Eger - napilap, 1934/1
1934-04-01 / 73. szám
2 _________________ EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÁG 1934. április 1. MH ---------------------------------------------------------:----------* .........................‘ —.........................................r~T—1 ............... II »........................................................ I mil I IMI IWll—■!!■■■— A húsárak időnfciat ingadoznak a piacon, azonban saoat jelentős drágulás következett ba amiatt, hogy az állatárak erősen emelkedtek a vásárokon. Tekintetted arra, hogy az egri mészárosok nincsenek kartell- ben, a húsárak különfélék. Igmandi a világ legjobb keserűvize! Ha van gyomorbajod s nehéz emésztésed, Ha nincs étvágya, a nyelve sem tiszta, próbáld meg csak egyszer, az Igmándi vizet. néhány korty Iqmándi étvágyát meghozza. ^Figyelem! Hz igmándi keserűviz kis, három és féldecis üvegekben is kapható! Hatvanezer mázsa gyümölcsöt szállítottak el Gyöngyösről külföldre az elmúlt 1 év folyamán Rövidesen kitűzi az egri törvényszék a iőtárgyalást Banai József bűnügyében, aki 1919. májas 4-re virradó éjszaka megölte Mészöly Géza honvédörnagyot Most készült el a statisztika arról az exporttevékenységről, amelyet a gyöngyösi gyümölcstermelés végzett ez elmúlt gazdasági esztendő folyamán. A statisztika számadataiból kiderül, hogy a mátraalji város a magyar gyümölcsexport egyik legszámottevőbb tényezője, de viszont a csalhatatlan számok tükrében megmutatkozik az a tény is,hogy az export még mindig nem érte el azt a fokot, emelyet a gazdák, termelők teljesítőképességét figyelembe véve, el kellett volna érnie. Az elmúlt gazdasági esztendőben 5600 tonna, azaz 60,000 mé- termfizsa gyümölcsöt vittek külföldre Gyöngyösről. Ebben az exportban Ausztria 38 százalékkal, Lengyelország 29, Csehország 18 százalékkal szerepel, a többi, még fennmaradó export árui Németországban, Angliában és kis mértékben Belgiumban talált piacot. Figyelemreméltó körülmény, hogy a gyöngyösi export túl nyomó részt csak a környező államokba irányúi. Ugyanakkor a spanyol gyümölcs, amely minőségileg semmivel sem jobb a gyöngyösinél, Skandináviába is Eger, március 30. A kereskedelmi miniszter az elmúlt héten mérsékelte a telefon belépési díját. A mérséklés igen jelentés volt, mert sz eddigi díjnak osak egyhatodát kell fizetni a jövőben. Az alapdijak s az interurbán valamint a helyi beszélgetések tarifáját azonban érintetlenül hagyta a miniszteri rendelkezés. Már a most megadott könnyítésnek is örvendetesen mutatkozik a hatása, mert a telefonelöfizetők száma növekedett. Az egri telefonelöfizetők most több, mint hatvan aláírással kérvényt intéztek a postaigazgatóság útján a kereskedelmi miniszterhez a telefondíjak további csökkentésére. Különösen sérelmezik az aláírók a helyi és vieljut. Megkérdeztük ennek oka felől Balogh Istvánt, a Gazdasági Egyesület igazgatóját, aki a következőket mondotta munkatársunknak : — Nam volt rentábilis a távoli államokba való szállítás, mert az áru megérkezésekor már gyenge minőségű volt. A gyöngyösi gyümölcs, ami exportra kerül, jobbára lágy gyümölcs: cseresznye, barack, szilva mb. A csomagolás körül voltak bajok, mert a gyümölcs a rázástól, míg a csomagoló helyekről a vasúiig jutott a macskaíej- köves úton, összetörött. A másik baj pedig az, hogy a csomagolásnál fertőződött a gyümölcs. Kapuk alatt, a gyümölcs- pice melletti ztákuooákban szeny- nyes ponyván csomagolták a gyümölcsöt, amely így, akármilyen gonddal szedte a termelői megromlott a hosszú szállítás alatt. — Ezen ez állapoton akar segíteni a Gazdasági Egyesület, amely a vasúti állomás mellett modern csomagoló csarnokot fog építeni a közeljövőben, úgyhogy a nyáron már itt készíthetik elő az exportra váró gyümöloiőt a szállításra. I dőki beszélgetések megás tarifáját, a 6 pengős alapdijakat, a ; 3 pengő 50 filléres mellékállomás alapdíjakat és a vonalfenntartás címén szedett 7 pengő havi dijat. A kérvény rámutat arra, hogy a díjszabás további csökkentése a forgalom lényeges emelkedését fogja maga után vonni o a megértő, szociális intézkedés jótékony hatással segíti az ipart, kereskedelmet, mezőgazdaságot, általában az egész közgazdasági életet. * Az Egri Torna Egyesület április hó 9-én este fél 9 órakor tartja ezévi rendes közgyűlését az Egri Kereskedők Egyesülete helyiségében. Eger, március 31. Az egri királyi törvényszék rövidesen kitűzi a főtárgyalást abban a bűnügyben, amelynek áldozata: Mészöly Géza honvédőrnagy, az egri ellenforradalom egyik vezetője, aki a proletárdiktatúra mártírjaként már tizenötödik esztendeje pihen a Grőber-temetöben. A kommunizmus borzalmas eseményei adnak széles hátteret annak az éjszakának, amikor a hírhedi Tormási különítmény egyik terroristája agyonlőtte a menekülő őrnagyot, akit balsorsa a tiha- méri vasúti őrbázba vitt. S ez a bŰDtény tett véres pontot a két napos egri ellenforradalom történetére. A bűntény tettesét 13 évig nem sikerült kinyomozni s különös véletlen, hogy az elévülési idő előtt hívta fel rá a hatóságok figyelmét egy névtelen levél. Az egri ügyészség most kiadott vádirata teljes hűséggel ismerteti a gyilkosság részleteit. Banai Józsefet, aki 1899. május 1-én Felsőgallán született s jelenleg más ügyben a sopronkőhidai fegyházban büntetését tölti, szándékos emberölés bűntettével vádolja az ügyészség, mert Egerben 1919. május 3-ről 4-re virradó éjjel a város szélén, a tihaméri vasúti őrháznál Mészöly Géza honvédörnagyot lőfegyverből reá intézett lövésekkel megölte. A vádirat a kővetkezőkben rekonstruálja a gyilkosság lefolyását: 1919, május 3-áről 4 re virradón Eger város szélén egy vörös katona Mészöly Géza volt honvédőrnagyot agyonlőtte. Fi- csór Jőzsef szemtanú szerint az eset úgy történt, hogy az őrnagy abba az őrházba, ahol ő, egy vőrösőr és egy lefegyverzett csendőr tartózkodott, éjfél tájon az ablakon bekopogott az őrnagy s az állomásra vezető út után érdeklődött, ö, a vörös őr utasítására Mészölyt, akiről tudta, hogy az egri ellenforradalom vezére, behívta, mire Mészöly be is nyitott a szobába, de amikor meglátta a vörös őrt, menekülni akart. Ebben a pillanatban azonban a vörös katona Mészölyhöz ugrott, beledöfte puskára tűzött szuronyát, majd háromszor rálőtt, mire az őrnagy halva rogyott össze. A tettes személye nem volt kideríthető egészen 1932. novemberig, amikor egy névtelen levél formájában feljelentés érkezett a peatvidéki ügyészséghez > a levélíró azt adta elő, hogy a tettes Baranyai Márton nevű egyén. Baranyait a hatóságok kihallgatták, de tagadta bűnösségét ■ elmondotta, hogy a gyilkosságot Banai József követte el, aki a Tormási-féle különítményben szolgált. A gyilkosság elkövetésével Banai ő előtte később, 1923 ban a budapesti Markő-ucoai fogházban is eldiciekedett ■ kérte őt, hogy ne jelentse fel. Az előtte felmutatott fényképről Baranyai fel is ismerte a gyilkost. B^nai tagadta bűnösségét, sőt eleintán még azt is, hogy vörös katona volt, később azonban ezt a vallomását visszavonta és beismerte, hogy a Tormási-különítményben szolgált ős Egerben is járt. Banai Józsefet szembesítették Baranyaival és Tormásival, akinek a gyilkos a Mészöly- őrnagylől elvett ékszereket átadta, továbbá Kertész István v. vörötör-parancsnokkal is. Baranyai határozottan falismerte Ba- naiban a gyilkost, Tormási pedig azt állította, hogy az ő különítményében szolgált. Arra is emlékezik, hogy a katona kezén, aki a meggyilkolt őrnagy ékszereit neki átadta, tetoválás volt t ez a tetoválás Banai József karján levő tetoválással megegyezik. Banai erre elszólta magát, mert bár tagadta, hogy valaha is látta volna Tormásit, azt adta elő, hogy a tetoválás, amelyet Tormási frissnek mondott, már régi eredetű s ezzel megerősítette Tormási kijelentéseit. Kertész István kijelentette, hogy emlékszik arra, hogy a tettesd Banainak hívták ■ a terheltben határozottan felismerte azt az egyént, akiről katonái állították, bogy Mészöly őrnagyot agyonlőtte. Illés Ödönné, Mészöly őrnagy volt neje, a szembesítéskor szintén kijelentette, hogy Banai Jőzsef volt a gyilkos, aki A telefondíjak további csökkentését kérik az egri előfizetők
