Eger - napilap, 1934/1

1934-03-22 / 65. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. március 22. motmmm rúdnak, vagy Lillafürednek, egy­formán kénytelen lesz üzemét beszüntetni. Két városa van a C»onka- orazágnak, amelyek nemcsak nem rekriminálhatják Lillafüred meg- építésés, de annak létesítéséért a kormánynak egyenesen köszö­nettel tartoznak. AzegyikMiskolc, a másik Eger. Eger idegen forgalma a roasz viszonyok ellenére is évről-évre nő. Bátorkodom állítani igen tisztelt Szerkesztő űr, hogy ebben nagy része van Lillafürednek és a lillafüredi útnak ia, amelynek a létesítéséhez a város — valljuk meg őszintén — nsgyon csekély összeggel járult hozzá. A közlekedés — mint látjuk — lassan a gépkocsiforgalomra to lődik át. Ez az a bázis, amelyre a város idegenforgalma, hogy ügy mondjam alapozva van, mert mennél több kiépített üt vezet át a városon, annál nagyobb a forgalma. Liíagadhutatlan tény, hogy még ez átvonuló utas is hagy pénzt a városban s így a város fejlődéséhez, lakősainak megélhetéséhez hozzájárul. Mindnyájan tudjuk, hogy a lillafüredi út kiépítésének indító oka éppen Lillafüred megépítése volt s hogy ebbe döntő tényező­ként másik ok is bekapcsolódott, ez a város szerencséje. A város igen kicsiny áldozattal minden­esetre kapott egy utat, amely idegenforgalmat hoz s ha ez az út ma még nem pormentes, ez csak időleges körülmény s a rossz gazdasági viszonyok kö­vetkezménye. A Mátra fejlesztése Egernek nem elsőrendű érdeke, de a Mátra Lillafüreddel igen ; külö­nösen akkor, ha a közlekedés Gyöngyöstől Párádon és Egeren át pormentes utón bonyolít­ható le. Mi egriek és miskolciak ne bántsuk Lillafüredet, inkább ar­ra törekedjünk, hogy a Bükkben több Lillafüred is létesüljön. Maradtam a Szerkesztő úrnak Eger, 1934. március 20. kész híve Ringelhann Béli, műszaki főtanácsos, igazgató. (Készséggel adtunk helyet Rin­gelhann Bála műszaki főtanácsos cikkének, megjegyzésként csak arra a mondatra mutatunk rá, amely sérelmezett cikkünk sérel­mezett részlete után így követ­kezik : ...vagy ha már észre­vették a Bükk páratlan szép­ségeit, miért nem létesítettek egy egyszerűbb, demokratikusabb, te­hát nagyobb érdeklődésre szá­mítható üdülőtelepet? A vitás cikk lényege ebben van, mert feltételezhető évtizedes munkánk alapján, hogy mi is arra törek­szünk,hogy a Bükkben minél több •Lillafüred« létesüljön. Persze, sokkal egyszerűbb kivitelben. Ami pedig az úthoz való anyagi hozzájárulást illeti, azt a város helyzetének mérlegelése után tartjuk soknak. Seerk.) Felelős-e ÍTlagyarország a háborúért? Angyal Lajos dr. előadása az Erdélyi Férfiak Egyesületében. Eger, március 21. Tegnap délután dr. Ángyai Lajos jogakadémiai magántanár i tartott előadást az Erdélyi Fér­fiak Egyesületének egri csoport­jában. A sző legelismerőbb ér­telmében vett értekezés terjedel­mes magyar és nőmet forrás­anyag felhasználásával, történet­kritikai szemmel vette tárgyalás alá a bonyolult kérdés minden részletét. A nagyvonalú előadás a felelősség értelmezéséből in­dult ki és megállapította az elő­adó, hogy a háborús felelősség és a békeszerződős közti viszony abban nyilvánul meg, hogy a felelősség a szerződés erkölcsi alBpja, a jóvátételekre vonatkozó rendelkezések azonban jogilsg is a felelősség tényén épülnek fel. A felelősség elbírálását rend­kívül befolyásolja a külföld előtt az a körülmény, hogy akadtak , német írók, akik nagyrészt bel­politikai okok mi<itt hazájukra hárították azt. Magyar vonatkozásokban sor­ra vette dr. Angyal Lajos az el­lenünk felhozott vádakat és tör­téneti tények, hiteles diplomácia iratok alapján cáfolta azokat. A sarejevói merénylet értelmi szer­zője nem Magyarország volt, a nagyszerb törekvések idézték elő, bizonyítja a Narodna Gab- rana szerb nacionalista szerve­zet nisi csoportjának a merény­let utáni ülésén elhangzott egyik beszéd, amely szerint Ferenc Ferdlnánd agresszív gondolko­dásmódja óriási veszélyt jelen­tett Szerbiára. Ha életben ma­rad, rövidesen háborút provo­kált volna Szerbia ellen. A sarejevói haditörvényszék megállapítása szerint a merény­letet szerbek tervezték s arról a szerb kormány is tudott. Nem lehet Magyarországot vádolni a hadüzenet kierőszakolásával sem. Ma már bebizonyított tény, hogy Tisza litván miniszterelnök min­dent elkövetett, hogy a háborút megakadályozza. Nem mi provokáltuk ki as orosz mozgósítást sem. Az orosz mozgósítást már a magyar moz­gósítás előtt elrendelték Sassa- nov politikája nyomán, aki az orosz népnek a meleg tengerig való biterjesztésében látta orszá­ga történeti hivatását. A nemze­tiségi kérdés sem hárítja ránk a háborús felelősséget, mert Ma­gyarország történeti dokumen­tumok szerint már akkor neme­sebben kezelte a nemzetisége­ket mikor a nemzeti kérdésnek nem volt európai jelentősége és • rendezettsége». A megjelent közönség mele­gen ünnepelte dr. Angyal Lajost, a nagy felkészültségű előadásért. Ma délben megkezdődött Budapesten a tavaszt püspöki konferencia Ma délelőtt megkezdődött Bu­dapesten a római katolikus püs­pöki kar tavaszi konferenciája, a prímáéi palotában, Serédi Jusztinián bíboros elnökletével. A konferencián részt vesz Ssmre- osányi Lajos dr. v. b. t. t. érsek, pápai trőnállő is, aki még hétfőn 8 fővárosba utazott vitéz Subik Károly pápai prelátu* kíséreté­ben ■ részt vett azon a tanács­kozáson is, amelyen a középis­kolai reformjavaslatot vitatták meg. Az átmenti árokban talaltak meg a mátraházai posta pénzeszsákját Gyöngyös, március 21. Tegnap délután 3 óra tájban a mátraházai poataügynökség közelében, az utmenti árokban egy Kuciera nevű mátrafüredi hadirokkant egy sértetlen postai pánzeezsákot talált. A lezárt zsá­kot nyomban bevitte a posta- ügynökségre, amelynek vezetője, Pálfi Jenő már ekkor kétség­beesve kereste az értékekkel telt zsákot. Nem először fordűl mér elő, > hogy a mátraházai posta érté­keit így találják meg s tudomá­sunk szerint nem régiben ha­sonló körülmények között ta­láltak meg egy pénzzel telt vas­ládát is, amely a posta tulajdo­na volt. Nem tudjuk, kinek a hanyagságából heverhetnek az út szélén a posta pénzes tár­gyai, de remélhetőleg szigorú vizsgálat fogja tisztázni a fele­lősség kérdését ■ véget vet en­nek az állapotnak. Egerben keresik egy szihalomi falbontásos betörés tetteseit Koós Antal isihalmi szabómes­ter raktárhelyiségét ismeretlen tettesek mára virradóra kifosz­tották. A szabó reggel 7 óra táj­ban ment be raktárába és nagy megdöbbenéssel tspasztalta, hogy árukészletét az éjjel valaki ösz- szetúrta, sőt abből a legértéke­sebb tételeket ellopta. Mikor job­ban szétnézett, észrevette, hogy raktárának a falán lyuk tátong, tehát falbontással hatoltak a be­törők a helyiségbe. Az árukészletből több vég posz­tót, szövetet, bársonyt, négy pár cipőt és több epró, a szabómun­kához szükséges holmi hiányzik, közel 1000 pengő értékben. Az egri rendőrség kiértesítette a ciendőrségeket és együttesen in­dították meg a nyomozást a tet­tesek kézrekerítésére. Egy hónapi fogházra ítélték a bélapátfaluai asszonyt, akinek anyja bennégett a lakásban Eger, március 21. Hírt adtunk anisskidaján ar­ról a tragikusvégű tűzesetről, amelynek következtében ez év januárjában Sas Lajosnő 68 évse bélapátfalvai elmebeteg asszony halálát lelte. Az idős asszonyt leánya, Ku- zicska Báláné felügyelet nélkül bezárva hagyta lakásukban, az elmebeteg ruhája túzéleeztés köz­ben meggyulladt és a lakás láng- baborult. Az ügyészség a gondatlanság­ból okozott haláleset miatt vád alá helyezte Kuzicska Bélánét s a bíróság egyhónapi fogházbün­tetésre Ítélte a vádlottat, azon­ban az enyhítő körülmények fi­gyelembevétele mellett az ítélet végrehajtását próbaidőre felfüg­gesztette. — Megtartották a GYAK közgyi lését. Most tartotta meg a gyön­gyösi városháza nagytermében ren­des közgyűlését a GYAK. A köz­gyűlésen igen sokan jelentek meg a tagok közül, mert napok óta híre járt már, hogy az eddigi vezető­séget ki akarja buktatni a tagok egy csoportja. A jelentések után, amelyekből kiderült, hogy az egye sületnek a műit esztendőben közel 3 ezer pengős forgalma volt, a választást ejtették meg közfelkiál­tással. A régi vezetőséget s a vá­lasztmányt is az előterjesztett in­dítvány szerint alakították meg s az ellenzék akciója nem sikerült. A gyűlésen résztvesz Erdős Tiva­dar igazgató is.

Next

/
Thumbnails
Contents