítása céljából, mint is­meretes, kölcsönt folyósít a gaz­dák számára. Minden vidéken az éghajlati és talajviszonyok­nak leginkább megfelelő gyü­mölcsöt kell telepíteni s a minő­séget mindig a minisztérium szabja meg. Gyöngyösön a kormány az őszibarack és mandula telepíté­séhez nyújt kölcsönt, még pedig Tizennégy évi állandó küzde­lem után végre megkapta Eger város a gyógyfürdő-jelleget ős tragikus, hogy amikor megvan, nem tudja mindjárt száz száza­lékig kihasználni ezt az eiőnyt, javára fordítani ezt az érték­többletet. A gyógyfürdőkről ren­delkező törvény pontosan elő­írja azokat a kellékeket, ame­lyek szükségesek egy ilyen egész­ségügyi telep fenntartásához s a város ma képtelen új beruhá­zásokat eszközölni. Elsősorban egy penziőszerű gyógyszállóra volna szükség, teljes egészség- ügyi szolgálattal és berendezés­sel, ez azonban a távoli jövő kérdése. Ha 1920-ban, vagy rö­viddel azután kapta volna meg a város a gyógyfürdőt, másként lehetett volna fordítani a nagy beruházási politikát. A város azonban így is min­dent megpróbál, hogy a későn jött áldást minél jobban haszno­sítsa. A gyógyfürdő jellegnek egyik nagy előnye, hogy az egész­ségügyi szervezetek beutalják betegeiket gyógykezelés végett. Nem kevéssé becsülhető idegen­adót is. Eszerint a költségvetést a Ház plénuma előtt Temesváry Imre fogja ismertetni. Az előadók kijelölése után nyomban hozzáfogtak a költség­vetés részletes tárgyalásához. a múlt évihez hasonlóan őszi­barack telepítésére 25 százalék kevert mandula ültetéssel ka- tasztrális holdanként 640 pengőt. A törlesztést a telepítés utáni hatodik évben kell megkezdeni, ■ a 17, illetve 19 év végéig 5 és fél százalékos kamat mellett be­fejezni. A kölcsönöket május 15-ig kell igényelni s a szükséges felvilá­gosításokat a városházán adják meg az érdeklődőknek. forgalmi tényező ez, jelentős fo­gyasztási lehetőség az egri pi­acnak, iparnak és kereskedelem­nek. Éppen ezért Frank Tiva­dar tanácsnok tárgyalásokat kez­dett az OTI-val ős a MABI-vaJ, nemkülönben az önkormányza­tok hasonlő szerveivel, hogy építsenek maguknak gyógytele- peket, A város hajlandó az épít­kezéseket a maga részéről is tá­mogatni, olymódon, hogy ingyen telkei ad az építtetők rendelke­zésére az Érsekkert előtti terü­leten. Ezek a tárgyalások állan­dóan folynak, azonban egyelőre kevés remény van megfelelő ered­ményre. Mindenesetre minden követ meg kell mozgatni, hogy az OTI építkezzék Egerben ab­ból a tízmilliő pengőből, amelyet most kölcsönként akar szétosz­tani takarékalapjáböl a városok közt. Egyelőre azonban a Korona- szállót alakítják át az új hely­zetnek megfelelően, mivel a bel- ügyminisztériumezt nyilvánította gyógyszállóvá. A hangsúly a nya­raló- és üdülőváros követelmé­nyeire kerül inkább, nem a győgy­jellegre. A Korona-szálló első­sorban a nyaraló- és üdülöven- dégek szórakozására fog szol­gálni. Az épület mögött most lebon­tás alatt álló érseki cielédházak helyén a bérlő két tenniszpályát építtet a várossal kötött megál­lapodás értelmében. A pályák körül a város parkozza a terü­letet és megépíti a; közvetlen át­járó utat a szállodától az Érsek­kertbe, hogy a fürdővendégek a város érintése nélkül járhassa­nak a fürdőtelepre. A szálloda Eger, április 10. Április 12-őd, csütörtökön vá­lasztják újra Egerben a városi mezőgazdasági bizottságot. A vá­lasztók öt csoportban választa­nak maguk közül 4 rendes és 4 póttagot; első csoportban a me­zőgazdasági munkások és cselé­dek, másodikban a 10 holdig terjedő földtulajdonosok és ha­szonbérlők,harmadikban a 10—30 holdasok, negyedikben a 30—100 holdasok, ötödikben a 100 holdon felüli tulajdonosok és haszon­bérlők. összesen 2114 szavazó jogosult titkos szavazatát leadni a csütörtöki választáson. Az eddigi tapasztalatok ezt mutatják, hogy a választásokon csak igen csekély hányada láto­gatja az urnákat, pedig a mező- gazdasági bizottságnak — agrár­állam lévén — nagy szerepe van. helyesebben lehetne a mezőgaz­daságot érdeklő ügyek irányí­tásában, azonban az egri mező- gazdasági bizottság, sajnos, még nem jutott oda, hogy hangja a legfelsőbb intéző köröknél kellő súllyal érvényesüljön. A városi és községi bizottsá­gokból alakul meg a vármegyei bizottság, amely azután tagot választ a Mezőgazdasági Kama­rába. Ez az a szerv, amely már jelentős tényezője a magyar me­zőgazdasági életnek s az egri választóknak most mindent el kell követniük, hogy megtalál ­zöld termét hurszalonná rende­zik be, ahol minden délután 5 őrsi tea és tánc szórakoztatja a vendégeket. A sárga terem ka- szinőszerű teremmé alakul át, kártyaasztalokkal és előrelátha­tólag bridge-izalőnnak fogják használni. Egyelőre ezek azok a változá­sok, amelyek a gyógyfürdővel kapcsolatosan bekövetkeznek.— Remélhetőleg elkövetkezik az idő, amikor Eger-győgyfürdöt szélesebb alapokra lehet átvál­tani. ják az utat a Mezögazgasági Kamarához és helyet biztosítsa­nak Eger városának ebben a fontos szervezetben. Ezek a súlyos meggondolások irányítják a figyelmet dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő személye felé és állítják fel a közérdekű kívánságot,hogy Petro Kálmánt be kell választani az egri mezőgazdasági bizottságba. Eger országgyűlési képvise­lője a második csoportban vá­lasztható. Ezért hívjuk fel az 1— 10 holdas gazdák és bérlők fi­gyelmét azokra a nagy földmű­ves és kisbirtokos-érdekekre, a- melyek Petro Kálmán megvá­lasztásához fűződnek. Elsősorban nem érdemeket keresünk. Azok akadnak bőven Petro Kálmán képviselői múlt­jában. Petro Kálmán, képviselő­sége őta alig foglalkozott a szo­rosabb értelemben vett politiká­val, minden erejét a gazdasági élet javítására, fellendítésére fordította ős parlamenti beszé­deinek tömege bizonyítja, hogy mindig az egri borvidék, az egri szőlősgazdák érdekeiért har­colt, megalakította a borvidéki képviselők csoportját, hogy kellő ßgy^ggel és erővel tudjanak fellépni a képviselőházban, akár a szőlőterületek terhes katasz­teri értékelésének megváltozta­tásáról, akár a borértékesítés előmozdításáről, szetzkérdésről Őszibarack és mandula telepítésre kölcsönt ad a kormány a gyöngyösi gazdáknak Gyógyszálló lesz az egri Koronából Néhány szó a városi mező­gazdasági bizottsági válasz­tások elé Petro Kálmán országgyűlési képviselőnek helyet kell kapnia a bizottságban

Next

/
Thumbnails
Contents