Eger - napilap, 1934/1

1934-04-10 / 79. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. Április 10. súlyi politika falé fejlődik az európai helyzet, úgy, mint a há­ború előtt. Itt Eckhardt Tibor sorra is­mertette a nagyhatalmak nem­zetközi politikájának irányvo­nalát. Nagybritannia egyensú­lyozza a francia-német ellentéte­teket s egyszer egyik, máskor a másik fél pártjára áll, így pró­bálja jóvátenni hibáját, hogy a békeszerződések megkötésével francia katonai monopóliumnak dobta oda az európai politika gyeplőjét. A francia politika ve- zéreszméja a biztonság, a né­meté az egyenjogúság. A német nép joggal követeli a nemzetközi jogegyenlőséget s ugyanakkor az elnéptelenedő Franciaország joggal láthatja veszélyeztetve biztonságát, ha a 65 milliónyi német nép kétszerannyi katonát tud állítani a határokra. — A két állam közti döntést Olaszország én Mussolini tartja kezében, mert mind a két nagy. hatalmat kétségben tartja affe- 161, hogy adott esetben melyik pártjára áll. Ez a hizonytalan- ■ág a biztosítéka ma annak, hogy a német-francia ellentét még nem robban ki háborús konfliktussá. — Mussolini bátran levonta a helyzet tanulságait • ez olasz politika alapjává a békeszerző­dések revízióját tette. Olaszor­szág részéről ez refilpolitika, mert rőla a gyarmatok felosztá­sánál megfeledkeztek. Evenként 250 ezer főnyi népszaporulatot kell elhelyeznie s ezért a gyar­matok új felosztását követeli, mert nem teheti ki megát az esetleg nem gyarmatoiíthatő népszaporulatok által előállhatő szociális felfordulásnak. Magyar-olasz érdek- azonosság. Da Olaszország tisztán látja azt is, hogy helyrehozhatatlan hatalmi eltolódásokat jelentene Európában, ha a Duna völgyén át akár a germán, akár a szláv hatalmi törekvések nyernének szabad utat. És itt kapcsolódik össze az olasz és magyar reví­ziós politika, amely a szigorú érdekazonosságon alapul. Olasz­országnak szüksége van a Duna völgyében egy erős és önálló Magyarországra, amely éket je­lent az olasz érdekeket veszé­lyeztető germán és szláv terjesz­kedés számára. Az osztrák kérdés. — Az osztrák kérdés ma az európai érdeklődés középpontja, mert ha Ausztria Németország­hoz csatlakozik, akkor a germán törekvések számára szabad az ut a Berlin—bagdadi vonalon s ezzel megbukik az európai egyen­súlyra való törekvés. Európának nem kellett volna ma ilyen veszedelmes problémá­val foglalkoznia, ha a békeszer­ződéseknél nagyobb figyelmet fordítottak volna erre a terület­re s nem ilyen oktalanul bontják fel a régi monarchiát, mely gaz­daságpolitikailag is Európát je­lentette. Da az osztrák',kérdés csak úgy oldható meg, ha uj helyzetet te­remtenek a Duna-völgyében. De nélkülünk ezt a kérdést megol­dani nem lehet. — A kisantant szerkezet is teljesen problematikussá vált. Ha itt a Duua-völgyben egészséges állapotokat akarnak teremteni, akkor ezt a konstrukciót, mely­nek fenntartása ma már Fran­ciaországnak sem érdeke, telje­sen meg kell szüntetni. Ez a szervezet, melyre annyit áldozott Franciaország, ép akkor nem funke ónál, amikor az An­schluss aktualitásával Francia- országnak annyira szüksége len­ne rá. A Tardieu-tervek. — A középaurőpai helyzet meg­oldására vonatkozólag már kél évvel ezelőtt felmerült az első Tardieu-terv, mely Ausztria, Ma­gyar- és Csehország között akart szoros gazdasági közeledési lét­rehozni. — De ezt a reálisabb tervet rögtön felváltotta a második Tardieu-terv, amely tulajdonkép a kisantantba akarta betolni Magyarországot és Ausztriát. — Ennek a tervnek elfogadása azt jelentette voln8,bogy a kisantant egérfogójába önként sétáltunk volna be s maradtunk volna ott örökre. Ennek megvalósításával a magyar ipart a fejlett osztrák és cseh ipar tette volna tönkre, mezőgazdaságunkat pedig az olcsóbban termelő Románia és Jugoszlávia mezőgazdasága. — Ezt a tervet buktatta meg Mussolini Stresaban, ahol kiala­kultak a nemzetközi együttmű­ködés irányelvei, hogy a múlt­ban a legtöbb kedvezmény elve alapján létesített gazdasági szer­ződések helyébe a kétoldalú preferenciába szerződéseket kell helyezni. — A stresai elvek politikai téren is érvényesültek a most megkötött római szerződésben. Az olasz hátvéd megadja most már a lehetőséget, hogy sokkal erőteljesebben igyekezzünk át­törni a mi tönkretételünkre létre­jött kisántántot. — A jövőt illetőleg azt fejte­gette ezután Eckhardt Tibor, hogy a népszövetségi politika bukásával a magyar revíziós politika szilárd alapokra talált, mivel összhangban áll a nagy európai érdekekkel s a wilsoni elvekkel. Mi is a nemzetiségi elv alap­ján állunk ■ ezért követeljük a osonkahatárok melletti magyar területek visszacsatolását s kö­veteljük az elcsatolt részek el­nyomott népei számára a jogot, hogy befolyásolás nélküli nép­szavazással dönthessenek sorsuk felől. — Ma tisztázatlan még a ha­talmi egyensúly kérdése, de a lehetőségek a revízió szempont­jából már eieggő kialakultak. Né­met-francia megegyezés ma ki­zártnak látszik és vagy olasz­francia vagy olasz-német meg­egyezésre van kilátás. Preventív revízió — kényszerrevizió — Ha francia-olasz megegye­zés jön létre, — akkor elkövet­kezik a preventív reviziő, mely európai érdekből hozza meg igazságaink érvényesítését. Ha ' ez a megegyezés késik, akkor I létrejöhet az olasz-német meg- j egyezés, mely a revíziót már kénytelen kikényszeríteni. — Amíg valamelyik megegye­zés létre nem jön, addig Ma­gyarország nem oiinálhat sem germanofil, sem frankotil, hanem csak msgyarofíl po’iiikát. És nem engedhetjük, hogy bármi­féle provokatív politika szolgá­latába állítsanak, hanem szilár­dan ki keli tartanunk független­ségünk, akciószabadságunK biz­tosításával a velünk érzelmi és érdekközösségben levő olasz kapcsolat mellett. Percekig tartó lelkes és szűnni nem akaró taps zúgott fel Eck­hardt Tibor nagyvonalú előadá­sának befejeztével, melyért Pá­losi Ervin dr. jogafcadésaiai ta­nár mondott köszönetét. Holnap kezdik meg az idegen vezetői tanfolyamot Egerben Eger, április 9. Több ízben megírtuk már, hogy ez egri idegenforgalmi hi­vatal nagyszabású, a mega ne­mében egyedülálló idegenvezetői tanfolyamot szervez, amelynek hallgatói valamennyien állásnél­küli diplomás tanítónők, tanítók, jogászok, számszerint 57-en. A tanfolyam, amelynek előa­dói Egsr művészi, idegenforgal­mi és egyéb nevezetességeinek legavatottabb ismerői, április 10-én kezdődik meg a ferences Kultűrház fehértermében. A tan­folyam első előadója Petro Kál­mán dr. országgyűlési képviselő lesz. li ikézbes ítették a gyöngyösi kutya­korbácsos botrány rendörbirői Ítéletét Gyöngyös, április 8. Ismeretes, hogy nemrégiben botrányos verekedés játszódott le Gyöngyösön a Főtér közelé­ben. Bakó Oszkár városi tanács­nokot kutyakorbáccsal támadta meg egy délelőtt Hőlyi Lajos és a járókelők szemeláttára agyba- főbe verte. Ás uceai botrány­okozás miatt rendőri büntető bíró elé került az ügy s az íté­letet most kézbesítették ki Hőlyi Lajosnak. A büntetőbíró Hőlyi Lajos gazdászt 60 pengő pénzbünte­tésre ítélte s elrendelte a kutya- korbács elkobzását. Az ítélet indokolása szerint beigasolást nyert, hogy a verekedés meg­történt, s megállapították, hogy a vádlott a kutyakorbácsot hasz­nálta s mikor Bakó a korbácsot kicsavarta kezéből, öklével, vagy valamilyen más kemény tárgy- gyal ütötte tovább Bakó Oszkár arcát. Ű] képeslapokat ad ki a Sajtó­szövetkezet Eger nevezetességeiről és a környékbeli kirándulóhelyekről Felhívás az egri amatőrfényképészekhez Eger, április 9. Eger város nevezetességeiről eddig kiadott képes levelezőla­pok majdnem mind abban a kö­zös hibában szenvednek, hogy az idegen, gyakran fővárosi fo­tográfusok nem találták meg fel­vételeikhez 8zt a pillanatot, a- melyben a világítás és időjárás nyújtotta előnyök kellőképen ér­vényre jutnának képeiken. Ezért a Sajtószövetkezet most elhatá­rozta, hogy felhívást intéz az egri amatőr fényképészekhez, akik a helyi viszonyoknak töké­letes ismerői és így módúkban van kifogástalan felvételeket ké­szíteniük, — hogy a birtokuk­ban levő jőlsikerült felvételeiket adják el, vagy készítsenek erre a célra újakat. Főként a Széchenyi-, Deák F.-, Káptalan-, Telekessy-, Szmrecsfi- nyi uccákről, Eszterházy, Kle- belsbarg, Hunyadi és Kossuth terekről és nevezetességeikről készült felvételekre van szükség. Azonkívül a Bélapátfalvi apát­sági templomról és a Teiekety menedékházrdl, Szarvaskő, Fei- aőtárkány községekről és termé­szeti szépségeikről, valamint a Várhegyről is ad ki új képes lapokat. A Sajtószövetkezet min­den átvett Ős használható felvé­telért 10 pengős vásárlási utal- ványt ad. _________________ * Ha Ön gyorsan akár, jól megkönnyebbülni, használjon «lg- mändit« s be fog teljesülni.

Next

/
Thumbnails
Contents