Eger - napilap, 1934/1

1934-04-06 / 76. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÁG 1934. április 6. 60—100 százalékos fagykár a vármegye három járásában 14 vagon árpát és zabot kaptak a károsult gazdák a földművelési minisztertől Eger, április 5. Az erős húsvéti fagy után azonnal megindult a vizsgálat a károk megállapítására. A vár* megyei gazdasági felügyelőség­hez beérkezett jelentések szerint legnagyobb a fagykár az egri járásban s a tiszafüredi és hevesi járások túlnyomd részén. Ezeken a helyeken 60—100 százalékos fagykárt állapítottak meg főként búzában, rozsban és őszi árpában. szerint a korai gyümölcsök 50 százalékos kárt szenvedtek. A gazdasági felügyelőség azon­nal értesítette a helyzetről a földművelési minisztériumot és sürgős segítséget kért. A föld művelési miniszter 14 vagon ár­pát és rozsot küldött vetőmag­nak a kiszántott területekre. A vetömagsegélyt a jövő évben természetben kell a gazdáknak visszafizetniük. A községekben megkezdték a károsult gazdák Nem hivatalos megállapítás I összeírását. A személyi kiadások csökken­tésével akarják megoldani a telefondíjak mérséklését Eger, április 5. A telefondíjak leszállítását nem­régiben indította meg tabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter, amikor rendeletileg mérsékelte a belépés költségeit. Ez 8z intéz­kedés rövid idő alatt ezer új előfizetőt jelentett a távbeszélő forgalomnak. A közönség azon­ban határozott kívánságát fejez­te ki aziránt, hogy a beszélgetési díjakat is mérsékeljék. Az egri telefonelőfizetök, mint írtuk, írás­beli kérvénnyel is fordultak a postaigazgatóság útján a keres­kedelmi kormányhoz a díjak csökkentése iránt. A kereskedelmi kormánynak azonban ezen a ponton már ag­godalmai vannak és úgy látja, hogy a beszélgetési díjak mér­séklése nem állna arányban az így szerzett új előfizetőktől be­folyó jövedelemmel s ezért, úgy tudjuk, a posta üzemének raci­onalizálásával tervezi megoldani a kérdést. Sző van arról, hogy sok nagyjövedelntű állást meg­szüntetnek s a személyt és dologi kiadások további csökkentésével igyekeznek a posta szervezetét egyszerűbbé és olciőbbá tenni s ilyen módon önként adódnak a lehetőségek a további tarifamár- séklésre. A nagy állások leépítése ellen a közvéleménynek nincs kifo­gása, ellenben igen kedvezőtlen volna szociális szempontból, ha a kisalkalmazottakboz nyúlná­nak akár illetményollőval, akár elbocsájtáeokkal. Ezzel szemben még mindig hiszünk a kereske­delmi kormány minden aggo­dalmával szemben abban az egy­szerű üzleti tételben, hogy olcsó áru jobban ke). Próbát kell tenni a mérsékléssel s ha nem válik be, még mindig van idő a sze­mélyi kiadások c*ötrkenfésére. Restaurálni 'kell az omladozó gyöngyösi Kálvária-templomot Gyöngyös, április 5. Gyöngyös nyugati részén 213 év óta áll a Jezsuiták buzgősá- gából a »Jő halál társulat« pén­zén alapított kálvária. Az eredeti épületet erősen megrongálta az idő s így 1872- ben alapjából újra építették, nagyrészben a jőlelkü hívek ado­mányából. Messze látható, kupo­lás épület volt ez, alatta az Úr Jézus életéveire emlékeztető 33 kripta fülkével. Ez az épület már modern épít­kezés volt. Könnyelmű, felületes tervezés és talán lelkiismeretlen kivitel. A kupola néhány év múlva az összeomlás jeleit mutatta ügy, bogy le kellett bontani. Később a templomocika padlózata süp­pedt annyira, hogy a kripta fül­kéket be kellett tömni. Ma még áll a kálvária meg- drőtozva, vasakkal erösitgetves az elmúlt évben 120 drb akác­fát ültettek a domb oldalba, hogy a talajt megszilárdítsák. Az idei feketevaeárnapi bú­csún, mivel az eső miatt a prédi­kációt künn a kálvária kertjében megtartani nemlehetett, 1000 lélek szorongott a templomban. Ments Isten, hogy ilyen alkalommal szakadjon le egy darab vakolat! Az a pánik még emberéletet is követelne. A délutáni litánia után lesza­kadt egy méter területről mint­egy 50 kilő súlyú 10 cm. vastag pillér vakolat. Szerencse, hogy akkor a hívek már eltávoztak a templomból. Igazán, minden ideje itt volna az alapos renováciőnak. Nemcsak a vallási tekinteteket *ST’ figyelembe véve, hanem azért is, mert ez Gyöngyösnek legkelle­mesebb sétahelye. Ez a kálvária hegy lehetne a városnak »Monte pincio«-ja. — Gyönyörű kilátás a Mátrára, Kékesre, Gatyára, az oroszi, tarjáni és patai vulkani­kus csúcsokra. És végül Réde- felé az aranykalászos rőnaság- ra. A most nagyon emlegetett »idegenforgalom« tekintetében is egyik elsőrangú látványosság le­hetne a szépen rendbe hozott kálvária és gyönyörű vidéke. A város minden jőért lelkesülő vezetősége bizonyára megfigyeli ezeket és széppé teszi a kálváriái sétányt. A templomot pedig res­taurálni kell. Nincs idő a halasz­tásra. Dülledezik. Sok másra van pénz. Erre kell lenni. Ez Gyöngyös város becsülete. Guba Pál, ny. piarista tanár. Gyöngyösön Is megkezdték a törvényhatósági választások előkészületeit Gyöngyös, április 5. A törvényhatósági választáso­kat, mint jelentettük, a belügy­miniszter elrendelte. A törvény­hatósági bizottságokat ugyanis öt évenként újra kell alakítani • a miniszter felhívta a várme­gyéket, hogy erre a választásra, amelynek időpontját később ha­tározza el, tegyék meg a szük­séges előkészülteket. Gyöngyösre is megérkezett a rendelet a a városházán hozzá­fogtak az előmunkálatokhoz. Most állítják össze a választók névjegyzékét, amelyet május 15 ig keil beterjeszteni, a továbbiakat aztán a vármegyei igazolő vá­lasztmány intézi. A választások előreláthatóan az év végén lesznek. A névmagyarosítás kérdése a felsőház mai ülésén Budapest, április 5 \ A felsőház ma délelőtt tartotta első ülését. Az ülés elején grőf Somsich László reflektált Titu- lesouaak a bukaresti képviselő­házban most elhangzott beszé­dére. Titulescu azt állította, hogy a trianoni békeszerződés meg­alkotásakor meghallgatták Ma­gyarország kívánságait. Som­sich grőf, aki tagja volt a ma­gyar delegációnak, határozottan cáfolta Titulescu tendenciózus beállítását ős előadta, hogy a delegáció a felszőlaiások és ész­revételek tömegét nyújtotta be a szerződéstervezet ellen, ezeket azonban figyelembe jt.se vették ős válasz nélkül hagyták. Igen érdekes vita alakult ki a továbbiakban a névmagyaro­sítás körül. Stontágh Pál inter­pellációt intézett a belügyminisz­terhez és szóválette, hogy mire a névmagyarosítást tanácsoló leirat a tisztviselőkhöz érkezik, már parancs lesz belőle s a tiszt­viselők kénytelenek a régi csa­ládi nevüket megváltoztatni, — mert különböző megtorlásoktól tartanak. Keresztes Fischer Ferenc bel­ügyminiszter válaszában kijelen­tette, hogy a kormány nem kény­szerít senkit a névmagyarosí­tásra, hogy valaki megfogadja a nemzeti szempontból előnyös ta­nácsot, vagy nem, ez a körül­mény nem játszik szerepet a tisztviselők elbírálásánál. Nem tudja azonban eléggé hangsú­lyozni, bogy bz idegen nevű magyar lakosság akaratán kí­vül súlyos tételt jelentett a tria­noni béka létrejöttében, mert igen könnyű volt őket a nemze­tiségekbe sorolni a magyarság hátrányára. Ezt a tanulságot le kell vonnia mindenkinek. A belügyminiszter beszédét lelkesen megtapsolta a falsőh&z és általános volt a vélemény, hogy Szontágh interpellációja nem volt az ügy hasznára. Halálos szerencsétlenséget okozott a húsúét! locsolkodás Az anya elmenekült az öntözködő legények elől, másfél éves kisfia belefúlt a teknőbe A húsvéti öntözködés megdöb­bentő szerencsétlenséget okozott Mezőkövesden. Panyi Andrásné éppen más­féléves kisfiát fürdette, amikor az öntöző legények beléptek a lakásába. Az asszony a vizes vedrekkel felszerelt legéDyek elől sikoltozva elmenekült és a tek- nöben fekvő gyermekét hétesz­tendős kislányának gondozására bizta. A kislány figyelmét azonban szintén lekötötték az őntözhö- déssel járó jelenetek és elbá- mészkodott. Közben a másfél­esztendős gyerek teljesen bele­csúszott a vízzel telt teknöbe és mire az anyja visszaérkezett, megfulladt. A halálos szerenciétlenség ügyében a vizsgálat megindult.

Next

/
Thumbnails
Contents