Eger - napilap, 1934/1

1934-03-09 / 55. szám

Eger, XL V. évfolyam 55. szám Ara 6 filler ♦ Péntek ♦ Trianon 15, 1954 március 9, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ. NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKESZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG« EGER, LÍCEUM, FSZ. S. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM. DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, RORHY UCCA l.SZ. TELEFON: 118. A közigazgatási bizottság márciusi ülésének programmját túlnyomó- részt adóvégrehajtások elrende­lése képezi Budapest, március 8. Gömbös Gyula miniszterelnök ma délelőtt hosszabb tanácsko­zást folytatott Imrédy Béla pénz­ügyminiszterrel. A megbeszélésen a kormányelnök és a pénzügy miniszter a küszöbön áltő rőmai tárgyalások gazdasági anyagát készítette elő. Holnap rendes heti miniszter- tanácsot tart a kormány s ezen is szóba kerül a római hármas konferenciának már teljesen elő­készített anyaga. Vármegyeszerte megindult a mintagyümölcsösök telepítése Márciua 14-én tartja Hevea vármegye törvényhatóafigának közigazgatási bizottaága rendea havi ülését a vármegyeházán. Az ülés programján a jelentéseken kívül túlnyomórészt az adóhát­ralékok miatti dologi vőgrehaj- táaok elrendelése szerepel a a hűtz pont közül, amely letár- gyalásra kerü1, tizennyolc ilyen véjjrahajtá*i üey. Összesen 8137 A kisipari éa kiskereskedelmi segélyhitel-akciő, amelyet annak idején olyan nagy jótétemény­ként harangoztak be a amelynek már csak azűk kereteinél fogva ia akkor lett volna csupán ér­telme, ha minél előbb kiosztják, Egerben még moat ia ebban a stádiumban van, mint a legelső napokban. Az érdekeltek lejegyezték a kölciönt a vártak a pénzre, amely azonban sehogy ae akar meg­érkezni. Először a folyőaítő pénz­intézetekkel esett baj, mert a kor­mány nem akart beleegyezni pangó 18 fillér, 132 pengőtől 1097 pengőig terjedő összegű adéhátrálék miatt mondja majd ki a közigazgatási bizottság a dologi végrehajtást a hátráláko- aok ellen, akik túlnyomórészt mezőtárkányiak és gyöngyösiek. A közigazgatási bizottság ülé- ae után a kisgyűléa ülésezik a a két vároa, valamint több község határozatainak *oraa felől dönt. abba, hogy a varos által kijelölt szövetkezet ossza szét a kölcsönt • az akadékoskodás oköűl azt jelölték meg, hogy a város által megbízott intézet nem tartozik a Pénzintézeti Központ kötelékébe. Végre aztán mégis megjött az engedély, hogy a kölciönt folyó­síthatja a szövetkezet, amelynél a váró« már elhelyezte a maga 1C00 pengőjét. A kölcsönhöz azonban ennek ellenére sem tud­tak máig sem hozzájutni az ipa­rosok és kereskedők, mert a kormány a maga hozzájárulási összegét nem utelta ki. Az a hatalmas fslvilágosítőljés szervező munka, amelyet Török Imre gyümölcstermelés! intéző a műit év őszén megindított a gyümölcstermelés fellendítése ér­dekében, vármegyeszerte egyre nagyobb eredményeket mutat tő’. Örvendetes az az érdeklődés, amelyet a községek lakossága s tltősorban a községi jegyzők tanúsítanak a gyümölcikérdés iránt. Szerecoiés körülmény ez, mert így a felvak gazdatársa­dalma megkapja az állandóan buzdító erőt a folytonos mun­kára s a szakszerű tudás elsa­játítására. Igen fontos része a gyümölcs- termelés népszerűsítésének min­tagyümölcsösök létesítése. Ezek­ben a gyümölcsösökben a fel­ügyelő állandö tanácsadása, a vádekezőszerek okos használata mellett folyik a termelés • ueyan­j akkor tanulmányozhatják a gaz­dák a helyes termelés módjait a megláthatják annak minden ered­ményét. Az első feladatok köxé tartozik tehát, hogy mintatelepek ültetésére fordítsák néhány gaz­da figyelmét. Egerben, Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő kezde­ményezésére három mintagyü- mölcsős létesült Vass István, Nagy István és özv. Balázs lg- nácné telkein. Dr. Petro Kálmán közbenjárására a három termelő megfelelő számú télialma és őszi­barack-csemetét kapott a városi kertészettől. De nemcsak Egerben, hanem a vármegyének úgyszólván va­lamennyi községében megértésre talált a mintatelep gondolatának fontossága s mint halljuk, a déli részen nagyobb telepítések is várhatók. A belügyminisztérium késedel­meskedése miatt máig sem folyósították a kisipari hitelt Egymásra féltékenykednek Lehetővé kell tenni a vidéki a kisántánt-államok bankoknak a hitelnyújtást Budapest, március 8. Mussolini, Gömbös és Dollfus római találkozásával kapcsolat­ban, nap mint nap jobban bonta­kozik ki a kisantant államok ide­gessége és féltékenysége. Oláh­ország, Jugoszlávia és Csehor­szág diplomatái valósággal lé- pésről-lépéare megfigyeltetik egy­mást. A két déli államalakulat fél a legjobban attól, hogy Cseh­ország igyekszik elhelyezkedni az új dunavölgyi politika kere­tén belül. Nagy az izgalom Páriában is. Francia politikai körökben nem­csak a közvetlenül érdekelt római I nagykövet tanácskozásait, de a | kisantant követek tevékenységét is nagy figyelemmel kísérik. A román, szerb és oteh köve­tek sorozatosan tesznek látoga­tást a Quai d’Orsayn s ennek okát abban látják, hogy a fran­cia diplomácia fáradozása az olasz terv és p kisantant érde­kek összeegyeztetésére irányul. A Neue Freie Presse párizsi küiöatudósítőja jelenti, hogy a- meunyiben a római tárgyalás sikerrel jár, úgy Párizs részéről politikai akció várható azzal a céllal, hogy közeledést hozzanak létre az új államcsoport és a kisantant között. Eger, március 8. Az egész vidéki gazdasági élet lassú sorvadását lehet ta­pasztalni hosszabb idő óta. En­nek a leromlásnak és általános elcsandesedésnex oka a hitelek hiánya, amely megbénít minden kezdeményezést és minden mun­kát. Hiába van a váilalkozáti kedv, hiába éledne fel az épít­kezési kedv: nincs miből vállal­kozásokat finanszírozni, nice* miből építeni. Hitelhez nem le­het hozzájutni sehol s est azok tudják legjobban, akik teher­mentes ingatlanaikra is alig tud­nak fe!h»jizolni pár száz pen­gős kölcsönöket. Ennek a lehetetlen helyzetnek az az oka, hogy a vidéki pénz­intézetek nem tudnak hiteleket folyósítani, ezek sem tudnak pénzhez jutni, mert szá cukra is eltomődtek a pénzforrások. Ma már az a helyzet, hogy a mező­gazdasági hitelek befagyásával a vidéki pénzintézetek szerepe jóformán csak inkasszálfitra szo­rítkozik, ez pedig egészségtelen állapot. Közeledik a tavasz ős szükség volna arra, hogy a megdermedt magyar gazdasági élet ismét erőre kapjon, da me, a hitelgaz­dálkodás korszakában, — aköz- gazdaaágtudősok legalább így Gömbös előkészíti a római tárgyalások gazdasági anyagát

Next

/
Thumbnails
Contents