Eger - napilap, 1934/1
1934-04-07 / 77. szám
EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. április 7. tolták meg a minisztériumban, ahová 14 vállalkozó nyújtotta be pályázatát, réizben az összes munkákra, részben pedig részleges ajánlattal. A legolcsóbb ajánlat 13.982, a legdrágább 22471 pengő. A 14 pályázó közül a kővetkezők hevesmegyeiek : Ring Gyula és Kálmán Hatvan, Márkus Bála és János, Gyöngyösi cementárúgyár és építési vállalat rt., Vas László Eger. A képviselő/tdz ülésén is szóvátették Titulescuék történelemhamisítását Eger, április 6. A felsőház tegnap délelőtti ülésén Somssich László gróf tette szóvá azokat a brutális történelemhamisításokat, amelyek az oláh parlamentben Maniu interpellációja, illetve litulescu külügyminiszter válaszában elhangzottak. A képvÍ8elóház tegnap estiülé sén ugyancsak szóvátették az újabb oláh hazugságokat, amelyekre Dé»i Géza és Hegymegi Kiss Pál adtak méltó választ az egész Ház viharos helyeslése közben. A húsvét utáni első ülés napirendjén egyébként a Műegyetem reformjáról szóló javaslat részletes vitáját folytatták. Szűknek bizonyul az egri Kaszinó nagyterme Eckhardt Tibor szombati előadásán Eger, április 6. Eckhardt Tibor április 7 iegri előadását páratlan érdeklődés előzi meg. Ez az érdeklődés tűl- csap a város határán s úgy tudjuk, hogy nemciak a környékről, hanem a vármegye távolabbi részeiből is sokan érkeznek Egerbe, hogy meghallgassák a magyar revízió első sorokban küzdő harcosának előadását. Különös jelentőséget ed Eckhardt Tibor előadásának az a körülmény, hogy mióta hazajött Milánóból és Páriából, szűkszavú sajtónyilatkozatokon kívül sehol sem számolt be bő részletességgel külföldi útjának élményeiről. Valószínű, hogy bár előadása átfogja a revíziós gondolat egész témakörét, marad ideje arra is, hogy a külföld tapasztalt hangulatát ismartesse. Valószínű, bogy a Kaszinó nagy terme szűsnek feg bizonyulni a revíziós előadás hallgatóinak befogadására s éppen i ezért tanácios délután 4 órára ! már helyet biztosítani. A Revíziós Liga aUlnöke szombaton délelőtt fél 10 órakor érkezik s az állomáson a Liga helyi csoportja nevében dr. Ur- bán Gusztáv jogakadémiai tanár üdvözli Eckhardt Tibort. A délután i órakor kezdődő előadás részletes programmja a következő: Himnusz. Énekli a közönség. Megnyitót mond fejér Béla jb. a Jogakadémiui Kör elnöke. Eckhardt Tibor dr. orsz. képv. a Magyar Revíziós Liga alelnöke előadást tart. Zárősző. Mondja dr. Urbán Gusztáv jog- i akadémiai tanár. — Hiszekegy. Énekli a közönség. Tetszésszerinti adományokat köszönettel fogad a rendezőség és a jövedelmet az Egerben felállítandó Revíziós zászló céljaira utalja. Ezáltal a Jogakadémiai Kör elősegíteni kívánja a már régen megvalósításra váró Revíziós zászló gondolatát. megkezdik a recski ércbánya modernizálási munkálatait Mélyfúráshoz szükséges felszerelést vásárol az állam. Recsk, április 6. (Saját tudósítónktól.) Hónapokkal ezelőtt megírta az Eger, hogy a recski ércbányát az állam jelentős áldozatok árán fejleszteni kívánja. Ez a fejlesztés főként azért vált szükségessé, mert az elmúlt év őszén hosz- szú ideig tartó kutatás folyt itt aranyérc után, még pedig igen kielégítő eredménnyel. A kormány intézkedésére a recski bányában próbafúrásokat végeztek a múlt év végén s hatásukra legkomolyabb intézkedések történtek, hogy a termelést minél nagyobbra fokozhassák. A pénzügyminisztérium bányászati főosztályának vezetője napokon át Rectken tartózkodott ezekben az időkben és személyesen figyelte meg a próbafúrás eredményeit. A kormány most nagyobb összeget irányzott elő a recski érc-előkészítő telep kibővítésére s az egész telepnek a modern aranybányászat követelményei szerint való átalakítására. Most a munka megkezdődik s már meg is hirdették a szükséges mélyfúró szállítására a pályázatot. Olyan fúróberendezést akarnak munkába állítani a recski telepen, amely 200 méter mélységű lyukak fúrására alkalmat. A gazdasági élet urai mind pogányok, mondotta dr, Pálosi Ervin a Schola Emericana előadásán. A Schola Emericana tegnap tartotta húsvét utáni első előadását, amelyet dr. Tóth József a Schola igazgatója nyitotta meg. Üdvözlő szavai után dr. Tóth János cisz*, gimn. tanár értekezett «Kommunizmus és katolicizmus« címen. Azok — mondotta, akik a véres napok szörnyű idejét átélték, azok tudják, hogy nem lehet a két fogalmat összeegyeztetni, de még együtt emlegetni sem. Téves a marxisták tanítása, hogy az ókorban és az őskeresztényeknél is volt már kommunizmus. Az igazi kommunizmus az 1848 as kiáltvánnyal kezdődik, de a mai kommunista vezetők is beismerik bukását, mert Oroszországban, gyakorlati helyen, kénytelen volt feladni elveinek négy részét. A nagysikerű értekezés végeztével dr. Pálosi Ervin tartott előadást a A gazdasági élet reformja címmel. Pogányok szók az urak, mondotta, akik a mai gazdasági élet vérkeringését diktálják. Pogányok és ismeretlenek és mert ismeretlenek, nem lehet felelőségre sem vonni őket. De ismerjük azokat ez eszközöket, amelyekkel dolgoznak. A kamat, — árrő — és munkabér- uzsora ezek az eszközök, mint azt már a Quadrageiimo Anno megállapította, de talán legfontosabb a pénz értelmének a megváltoztatása. A pénz ma már nem csereérték többé, hanem maga is árrő, amivel a nemzetközi bankokrácia érvényesíteni tudja akaratát a nemzetek életében. Ha ezek megszűnnek, megszűnnek a gazdasági élet bajai is. Az ifjúság lelkes köszönetnyilvánítása után dr. lóth József zárta be az előadást. Be kellett zárni a rózsaszent- mártoni kőszénbányát Rózsaszentmárton, ápr. 6. (Saját tudósítónktól) A rőzsaszentmártoni kőszénbánya, amely elég jő minőségű szenet termelt és sok munkás- családnak adott kenyeret, beszüntette üzemét. A megszűnőben levő gazdasági válság, amelynek szorításán az idei tavasz vale- mit^enyhített, még mindig elég erősnek bizonyűlt ahhoz, hogy ezt a vállalkozást leterítse és könyörtelenné tegye a munkásokat, családokat kergessen a nyomorba. A bányát, amelynek termelését már több ízben redukálták, most a megrendelés teljes hiánya miatt be kellett zárni s az üzem minden munkását elbocsátotta a vezetőség. A kereset nélkül maradt bányászok elhelyezése érdekében mozgalom indűlt meg. A zöldhitelrendelet nem elégíti ki a mező- gazdaság kívánságait Eger, április 6. | A zöldhitelrendelet megjelenéséről beszámoltunk legutóbb olvasóinknak és ismertettük azokat a feltételeket is, amelyek alapján igénybe vehetik ezt a hitelt a gazdák. A rendelettel kapcsolatban gazdasági szakemberek és maguk a gazdák is nyilatkoznak ma, akik elmondják : mennyire nem alkalmas a kormány intézkedése, minden jóakarat ellenére sem a kívánt cél elérésére. A zöldhitel rendelet, — mondja az egyik felvilágosítás, — csak szép elméiét, amelyből csgyon kevés gazdasági előny, és kevés pénz -fog származni. Hiába áll ugyanis a gazdák rendelkezésére a 15 milliós volumen, nincs aki a hitelt folyósítsa. A bankok nem adnak a gazdáknak pénzt, mert nekik kell felelniük a Nemzeti Bankkal szemben a folyósított hitelekért. Már pedig a mezőgazdaság mai viszonyai között a pénzintézetek nem vállalnak további kockázatot. — Pedig talán még sohasem volt nagyobb szükségük pénzre a gazdáknak, mint most. A védettség nehéz kötelezettségekkel jár, fizetni kell, minden pénzt elvisznek az esedékes és hátralékos köztartozások, a nem védett birtok is kimerült, az alacsony terményárakból befolyt összeg már fogytán van. A gazdák nagy jóhiszeműséggel miég a nehéz terhet, a hétszázalékos kamatot is vállalnák, csak pénzt látnának. — És lehetett volna a gazdákon segíteni, még a mai bizalmatlan és nehéz viszonyok között is lehetne hitelt folyósítani, ha meghallgatták volna a gazdák kívánságát. A merev financiális szempontok azonban ezúttal is lehetetlenné tették, hogy a gazdák komoly segítséget kaphassanak. A gazdák azt kívánták, hogy
