Eger - napilap, 1934/1

1934-03-02 / 49. szám

1934 március 2. EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 3 kább érihatetlen az a része, a- mely a gálic lekötéséről szól. Senki sem tudja, hogy az épri- lis 15-ig történő Héttőié* az ugyanafekorig történő fizetést i* jelenti-e ? Az egri és gyöngyösi gazdá­kat nyugtalanítja ez a kérdés és tisztázása mislőbb kívánatos volna, mert nem tudni, hogy az o!cjő rézgálicot nea ilyen felté­telekhez köti-e a kartel, amelye­ket teljesíteni vagy nem tudnak, vagy csak igen kevesen. Két egri cég vámháborúsága miatt újból fel kell állítani a vasúti vámsorompót Eger, március 1. Az idegenforgalmi szempont­ból megszüntetett Vasút-uccai vámsorompó ügye most újból napirendre került annak a «vám- háborúnak» következményeként, amc-ly a város és két egri cég között keletkezett és ma is vál­tozatlan erővel folyik. A vám- háború vagy békés megoldással fag végződni, vagy vissza fogja állítani a város a megszűntetett vámiorompót, sőt még egy újabb sorompót állít fel a Reiner féle fatelep előtt. Az Egri Kereskedelmi Rész­vénytársaság, közismert néven a Nsgyréizvény és a Reiner fa- kereskedő cég a vasúton szállí­tott áruk után kivetett városi kövezetvámot több ízben vissza­kérték, azon a címen, hogy ők az érkezett árúkat iparvágányon tolják az állomás melletti ipar­telepükre, anélkül, hogy vám- kötelezettségű utat, vagy vám­tárgyat érintenének. A visszaté­rítés lebonyolításával a két cég a Lloyd budapesti áruforgalmi céget bízta meg. A Lloyd ez eljárás kapcsán megkereste a várost és hajlan­dónak mutatkozott vasúti kövc- zetvámdíj-egyezséget kötni, azaz bizonyos feltételek mellett a kö­vezetvám bizonyos részét fizetni. A város képviselőtestülete még a múlt év végén foglalkozott a Líoydnak a két egri cég nevé­ben tett egyezség-ajánlatával, azonban módosítani kívánt azon. Kimondotta azonban, hogy a- mecnnyibsn az említett cégek nem fogadják el a módosítást, amely a felajánlottnál nagyobb összeg fizetősét célozta, radiká­lis módon oldja meg a kérdést: felállítja a régi vasúti vámso­rompót, sőt a Reiner-féle fate­lep elé is iktat egyet. Erre a Lloyd ugyancsak ra­dikális módon válaszolt: visz- szavonta az egyezségajánlatot. Ezt az intézkedést a Lloyd a közigazgatási birőság joggyakor­lata alapján tette, amely már több hasonló esetben hozott ítéletet és a vasút mellett iparteleppel rendelkező cégeket feloldotta a vasúti kövazetvámdíj fizetése alól. A város ezt bölcsen tudta, éppen ezért gondolt a sorompók felállítására, hogy ha már a va­sútnál nem kapja meg az őt meg­illető vámot, legalább sorompó- díj formájában szedje be azt. A Nagyrészvény ugyanis az áruk nagyrészét befuvarozza a városban levő üzletébe i a Kei­ner cégnek is vannak áruelhe- lyezö érdekeltségei. A sorompó felállításáról ho­zott városi határozatot a Reiner cég megfellebbezte a vármegye alispánjához és tiltakozott az el­len, hogy a város a fatelep elé is sorompót állítson s így őt a sorompővám fizetésére kötelez­ze. Az alispán azonban elutasí­totta a fellebbezést azzal, hogy a városnak joga van sorompót felállítani. Az alispán határozata, úgy halljuk, békésebb hangulatot te­remtett ebben az ügyben a új­ból megindulnak az egyességi tárgyalások a két cég ás a vá­ros között. A városnak is érde­ke, hogy az uccát elcsúfító so­rompót ne állítsa vissza, a cé­geknek is érdeke, hogy egyezsé­get kössenek, mert sok zakla­tástól szabadulnak meg. Érdekes megemlíteni, hogy mi­után az összes cégek, valamint a tBxísok és bérkocsisok is ki­egyeztek a várossal a kövezet- vám tekintetében, a sorompók kizárólag a két cég árufuvaro­zására vonatkoznának, föltéve, ha az egyezség nem sikerül. A vármegye alispánja elrendelte a fegyelmi eljárást Bakó Oszkár városi tanácsnok ellen Gyöngyös, március 1. Most érkezett meg a gyön­gyösi városházára Okolicsányi Imre alispán leirata, amely Bakó Oszkár városi tanácsnok ellen, saját kérelmére, elrendeli a fe­gyelmi vizsgálatot. A vizsgálat lefolytatásáról azonban egyelőre még nem lesz sző, mert ezt az aliBpáni leírat arra az időre halasztotta, ami­kor a tanácsnoknak az egyik gyöngyösi hetilap ellen megin­dított sejtőpöre befejezést nyer. Keményen bírálta a terv­gazdálkodást Fodor Dezső kamarai elnök az Egri Kereskedők Egyesületében tartott előadásán Nagy és előkelő közönség előtt tartott tegnap nagysikerű elő­adást Fodor Dezső, a miskolci Kereskedelmi áa Iparkamara el­nöke az Egri Kereskedők Égje sületéban. Gröber Ferenc elnök üdvözlő szavai után ez illusztris előadd a világgazdasági és nemzetgaz­dasági helyzet áttekintő képét adva mutatott rá a mai válság okéira és annak remélhető meg­szüntetésére. Felsorakoztatta a klasszikus és modern közgazdá­szok egymással szemben állő elméletét a válság okainak meg­világítására, mint például a túl­termelés, a termelés arányos megosztásának hiányé, a világ aranykészletének egyes orszá­gokban vaiő felhalmozódása és a technokrácia előretörése. Ezekkel szemben a hivatalos magyar közgazdasági élet veze­tői a magyar válság speciális okai gyanánt a politikai bizony­talanság okozta gazdasági nyug­talanságot, a várháborút, álta­lában a politika ős pSrípolitiba gazdasági kérdésekben való túl­tengőiét és a kereskedelem sza­badságának megnyirbálását je­lölik meg. Rátért Fodor Dez*ö az irányított gazdálkodás bírá latára. A tervgazdálkodás a protekcionizmus melegágya lesz. A monopolizált, vagy állami fel­ügyelet alatt álló közszükségleti cikkek szaporítása és a keres­kedői forgalomból valő elvonása (tej, tűzifa, paprika, burgonya, gyapjú) nem a javulást, henam a válság elmélyülését hordja magában. Ezekből nem a köz­nek, hanem csak néhány pro­tekciós szerencsés embernek lesz haazns, holott a múltban szer­zett kereskedői érdemek s a ta­pasztalatok is arra mutatnak, hogy kereskedők nélkül keres­kedni nem lehet. A mesterségesen őlstrehívott alakulatok, mint a Vásárpénztár, külföldi borpincék, exportintéze­tek nem tudják pótolni a keres­kedői élelmességet és ügyességet. A nagy tetszéssel fogadott előadást társasv&c*ora követte, amelyen Preszler Ármin és Po- latsik Jenő alelnökők mondtak pohárböizöntőt. — Fodor Dezső két tanácsot adott toasztjában az egri kereskedőknek: ne tartsa­nak nagy raktárt, meri az árak folytonos lemorzsolódásával le­het számolni, és iparkodjanak az egyéni ízlés és ügyesség so­rompóba állításával egy-egy ve­zető gyártmány egyedárűsítását megszerezni. * Idegesség, fejfájás, álmat­lanság, szédülés, bágyadtság, le­vertség, félelemőrzések eseteinél a ' természetes Ferenc József kese- rűvíz kitűnő háziszer, amely az emésztőszervekből eredő zavarok nagy részét megszűnteti s vissza- J adja a testnek és szellemnek régi i munkaképességét. Súlyos autószerencsétlenség érte Várkonyi Rezső volt egri h. pénzügyigazgatót Eger, március 1. T-jgnap délelőtt tragikus «uiő- szerecciétlenság történt Tolna közelében az országúton, amely­nek áldozata Várkonyi Rezső szekszárdi pénzügyig?,zgatő, aki évekig Egerben működött he­lyettesi minőségben. Várkonyi Rezső külszolgálatban volt Pak­son és gépkocsin tartott hazafelé. Mikor az autó Fadd és Tolna között egyik fordulóhoz ért, a kormánykerék felmondta a szol­gálatot. A gépkooü nagy sebes­séggel pillanatok alatt balerohant a négy méter mélységű űtmenti árokba és felborult. A sofförnek csodálatos módon nem történt semmi baja, rögtön kiszabadí­totta magát a felborult kocsiból és utasa segítségére sietett, aki eszméletlenül, több sebből vé- rezva feküdt az autó alatt. Egy arra haladó gépkocsi be­szállította Várkonyi Rezső pénz- ügyigazgatőt a szekszárdi kór­házba, ahol megállapították, hogy súlyos belső sérüléseket és agy­rázkódást szenvedett. Állapota válságos. Nagy Corvin - contra kis Corvin Goldner Dávid és Fia gyön­gyösi ruhakereskedő cég állott tagnap az egri törvényszék Pret- tenhotfer-tanáéra előtt, a buda­pesti Corvin-áruház feljelentésé- •ére, cégbitorlás vétségében vádolten. A budapesti Corvin- cég már az elmúlt évben polgári úton perelte a gyöngyösi keres­kedőt, azért, mert cégtábláján a Corvin név szerepelt. Ez a pB- rés eljárás még most is folyik, jelenleg a Kúria előtt vannak az iratok döntés végett. Dr. Heller József, a gyöngyö­si cég jogi képviselője felmen­tést kért, mert a kereskedő a polgári per elsőfokú ítélete után levette táblájáról a »Corvin« ne­vet, különben is kizárt dolog­nak tartjB, hogy ezzel a nagy budapesti oégneae árthatott volna egy vidéki bizományi üzlet. Dr. Sebestyén Tibor a budapesti Cor­vin képviseletében, mint ügyészi megbizott kérte a gyöngyösi bi­zományi kereskedő elítélését. A törvényszék az ítéletben a vád alól felmentette Goldner Dávid éo fia céget és a budapesti Corvint 100 pengő ügyvédi és eljárási költség megfizetésére kötelezte. Az ügyészi megbizott fellebbezett. * Nincsen párja sehol az <Ig- mándi« víznek, mert hűséges őre jókedv s egészségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents