Eger - napilap, 1934/1
1934-03-04 / 51. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. március 4. ffiMa9nBTO«nsm.lX&!I9KaiiailMaUir,KttlRlfiaHäl£0t!ift^^ Beszélgetés Miss Elma Pratt amerikai testőművésznővel, aki egri iskolásgyerekek rajzaiból kiállítást rendez Amerikában Eger, március 3. i Érdeken vendége voli a minap Eger városának: Mifs Eísaa Pratt amerikei festőmüvősznő, aki már másodízben járt itt a Bükk alján. Az elmúlt év szeptemberében amerikai festők na* > gyobb csoportját — az laterna- j tional Shool of Art (Nemzetközi Müvésziakole) növendékeit — hozta ide, hogy tanulmányozzák a nép müvénzetét, szokásait s a bennük fellelhető festői elemekkel bővítsék ismereteiket. Azóta a müvésziskola bejárta a környező államokat, de Misa Eima Pratt útja különvált a többiétöl. Visszatért Egerbe, hogy egy rendkívül érdekes művészi kísérletezéshez anyagot gyűjtsön B egy Ciztk nevezetű bécsi professzor ötletét bizonyító j erő vei ruházza fel. Ez a pro- j fesszor nevezetesen azt mondta, bogy a gyermekek munkájában több az erő és eredetiség, mert művészi ösztöneik szabadon érvényesülnek a képzelet működésében és a formai kifejezésben. Ez a sok igazságot tartalmazó elmélet Amerikában nagy elismerésre talált és a Western Arts Association (Nyugati Művésztár- saság) kebelében 800—1000 taggal nagyobb csoport alakult festőművészekből, tanárnőkből és tanítónőkből, akiknek az a cSljuk, hogy a világ gyermekművészetének termékeit ösazegyüjt- sék és azokból kiállításokat rendezzenek. Misa Elma Prattot az egri Koronában kereste fel munkatársunk, ahol, elutazása előttiévén, éppen rendezgette az Egerben szerzett anyagól. Kérdésünkre készséggel válaszolt és figyelemreméltó véleményt mondott a magyar rajzoktatás rendszeréről és a mezőkövesdi népművészet hanyatlásáról. — Az a törekvésünk — mondotta, — hogy egyik állam ismerje meg a másik kultúráját. Mi mindenüvé elmegyünk és kicseréljük gondolatainkat azokkal, akik szeretik a művészetet. Különös kedvvel járjuk a kelet- európai országokat, mert itt maradt meg leginkább érintetlenül a népművészetek ősi forrásé. Ezeknek a népi művészi termékeknek az a jelentőségük is megvan különleges értékük mellett, hogy felfrissítik, megtermékenyítik a képzett művészek fantáziáját, gyarapítják szín és formakincsét. Magyarországon már többször jártam s hálával kell elsősorban megemlékeznem a kormány és a hatóságok megértő támogatásáról. A Western Arts Association megbízásából járok itt, hogy ösezegyüjtsem a gyermekek rajzait és festményeit. Az anyagot New-Yorkba küldöm kiállítási intézetünknek, amely 30—40 nagy város múzeuméiban, könyvtáraiban és iskoláiban rendez belőlük állandó kiállítást. A lengyel anyagot már megszereztem ■ most került sor Magyarországra. A bécsi Gizek professzor adta az ötletet, hogy érdemes a gyeraoekművé- szettel foglalkozni, mert minden befolyástól mentes értékeket találhatunk bennük, amik éppen úgy, mint a népművészet, igen egészséges hatással lehetnek a festészetre. Kíváncsiak voltunk : mit csinálnak a gyermekek Európában ? — Bár nem pedagógiai szempontból nézem a dolgot, észre kellett vennem a magyar rajz- oktatás hibáját, amely abban van, hogy kötött programmal dolgozik. Itt a gyermekek sokat másolnak — képről. Amerikában azt mondjuk, hogy a gyermek dolgozzék szabadon, mert másként nem látjuk a lelkét, képzeletének gazdagságát. Az ilyen munkában nincs eredetiség, de nincs öröme sem a gyermeknek. Természetesen itt nem a tanerő a hibás, hanem a rendszer. — Kimentem ez egri külváros legszegényebb negyedébe, ahol a múlt évben olyan nagy volt a nyomor, hogy a gyermekek bort kaptak reggelire. Papirt, festéket adtam a gyermekek kezébe, dolgozzanak, amit aksr- nak. Szebbnél szebb rajzok, festmények kerültek ki kezük alól és igen sok őstehetaéget találtam köztük. Eredeti formák, keleti színezés. — Voltam Mezőkövesden is és szomorúan lláttam az igazi népművészet hanyatlását. A gyermekek ott is másolnak. Amilyen szép a matyó művészet pár megmaradt régi darabja, olyan kevéssé értékes a sablónos uj irány. Azt csinálják, aminek keletje van s a gyermekek fejlődését is a megszokott formák közé szorítják. Ez nagy hiba, mert így a matyó művészet értékállandósága csökken. Szabód festésnél ott is, valamint Szentistvánban, caivBÍgukbsn és művészi értékű képek készültek. Mindent összevéve nagyon örülök, hogy ilyen értékes anyagot találtam Magyar- országon Amerika számára. S valóban: a szoba falán pompás színekben, bűbájos elképzelésekben : disznók, gólyák, virágok, házak, lány-legény, psr- *ze a lány elöl (Kovács Erzsi 8 éves rajzolta), a legény utána bárom szál piros rózsával. És sorra mind, a Ludnai Böziik, Lepras Erzsik, Király Lícik szívet gyönyörködtető mesterkedései, amik talán holnap, vagy holnapután Newyork legelőkelőbb múzeumának anyaga lesznek. (por) I ffiasiiio§fiMliii hogy icIiiBiidfiiauer keserűvize, gyorsan elhárítja a sok evéstől és ivástól eredő kellemetlen érzéseket. * Pál Károly divatáruházában női bőr retikült, aktatáskát, utazóbőröndöt nagy választékban és igen olcsó áron vásárolhat. Egy amerikai kórház főorvosa lapunk híradása ngomán érdeklődött az új altatásl eljárás felől Még az elmúlt nyáron történt, hogy beszámoltunk srről az űj narkoúzálő eljárásról, amelyet az Irgalmasrend egri kórházában próbáltak ki igen nagy sikerrel. Ez az új elaltetási mód forradalmasítja az eddigi nar- kotizálási eljárást n amellett, hogy feltétlenül biztos, veszélytelen, a betegeket megkíméli az eddig használt narkotisálő szerek kellemetlen hatásaitól. Ezzel a cikkünkkel kapcsolatban igen érdekes levelet kép- tünk a pannsylvániai Johnstown- ből. A levelet az ottani magyar plébános, Sasváry Ferenc írta, aki annak idején lapunkból értesüli az Irgalmasok kórházában végzett evipam-nálriumoi nar- kotizálásról ■ megemlítette azt a johnstowai Mercy Hospital főorvosának, az ugyacoiak magyar származású Babáck Mártonnak is. A főorvos kérésére a plébános most hozzánk intézett levelében részletesen érdeklődik az uj narkotizálás felöl, mert Babáck főorvos bs akarja vezetni ezt a módszert a Mercy Hospitalban is. A plébános levelét eljuttattuk az Irgalaaasok kórháza sebészfőorvosához, aki most részletesen tájékoztatni fogja Babáck Mártont az evipamnátriumos narkózisról. — Az egri Keresztény Iparoskor kulturdélutánjának műsorán két egy- felvonásos, több zeneszám, ős Fejér Bála joghallgató előadása szerepelnek. Az előadás délután 5 órakor kezdődik, belépődíj nincs, adományokat köszönettel fogadnak a színpad javára. Konferál Lanther János örökös főrendező. Halálos szerencsétlenség a gyöngyösi lignitbányában Beomlott a tárna és a lezuhanó szén eltemetett egy vájárt Gyöngyös, március 3. Tagnap délután telefonon jelentették a gyöngyöli readőr- kepitányságnak, bogy a lignit- bányában tárnaoailás következtében halálos szerencsétlenség tőr éit. A kapitányságtól nyomban rendőri bizottság szállóit ki a helyszínre, megkezdte a tanúk kihallgatását a a tragédia részleteinek tisztázását. A halálos ezarecciétlsnség lefolyását a vizsgálat adataiból a következőkben lehet rekonstruálni : Délelőtt negyed 12 őrskor az Auich Izidor él Deutsch Pál tulajdonát képező bányában egy 5 tagú munköic;oport dolgozott. A munka úgy folyt, hogy a bányászok először tölgyfagerendák éa deszkák segítségével támogatták alá a tárnaszerű munkahelyüket, majd a kitermelt lignitet hárman csillékre rakták, hogy hátratoiják. Ezalatt Juhász Ferenc és Szabó György vájárok a palarétegeket távolították el. Miközben hirtelen hátr&ugrots s Juhászra ia rákiáltott, hogy vigyázzon, mert baj van. Juhász pár lépést visszafelé futott, de Szabő György még lámpáját akarta magához venni e os a kásedelmeskedás életébe került a szerencsétlen bányásznak. A tető ugyanis hatalmas robajjal több méter hosszúságban beomlott s maga alá temette Szabő Györgyöt. Juhász se- gálytiáltásaira a távolabb foglalatoskodó három bányász a szerencsétlenség színhelyére futott s a négy ember hamarosan kiszabadította Sz&bőt a ráomlott kő alól, akkorra azonban a vájár már halott volt, A rendőri bizottság megállapította, hogy a rendkívül súlyos zúződások éa fulladás okozta a halált. A szerencsétlenség ügyében a bányakapitányság is vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a 47 éves bányász haláláért kit terhel felelősség.
