Eger - napilap, 1934/1

1934-03-10 / 56. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. március 10. A tavasz folyamán tovább folytatják a gyöngyösi utak építését Gyöngyös váró#, Puky Árpád dr. polgármester egy régebbi bejelentésének értelmében a ta­vaszon tovább folytatja az ucctk burkolatának megépítését. A múlt esztendőben az idegenforgalom szempontjából legfontosabb utak a a Főtér bu? kóláim készült el, most pádig rövidesen hozzáfog­nak a Vackot Sándor ucca épí- ■WBBaSHBÄBBHI téléhez s az itt levő veszélyes lejtő nivellálásához. Még ugyan­ebben az évben újra burkolják a Petőfi uccát is. A jövő évre tervezik a Kossuth uccátől a mátrafüredi vámig terjedő útnak aszfalttal való burkolását is. Az útépítések ki­adásai a kövezetváaa-alapből nyernek fedezete*. Éjfél után 1 órakor is folyt még a fővárosi törvény- javaslat vitája A Ház csütörtöki ülésén foly­tatták a fővárosi javaslat vitá­ját. Tautfer Gábor ezeriat ezt a javaslatot a kormány dacból azért nyújtotta be, hogy megfé­lemlítse a fővárost amiatt, hogy a nemzeti egység pártjának szer­vezkedése nem járt «sikerrel. A javaslatot nem fogadta el. Friedrich litván nem érti, hogy a kormány ői pártja miért kifogásolják, hogy a fővárosnál politizáljanak, hiszen az egész magyar közélet, a kormány, a miniszterek miad politizálnak. A javaslatnak, azt hiszi, a belügy­miniszter sem örül. Az adós ma­gyarázza a hitelezőnek, hogy ta­karékoskodjék. Kifogásolta, hogy Magyaror­szágon túlságosan alacionyak a munkabérek. A kartellek nem­csak a munkásokat uzsorázzák ki, hauest tönkreteszik u kis­ipart is. A kormány pedig kü­lönböző vállalkozásokkal káro­kat okoz a koreskedelsranek. Éber Antal pénzügyi szem­pontból bírálta a javaslatot, ame­lyet egyedül azért nem fogad el, mert a közigazgatás államosítá­sa terén sokkal mesizabsaenő ál­láspontot foglal el. A Ház a vitát ma délután négy órakor folytatja. Az ülés éjjel háromnegyed egy óra u-án ért véget. A cselt megszállott területről terjesztették a csendőrséget kompromittáló rémhíreket Ä csendőrség 130 ember ellen indított eljárást Gyöngyös, március 9. Megemlékeztünk arről az eré­lyes és bizalmas nyomozásról, amelyet a gyöngyösi csendőrség indított nemrégiben a testület hírnevét rontó rémhírek terjesz­tői után. Már akkor megírtuk, hogy a nyomozás szálai egészen a cseh megszállás alatt levő Fel­vidékig terjedtek el s valószínű­nek látszott, hogy a híresztelé­sek innen erednek. Most aztán a nyomozás ered­ménye ezt a feltevést valószínű­síti is. Kiderült, hogy ezek a hírek a február közepén meg­tartott csendőr-emlékmű leleple­zés idején terjedtek el a cseh határ mentén, mindig ugyanazzal a mesével, a csendőrök erősza­kosságával, — sőt gyilkossággal kombinálva, de a hely a terjesz­tés helyére vonatkozott mindig. Ezeket az állítólagos visszaélé­seket a Mátrában, Salgótarján határában stb. követték volna el. A csendörség Silgőisrjánban százon felüli személy ellen, másutt pedig 30 ember ellen indított el­járást. Most már minden kétsé­get kizárólag megállapítható, — hogy a csehektól erednek ezek a kompromittáló hírek. A kultuszminiszter rende­leté a tanitóváiasztásokról Koruk szerint kell álláshoz juttatni az érdemes és rászorult tanítókat Hóman Bálint vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a segéd­tanítói és óvónői állások betöl­tése ügyében rendeleiet intézett a tanügyi hatóságokhoz. Elmondja a rendeletben, hogy az állami népiskolákban és óvő­dákhoz csak olyan tanerőket ne­vez ki, akik képesítésüket már régebben megszerezték, okleve­lük legalább jőrendü és alkal­maztatásukat súlyos családi, szo­ciális és egyéb méltányos körül­mények, rászorultságuk, kifogás­talan erkölcú és társadalmi ma­gatartásuk indobolja. Ha a felekezeti v-gy községi iskola tanítójának illetményeihez fizetésfeiegészíiö áll mtegéilyel ő is hozzájárul, csehi« abban az esetben utalja ki a megválasz­tott kezdő tanerő részére az ál­lamsegélyt, ha a tanító megvá­lasztásánál a helyi hatóságok a fentebb felsorolt szempontokat és körülményeket gondosan fi­gyelembe veszik. A közigazg táti bizottságnak kötelességévé teszi, hogy a fíze- télkiegészítő államsegélyben ré­szesülő nem állami elemi iskolai kezdő tanerők snegvál »ztásá­nak elbírálásánál a legbehatób­ban vizsgálják »eg azt, hogy ezek a szempontok érvényesül­tek-e és amennyiben látnák, hogy azokat figyelmen kívül hagyták, tegyenek a választás jóváhagyá­sának és az államsegély meg­tagadása iránt javaslatot. A mai súlyos gazdasági viszo nyok között megengedhetetlen — fejeződik be a rendelet —.hogy az oklevelüket már régebben megszerzett, alkalmaztatásukra feltétlenül rászorult tanerőket náluk jóval fiatalabb, alkalmaz- tatásukra rá nem utalt, kevéab- bé érdemes tanerőkkel szemben mellőzzék. Szombaton délután tartják meg az Egri Szent Rozália-temető kápol­nájának bokréta-ünnepélyét Eger, március 9. Az egri Sztnt Rozália temető kápolnájának építése, mint isme­retes, a műit esztendő őszén kez­dődött meg. A hívek áldozat­készsége és buzgősága adta ősz- sze ennek a kápolnának tégláit s a muakát, amellyel felépítet­ték, ugyanénak a mélysége* val­lásos érzés fűtötte. Ez a nagy hajtóerő, amely a katoliciz­mus kétezer esztendős múlt­jában a legszebb és legmoou- mentálisabb alkotásokat hívta életre, — mutatkozott meg min­den szépségében ebben ez egy­szerű, de értékében épp oly be- c*e* és Isten előtt épp o!y«n kedves munkában is. A kápolnaépítős munkája be­fejeződött, a szegények templo­ma elkészült. A boltívek már ott feszülnek a falak fölött, hir­detve a jőnág és akarat diada­lát. Rövidesen tető alá is kerül a kápolna, amely nemsokára szolgálni fogja itt e szent célt, amiért emelték. A Rozália-kápolnánál bokréta ünnepélyt tartanak szombaton délután 5 őrekor s az ünnepé­lyen bizonyára részt vesznek mindazok, akik az elmúlt őszön egy esős novemberi napon jelen voltak a kápolna alapkőletéte­lénél. A kapitalizmus és szocializmus a Schola Emericana előadásán Eger, március 9. A Schola Emericana tegnap rendezte meg husvét előtti utoltő előadását negyszámú hallgató­ság előtt. Tóth József dr. jog­akadémiai tanár, a Schola igaz­gatójának megnyitó szavai után dr. Angyal Lajos jogakadémiai m. tanár »Kapitalizmus és kato­licizmus« címen értekezett. — Rámutatott a tőke hatalmára, korlátlan visszaéléseire, a kapi­talizmus önmagát biztosan fel­emésztő rendszerére, a munká­nak, mint értéknek kiesésére a gazdasági élet tengelyéből, a termelés célváltozására és a kar- telek viiáguralmi helyzetére. — A kspitalizmus megöli az élet­ben azt, ami szép — mondotta dr. Angyal, mert iealjasít min­dent az anyagiasság legalsóbb fokára, a kapitalizmus neveli % nagyvárosok proletártömegeit. A kapitalizmus egy-egy csata­vesztése egész nemzeteket érintő erkölcsi válságot idéz elő. A nagy pápa, XI. Pius, leszögezi a ka­tolikus felfogást, amikor kimond­ja, hogy nem a töke, nem a ma­gántulajdon a mai gazdasági rendszer baja, hanem az, hogy az ember eszközévé süllyedt a munkának. Nekünk, katolikusok­nak az a feladatunk, hogy jogot biztosítsunk a muokának, amit ma a kapitalizmus bitorol. Majd dr. Vécsy László jog- akadémiai tanár tartott előadást »Szocializmus és Katolicizmus« címmel. Sokan szeretnék újab­ban — mondotta — a katolikus és azociálista felfogást össze­egyeztetni, pedig ez lehetetlen. A szocialista felfogó« minden baj okozójának a magántulajdont te­kinti és minden magántulajdont az állam, a közösség hatalma alá akar rendelni, már pedig ez nem helytálló. A magántulajdon előbb megvolt mint az állam; a ma­gántulajdon természeti — tehát isteni törvény —ácsi p?dig isteni elgondolás, az ellen az Egyház nem léphet fel. Da elítéli az Egyház a szocialisták azon tö­rekvését is, hogy minden baj orvosolását csak éa kizárólag az osztályharo révén érjék el. Legerősebb az ellentét azon­ban a két felfogás között a csa­ládi élet tekintetében. A családi élet nem lehet magánügy, mert ezen épültei az állam és a csalá­di élet minden jelentőségét el­vesztené akkor, ha a gyermekek

Next

/
Thumbnails
Contents