Eger - napilap, 1934/1

1934-03-07 / 53. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. március 7. Személyes tárgyalások folynak a keres­kedelmi minisztériumban Eger idegenforgalmi jövőjéről Frank Tivadar városi tanácsnok a héten Budapestre utazik. Vasárnapi számunkban adtunk hírt arról a kereskedelmi minisz­teri kijelentésről, hogy a minisz­ter Egert idegenforgalmi góc­ponttá akarja tenni és ennek a szándékának megv ilőísííására különböző tervek készülnek. Bizonyos, hogy nemcsak tör­ténelmi ás művészeti nevezetes­ségek, de a mindennapi prakti­kum: a nyaralás éa üdülés szem­pontjából is kivételes adott hely­zete van Eger városának. Kel­lemes kiimája, gyönyörű vidéke, az itt található oIc%ő megélhetés, a jővízű, gyógyhatású fürdők egyformán üdülő és nyaralő- városeá jelölik Egert a első helyre állítják a magyar váro­sok között. Az a céltudatos ide­genforgalmi propaganda, agsely évek óta folyik ez illetékes és támogató tényezők részéről o amelyet filléres gyorsok indítá­sa, idegenforgalmi szempontból érdekes események megrende­zése realizálnak, — a felsőbb in­téző körök figyelmét is a város felé terelték. Nagyjelentőségűnek kell te­kintenünk a kereskedelmi mi­niszter nyilatkozatát, mart olyan körülmények kapcsolódnak hoz­zá, amik a kimondott sző való­ra váltását a legnagyobb mér­tékben igazolják. Ezt mutatják szók a tárgyalások, aaaik azt eredményezték, hogy az összes budapesti középiskolák növen­dékeit tanulmányi kirándulásra hozzák Egerbe s még fontosabb az, hogy a miniszter személyes tárgyalások útján akar tudo­mást szerezni a város kívánsá­gairól, terveiről és ezért magá­hoz kérette Frank Tivadar vá­rosi tanácsnokot, az Idegenfor­galmi Hivatal vezetőjét. Frank Tivadar a hét közepén utazik fői a minisztériumba s a szemé­lyes tárgyalások bizonyára so­kat fognak lendíteni Eger ide­genforgalmi helyzetének kiala­kulásán. A szőbakerülő tervnek egyik része az Egerbe irányuló ked­vezményes lehetőségeket (filléres gyorsstb.) foglalja magában,má­sik részük azonban oda hat, hogy megteremtsék a fizető ven­dégek városát Egsrbeu. Sokat jelent a város kereskedelme szempontjából negyobb tömegű idegen rövid látogatása is, de az idegenforgalom igazi haszna és jelentősége abban lesz, ha májustól októberig állandó üdü lő és nyaraló tömegeket sikerül ide irányítani. Egészséges gon­dolat volna például tisztviselő családok elhelyezése a városban, már etek azért is, mert tisztvi- selővárosrő! van sző s így a fizető vendég-mozgalom könnyebben meghonosodnék. Ezek a megfontolások bizo­nyára nagy szerepet fognak játszani a minisztériumbeli tár­gyalásoknál s különösen az utób­bi gondolat az, amelynek meg- j valósításáért sokat tehet a ke- ! reskedelmi miniszter. Az agrár Magyarországon nincs védelem a gazdaság számára a kartelek ellen Eger, március 6. Tegnap bírt adtunk róla, hogy a rázgálickartel, szembehelyez­kedve a kormány által nemrégi­ben nyilvánosságra hozott árak­kal, nem hajlandó ezt a fontos permetező-anyagot olyan áron bocsátani a szőlősgazdák rendel­kezésére, amely még mindig igen- igen tekintélyes, a polgári ha­szonnál jőval nagyobb nyeresé­get biztosítana számára. A nye­részkedő kertel és a gazdák között tehát áll a harc s akik ismerik az egrár-Magyarorszá- gon uralkodó állapotokat, azok előtt nem lehet kétséges ennek a megütközésnek eredménye. — A miniszterelnök kijelentése el­lenére sem, aki azt mondta nemrégiben, hogy >ha az ipar és a mezőgazdaság érdekei ke­rülnek egymással szembe, akkor az iparnak kell engednie.« Az ipar most sem fog engedni, mint ahogy nem engedeti a miniszter­elnök kijelentése előtt sem. A kartel azzal mentegeti el­járását, hogy a „földmívelésügyi miniszter rendeletének kiadása óta a réz ára emelkedett éa a Nemzeti Bank az akkor 13 szá­zalékos felárral kalkulált devizát ma már 20 százalék felárral bo­csátja rendelkezésre. Keserűséggel kell regisztrál­nunk ezt a tényt ia, — amely ugyan még mindig nem menti a kartel eljárását. Jól tudjuk, bogy olyan időket élünk, amikor a Nsmzeti B n's. mindent tehet, de mégis tekintettel kellene len­nie arra a sok millióra, amit a magyar gazdatársadalom a bank­zárlat óta a devlzabeszolgáitatás révén a kedvezményezett iparok számára leadott. Jól tudjuk, hogy a kormány kezében a gyárakkal szemben két fegyvsr van. Az egyik a deviza, a másik a külföldi gálic behozatalának vámelengedés út­ján lehetővé tétele. De a kereskedelmi miniszté­riumban ebben a kérdésben a legközvetlenebbül érdekelt sző­lősgazdák képviseletét senki sem hallgatta meg a itt is saegbosz* szúlta magát az a magyar agrár- életben gyakran visszatérő jelen­ség, hogy gazdaérdekeket igen sokszor olyanok képviselik, a­PBfiHBBBMBB WJlJUMBBg kik sem nem gazdák, sem nem érdekeitek. Meg vagyunk róla győződve, hogy a rézgálio belföldi ára nyomban tisztességes nívóra szál­lana le, ha a kormány 500 vagon vámmentes permetezőanyag be­hozatalát lehetővé tenné. Da ar­ról is meg vegyünk győződve, hogy ez nem fog megtörténni, Es«rt Magyarországon a minisz­terelnök kijelentésével szemben, »ha ez ipar és mezőgazdaság ér­dekei kerülnek egymással szem­be, Ekkor e mezőgazdaságnak keli engednie.« Megjelent a rendelet a negyvenszeresen leiül el­adósodott gazdák kamat- kedvezményéről Eger, március 6 A pénzügyminiszter rendelet­ben szabályozza azt a kérdést, hogy a negytsnszerssen felül eladósodott gazdák különleges fizetési kedvezményt milyen mó­don biztosíthatnak a maguk szá­mára. Ezek értelmében az a gazdaadős, aki igénybe akarja venni a kedvezményi, március 15 ig köteles írásban kijelenteni szándékát a védeti birtokok fel­ügyeletét ellátó helyi bizottság­nál. Minthogy azonban a bizottság irodai teendőit az adóhivatalok látják el, a kérvényeket ide kel benyújtani. 1 A szóban forgó különleges kedvezmény igénybevétele eseté­ben a gazdaadős a birtok ka­taszteri tiszta jövedelmének min­den koronája után számított 10—10 filléreket, valamint tarto­zásai után a tiszta jövedelem 30-Bzoros és 40-szeres szorzata közé eső rész után számított 4°/o-os kamatokat postatakarék­pénztárt befizetési lapon az adó­hivatalnak köteles beküldeni. Országos tanoncügyi kiállítást rendeznek a magyar tanoncoktatás jubileumi évfordulója alkalmából Eger, március 6. Május 18 án lesz ötveu esz­tendeje, hogy Ferenc József szen­tesítette az 1884. évi XVII. törv. cikket, amely a kötelező tanonc­iskolái oktatást elrendelte. Ez a törvény nagy mértékben fejlesz­tette a magyarországi íanoncok- tatást, lendülettel tőrt előre a nemzetnevelő munka, sba a há­ború a rohamos fejlődést derék­ba nem tört, ma minden bizony- nyál még kiemelkedőbb volna a magyar iparosoktatás európai viszonylatban is. Az ötven éves forduló alkal­mából az Iparoetanoncisbolai Ta­nítók ás Tanárok Országos Egye­sülete és a Budapest Székesfő­városi Iparostsnonciakolai Ta­nítók és Tanárok Egyesülete jú­nius hő 16-től 24-ig a budapesti városligeti Iparcsarnokban, a ta­vaszi Nemzetközi Vásárt köve­tően igen érdekes, nagyszabású tanoncügyi kiállítást rendes, amely egészen újszerű látnivalói­val, mint a legelső ilyen jellegű kiállítás be fogja mutatni a ma­gyar tanoncok eleiének hű tük­rét ettől a perctől kezdve, ami­kor a pályaválasztás gondja előtt töprengve megállnak, egészen a segéddé való felszabadulásig. A kiállítás első része be fogja mutatni a tanoncok helyes pá­lyaválasztásának elősegítéséi cél­zó intézményeket. A kiállítás többi részei bemu­tatják a tanoncok műhelyben folyó életét, iskolai életét, a ta­noncoktatás mai módszerét, a tanoncok érdekeit szolgáló szo­ciális intézmények működését, laventeoktaíást, korszerű testne­velést. Külön csoportot alkot a cserkészianoncok kiállítása és a kereskedőtanonciskolák, amelyek szintén bemutatják a maguk if­júságát és ez iskolákban folyó oktató- és nevelőm unka félszá- aadoí eredményeit. A jubileum tervei közé tartozik az iparos­éi kereskedőtanonciskolák őtven éves történetének megírása ős kiadása is. A mozgalom előkészítésére Förstner Tivadar m. feir. ipar­oktatási főigazgató elnöklésével szervezőbizottság alakult s a kiállítás iránt nemcsak a szak­körökben nyilvánul meg igen nagy érdeklődés, hanem meleg szeretettel karolták föl azt a ma­gyar iparosság és a kareskedő- tárasdalom testületéi, a hatósá­gok Í<5. A magyar tanoncoktatás fél­százados évfordulójának ünnep­ségeit ős kiállítását szervező bi­zottság címe: Budrpest, VIII., Szentkirályi ucca 12. szám. Min­dennemű érdeklődéssel és kérés­sel ide kell forduld.

Next

/
Thumbnails
Contents