Eger - napilap, 1934/1

1934-01-13 / 9. szám

Trianon 15, 1934 január 13, ÄBA 6 FILLÉR Eger, XLV. évfolyam 9. szám ♦ Szombat ♦ ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA t 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON : 118. Megállt a romlási folyamat Magyarországon — állapította meg a népszövet- ségi Jelentés. Budapest, január 5. A nemzetek szövetségének tit­káriága közzétette a pénzügyi bizottság által Magyarországra vonatkozóan készített jelentéit. A jelentéi szöveg* a következő : »A folyó költiég vetéli év ellő felének eredményei arra mu­tatnak, hogy az egész költiőg- vetéii évben a bevételek tokkal közelebb fognak állni a költiég- vetéii előirányzathoz, mint az utóbbi időkben. A kiadások az előirányzat keretében maradnak. A pénzügyi bizottság reméli, hogy minden meg fog törtéoni annak érdekében, hogy a költ- cégvetéii hiány az előirányzat keretében maradjon, amely elő­irányzat tudvalevőleg 76 milliót vett némításba. Az állami üzemeknél mutat­kozó költiégvetéai hiányok mé­retei arra mutatnak, hogy ezek j az üzemek aránylag lúlyoa ter­hei lesznek az országnak. Igen súlyt* terhet jelentenek az önkormányzati teitületekpénz­ügyi szükségletei is. A pénzügyi bizottság annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a kormány továbbra ii sza­kadatlanul figyelemmel fogja ki­térni ezt a kérdést. A pénzügyi bizottság tájékoztatást nyert a magyar kormány által legutóbb a gazdaadősok megsegítése ér­dekében hozott intézkedésről. A í bizottság nem tartotta szüksé­gesnek, hogy megjegyzéseket fűzzön ennek a rendelkezésnek részleteihez, amely természetsze­rűleg minden érdekelt részéről áldozatokkal jár. Bar Magyarország általános gazdasági helyzetében szembe­tűnő javulás nem észlelhető, az simult két év folyamán tapasz­talt romlási folyamat megállt. A külkereskedelemben javulás ! mutatkozik, amely talán nemcsak az 1933. évi jő termésnek, hanem a kivitel könnyítésére irányuló törekvéseknek is tulajdonítható. H tényleges betétállomány arányában kell fizetni a bankoknak a gazdahozzájárulást Eger, január 12. A vidéki bankokat, különösen a kisbankokat leginkább sújtotta a gazdavédelmi rendeletnek az a része, amely elrendeli, hogy a pénzintézetek kötelesek befizetni aksmathozzájáruláiialapba műit évi szeptember 30-i állományuk szerint folyószámla és takarék­betéteik évi fálszázalékát két éven át, negyedévi részletekben. A vidéki kisbankokat ez a ren­delkezés veszedelmes helyzet elé állította és több pénzintézetnek arra kelleti gondolnia, hogy al­kalmazottainak számát csökken­ti, adminiiztráoiőjét leépíti, ami a bankbivatalnokok százait tette volna kenyértelenné. Ezen a helyzeten nagyban eny­hített a hiteiügyi tanács, amikor a betéti kamat félszázalékos csökkentésével kisebb részre ta­golta és a betétekre hárította ezt 8Z áldozatot. A kamathozzájárulás végre­hajtási utasítása most készül a pénzügyminisztériumban. Az előkészítő tárgyalások alatt megállapították, hogy a szeptem­ber 30. i betétállomány után járó fixősszeget a pénzintézetek min­den negyedévben a tényleges betétállományok arányában fi­zetik be. Megállapították továbbá azt is, hogy az intézetek sok olyan betéteket kezelnek, ame­lyeket az államkincstár bizonyos meghatározott akciók céljaira helyezett el, leginkább az altru­ista pénzintézeteknél, ezek után tehát a kamathozzájárulfisi alap­ba nem lehet fizetéseket teljesí­teni. Folytatódik a dologi végre­hajtások elrendelése Heves vármegye területén Eger, január 12. Ötödik hőnapja már, hogy He­vesvármegye közigazgatási bi­zottságának a dologi végrehaj­tások adnak legtöbb munkát. Az add- és illetékhátralékok öt és félmillió pengős összege arra kényszeríti a pénzügyigazgatő- ságot, hogy űjabb és újabb vég­rehajtások elrendelésével tegyen javaslatot s a bizottság már több­száz esetben döntött a behajtás tekintetében. A közigazgatási bizottság de­cember 15-éo, hétfőn tartandó ülése ismét 60 Bdős ügyében in­tézkedik ötven pengőtől kétszáz pengőig terjedő hátralékok mi­att. A bizottság az ülésen meg­választja albizottságaitis ez 1934. évre. Délelőtt II őrskor a feisgyűlés ülésezik és tárgyal le százegy- néhány közérdekű ügyet a kát városra és a községekre vonat­kozói >g. A gyöngyösi gimnázium 300 éves jubileumi ünnepére megkezdték az előkészületeket Gyöngyös, január 12. A gyöngyösi gimnázium ta­nári tmáeskoző termében nagy­szabású értekezlet volt Erdős Tivadar igazgató elnöklésével az intézet háromszáz éves jubileumi ünnepségének előkészítéséről. A meghívottak részletesen megvi­tatták az ünnepség rendezésére beérkezett javaslatokat és a fel­merült terveket s a részletek ki­dolgozásával külön bizottságot bíztak meg. A gimnázium öregdiákjainak összeírása fokozott erővel folyik, mert az a cél, hogy a neveze'es jubileumon az intézet valameny- nyi volt tanulója résztvegyen — a lehetőség szerint. A volt gyön­gyösi gimnazistákat a sajtó és a rádió útján országszerte jelent­kezésre hívják fel. A gimnázium hősi halottainak névsorát is most állítják össze. Éppen ezért felkérnek minden­kit, aki az intézet egykori nö­vendékeinek a harctéren, a kadi kórházakban vagy hadifogság­ban történt hősi haláláról tudo­mással bír, hogy az adatokat közölje a gyöngyösi gimnázium igazgatóságával. Apollónia napján leszik le az egri negyedmesteri testület díszközgyűlésén az esküt az új negyedmesterek Eger, január 12. A városigazgatás kévéé helyen őrizte meg a negyedmssterség patriarchális intézményét. Mind­össze Veszprémben és Egerben maradt fenn ez az évszázados múltú, tiszteletreméltó testülst, amelynek az utóbbi évtizedek­ben, s.-jaos kevés aktív szerep jutott a közéletben. A hivatalos teendőknek úgyszólván minden részlete a hatóságok feladatai közé sorolődoits csupán a tüze­tesebb helyi ismereteket kívánó kérdésekben keresték meg a ne- gyedmestereket, mint egy-egy városrész bizalmi fárfiait. Las­san, lassan, csak mint formális hagyomány szerepelt a köztu­datban a negyedmester fogalma, s bár náíuak a címeknek nagy kultusza tapasztalható, mégis a hosszú elsorvadás veszélye fe­nyegette ezt a szándékaiban ren­des és feladataiban hasznos in­tézményt. A társadalmi nyomor kellett, hogy a hagyományok egyre ősz-

Next

/
Thumbnails
Contents