Eger - napilap, 1934/1

1934-04-04 / 74. szám

warn i——— ........................ i n 2 E GER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. április 4. teM***»«*«** yjwt ■■ miiksmm»rar*Winmiittáw.mHwir>arttfaa»raiüar«aifc lyozta nyilatkozatában, bogy bz Olaszországgal való együttmű­ködést tulajdonképpen még a Bfthlen-kormány készítette elő. Beszélt a revízióról is és meg­állapította, hogy most már a közvélemény nyomása alatt a szooiáldeaaokrata párt is csatla- kozott a magyar revíziós moz­galomhoz. A másik nyilatkozatot Göm­bös Gyula miniszterelnök tette, aki mostani húsvéti megnyilat­kozásában az újságírásról be­szélt és kijelentette, hogy szük­ségesnek tartja az ujsdgirő-ka- mar a felállítását, amely hivatva van az újságírók szociális hely­zetét és erkölcsi integritását biz­tosítani. Az újságíró társadalom mindenesetre nagy megnyugvás­sal és együttérzéssel veszi tudo­másul a miniszterelnöknek az újságíró kamara felállítására vonatkozó szándékait, mert ez az intézmény lesz alkalmas ar­ra, hogy elsősorban megtisztítsa az újságírást azoktól, akik a hír­lapírás vizein kalőzkodnak. Egerben és a Mátrában mozgalmas volt a húsvét idegenforgalmi szempontból A húsvéti ünnepek megjósolt és bekövetkezett hűvös időjárása ellenére is mozgalmáé volt a két ünnepnap idegenforgalmi szem­pontból, mind Egerben, mind a Mátrában. Egerben főként kül­földiek fordultak meg sokan, akik Lillafüredről és Budapest­ről látogattak le hozzánk. A Ko­rona a két napon keresztül ide­gen, francia és angol szótól volt hangos. De nemcsak külföldiek, hanem a fővárosi közönség is nagy tö­megben jött Egerbe. Hűivét más­napján példáűl a Magyarság társasutazása ejtette útba a vá­rost autóbuizaival. A Mátrában szintén rekord- forgalom volt ■ a Mavart csak m gfeszítatt erővel tudta lebo­nyolítani az utasszállítást. Ide­gen autóbuszok is sűrűn jártak mindkét n pon, a magánautók­ról nem is beszélve. Mátraházán 120, Mátratüreden 100, a Vak Bottyán üdülőben 105, a Hmák Kolos menedékházban 33 húsvéti szállóvendég volt, de a Késes Szálló is nagy forgal­mat bonyo ított le, itt 165 vendég volt; akik a Mátrában ne« kap­tak már helyet, Párádra szőrűi­tek le, ahol ugyancsak mozgal­mas volt az élet. A belügyminiszter és az oszt­rák követ a Mátrában töltötte az ünnepeket,de rajtuk kívül is igen sok előkelőség fordúlt meg húsvétkor aghegyekbeu. Gyorsított személyvonatokat állítottak a megszűnt gyors­vonatpár helyére a budapest—miskolci vonalon Eger, április 3. A Máv összeállította az új nyári menetrendet ■ budapest— miskolci viszonylatban két vál­toztatást eszközölt, melyekre már napokkal előbb felhívtuk a kö­zönség figyelmét. Az új menetrend szerint Bu­dapest és Miskolc között Buda­pestről az eddigi 17‘40-kor in­duló gyorsvonat és 17'55-kor in­duló személyvonat helyett 17'15- kor gyorsított személyvonat megy Sátoraljaújhelyig. Ellenirány­ban a Miskolcról jövő déli gyors­vonat és személyvonat helyett (Egerből 12 ő. 24 és 13 ő. 41 p - kor indulnak ma ezek a vona­tok) 1415 kor indul gyorsított személyvonat. Mindkét vonaton a menetidő 50 perccel rövidebb lesz. Hogy Egerben és Gyöngyösön milyen időpontban lesz csatla­kozás az új vonatokhoz, illetve azoktól, arra vonatkozólag még az álloaaásfőnökségek nem kap. tak részletes rendelkezést. Ugyan­csak nem érkezett utasítás a köz­vetlen kocsik tekintetében. Ma megkezdték a nyugdíjtörvény végrehajtását országszerte Eger, április 3. A nyugdíjtörvény végrehajtási utasítása április elsejét jelölte meg dátumúi a törvény rendel­kezéseinek végrehajtására. Most tehát, — mivel a húsvéti ünne­pek közbeestek, a mei nappal megkezdődött azoknak a tiszt­viselőknek végelbánás alá vo­nása, akik a törvény rendelke­zései szerint nyugdíjazandők. A költségvetési irányzat be­tartását ugyanis csak abban az esetben látják elérhetőnek, ha a kormány a nyugdíjtörvény vég­rehajtásánál megállapított szem­pontokat a valóságban i^ kővet­ni fogja. A nyugdíjtörvény végrehajtá­sára vonatkozói g egyébkéat már megkezdődtek a kormány­zat intézkedései. Áprilistól kezdve fokozatosan h jtják végre a nyugdíjtörvényt, boey még eb ben a naptári évben befejeződ­hessen annak a körülbelül 2500 tisztviselőnek nyugdíjazása, il­letve végelbánás alá vonása, aki­ket a törvéoy alepján erre ki­választanék. Hatszáznál is több hamis ötpengös volt eddig forgalomban Magyarországon Eger, április 3. A magyarországi lapok szinte naponta számolnak be újabb és újabb pénzhamisításról, amely­nek legnagyobb részét Borsod- megyében, különösen Miskolc környékén követték el. Legna- gyobbrészbea olyan haaniihvá- nyok ezek, amelyek tökéletesen alkalmasak a megtévesztésre. Szakszerűen készített ötpangő- sök s legfeljebb csak a csengé­sükben van valami lényegtelen eltérés a valódi pénztől. Termé­szetes, hogy emellett még óriási mennyiségben fordultak elő ese­tek, amikor nem öt, hanem két, egypengősökpt. sőt ötvenfillére­seket is bemisnutítk. Legjobban az fizetett rá, aki a 20 és 10 filléresekkel próbálkozott, mert a csendőrség és rendőrség mia- deu esetben hamarosan ártal­matlanná tette a hamisítókat és a törvényszék súlyos büntetést szabott ki rájuk. Egyébként értesülésünk sze­rint az egész ország területén ma már hatszáznál is többre megy fel az ötpengös hamisítvá­nyok száma. Épen ezért a csen­dőrség és a rendőrség állandó­an a legébarebb figyelemmel őr­ködik, nehogy ezek a pénzhami­sítások ismét ilyen nagy tömeg­ben fordulhassanak elő. iryongyoa, április d. Abaaár községnek iámét nagy szenzációja vüd. A napokba el­fogott Nagy Tüzea, az utollő mátrai betyár táraát, Szabó Já- noa abaafiri legényt nagypénte­ken éjjel Dér litván gazdálkodó kaszával sgyonvágta. Szabó Jánoa rabiátui, vere­kedő legény volt, állandó felfor- gatőja a kőztég nyugalmának. Egy ízben az elöljáróságot is megtámadta a ez ő állandó ga­rázdálkodása miatt kért a köz­ség csendőrséget ia. Nagypénte­ken eats Szabó, akit a faluban Szikszón néven emlegettek, egyik barátjával, Fehér Jánossal itta­sén hazafelé tartott s útközben megállották Dér István háza előtt. Itt hangos éneklésbe kezd­tek azzal a tervvel, hogy kicial- ják a gazdát és megverjék. Dér István ki is jött a kur- jongatásra s felszólította a két legényt, hogy hagyják abba a danolást. Szikszonék azonban nem tágítottak s verekedésre került a sor. A csetepaté során Dér István kaszával rontott Sztk- ■zonra és bulciosontján, bordáin át szívenszűrta a legényt. Szabó János a borzalmas sé­rülésbe pillanatok alatt belehalt. A ciendőrség megindította a nyomozást. Új organizáció kell a gyümölcstermelésnek Legalább három hűtőházat kell építeni A magyar gyümölcstermelés fejlesztésének és (értékesítésének egyik legfontosabb feltétele, hogy az ország különböző gócpontjain hűtőházak létesüljenek. Földraj­zilag és a gyakorlatban három gyümölcstermelő körzet alakult ki az ország területén. Az egyik a fahő Tisza vidé­ke, ahoi nagyszerű téli alma te­rem; a másik a Duna—Tisza közének főleg alsó része, ahon­nan a nyári gyümölctök tömege kerül kis végül a harmadik kör­zet a Dunántúlon található. Ezeken a körzeteken okvetle­nül és minél előbb hütöbázakat kell létesíteni, amelyek lehetővé teszik a gyümölcskinálat egyen­letesebb eloszlását. A magyar gyümölcskultúra még nem fejlő­dött odáig, hogy olyan fákkal szabályozza mesterségesen a kí­nálatot, amelyek nem egyszerre, hanem időről-időre, egymásután érnek be. A hütőház fontossága abban is van, hogy az őszi gyümölcs­termelés értékesítésének idejét így ki lebet tolni a késői tavaszi időszakra is. Legfontosabb ez a téli alma szempontjából a miután számí­tanunk kell rá, hogy a közeli években az almatermés erősen növekedni fog, a hütőházak or­szágos hálózatának kiépítése nél­kül zavar, sőt válság volna a mai szervezetlen állapot követ­kezménye. Szükséges volna tehát, ha ná­lunk is megindulna a hütóipar mozgalom. Ezt azonban nem tudjuk elképzelni a gazdák túl­nyomó befolyása nélkül! Akiá a hütöbáz: azé lesz az értékesítés Kaszával vágták báláira a „Nagy Tüzes" társát Abasáron

Next

/
Thumbnails
Contents