Eger - napilap, 1934/1

1934-01-09 / 5. szám

EGER-GYÖNGYÖSI UJSÄG 2 1984 janu i » »sssffSBRaMsss^aaMi biztosítás tartaléktőkéit kész há­zak vásárlására szándékozik for­dítani ahelyett, hogy uj épü­leteket létesítene s ez által munka­alkalmat teremtene az építőipar számára. A munkavállalók rétzérói uj* bél megismételték az otromba vádakat, hogy az iparotok le- vonják munkásaik béréből a társadalombiztosítási járulékokat és nem fizetik be, más szóval ellopják a munkátok pénzét. A kisiparosság vezetői ez ed­dig szerzett tapasztalatok alap­ján megállapították, hogy a já- ru'ékok befizetése tekintetében uj módszert kell kieszközölni s ez nem lehet más, minthogy a munkások a kezükhöz kifizetett munkabérekből saját maguk fi­zessék a járulékokat s mentesít­sék az iparosokat az alól, hogy az OTI-nak ingyenes, végrehaj­tásokkal, bírságokkal, sőt elzá­rással fizetett pénzbeszedői le gyének. Ha a munkásság köteles a já­rulékokat befizetni, az iparosokat nem lehet tovább sikkasztással vádolni, a munkaadók p dig mentesülnek olyan kötelezettség alól, amely nekik semmi előnyt nem nyújt, csak indokolatlan ál­dozatokat követel tőlük. A kérdés ilyen formában meg oldható, a munkaadóknak mind­össze annyi szerepet kell juttat­ni, hogy olyan munkást nem állíthatnak alkalmazásba, aki nem tudja igazolni, hogy leg­utóbb esedékes járulékát be­fizette. Az iparosság mindent elkövet, hogy ezt a kérdést ilyen formá­ban minél előbb rend zze az OTI. a mesterebed az összes mesterek és iegécyek részére adassék (Pozsonyi és székesfehérvári kő­művesek és kőfaragók oéhl. 5. art. — Ctáhvári takácsok oéhl. 6. art.). Sót egyes eéhlevelek in­tézkedése szerint a masterszéket és az özv. mestsrazéket is meg kellett hívni a mesterebédre (Ná- metprőnai posztős céhl. 4. art.— Varga céhl. 4. art.—Ordentliches Verseichnis der ... Sohnicde ... 1659). A mesterebád elköltésénél min­dig határtalan jókedv uralkodott, azonban az illemről nem volt szabad megfeledkezni. «Aki evés­ben, ivásbau illetlenül viselke­dik, büntetessék meg !» — mond­ja a németprőnai posztős céhl. 4. art. — Varga céhl. 4. art. Az illemsértöt 2 forintra bün­tették (u. ott.). A mestereebéd bú­csúztatóval (Abdánkén) ért vé get. A búc.űztatőt vagy a céh- mester vagy a legjőzanabb s legokosabb mester mondta. Min­denkinek csendben kellett meg­hallgatnia. Ha azonban valame­lyik mester a kelleténél többet talált felönteni a garatra sa bú­osúziaio «lau ouiaugavai beszelt, vagy enyelget, vagy helytelen- kedett, vagy beleszólt, két font viaszt tartozott a templom ré­szére fizetni (u. ott.). Mesternek a fia, aki céhbeli saesíerláDyi vett feleségül, a leg­több céhnél a mesterebéd adós­tól fel volt mentre. Az egri szabó céhl. 5. sriikulusaaz iiyearől azt mondja, bogy az illető »a remek szabáson kívül, kedveskedésnél egyébbel semmivel sem tartozik.» Ha azonban mesternek alia nős céhbeli mesternek a lányát vet­te el, mindennek csak a felét fi­zette, vagy amint akkor mond­ták, csak »fél oéhvel tartozott« (Egri szabó céhl. 5. art. — Po­zsonyi és fejőrm agyéi takáoiok céhl. 7. art. — Németprőnai varga oéhl. 5. art,). A mesterebád után a remekelt legény már njugodl lélekkel for­dult a városi hatósághoz, hogy a város polgárai közé való fel­vételét kérje, az az polgárjogot szerezzen. Ha ezt kieszközölte, akkor már semmi akadály sem gördült a mesterek közé való fel­vétele, tehát a mesteravatás elé. A Népszövetség megkezdte Magyarország pénzügyeinek tárgyalását Ä pénzügyminiszter nem ad újabb adófizetési kedvezményeket. A Népszövetség pénzügyi bi­zottsága a holland Jansen elnök­lete alatt a kora délutáni órák­ban megkezdte Magyarország és Bulgária pénzügyeinek tárgya lását. A tárgyaláson Magyaror­szágot Imrédy Béla pénzügymi­niszter képviseli, akit a N mzeti Bank igazgatója kisért elGanfbe. Imrédy Bála pénzügyminiszter egyébként elutazása előtt érde­kes nyilatkozatot tett, ame'y bét szempontbői érinti a magyar pénzügyi életet. A bankok osz­talék politikáját említve a mi­niszter kijelentette, hogy helyes­nek látja, ha a pénzintézetek nem adnak íz idén osztalékot, hanem azt belső megerősödésük­re fordítják, annál is inkább mivel a gazdarendelet nagy ter­heket rő a bankokra. Az adóhátralékok fizetésére biz­tosított ötéves részletfizetési ked­vezménnyel kapcsolatban megje­gyezte Imrédy Béla, bogy a már adott kedvezményi kiszéle­síteni nem hajlandó, sőt a leg szigorúbb intézkedéseket lépteti életbe azok ellen, akik a ked­vezmény feltételeinek nem tesz­nek pontosan eleget. A mesterebéd vagy mesterasztal. Irta: Richter Mátyás. (Folytatás.) Egyik-mfisik céhlevél meg­határozta, milyen értékű mester­ebédet adjoa a remekelt legény, így a vármelléki takácuaesteree ( oehl.6.artikulu*a szerint a mester- j ebédnek 6—7 forint értékűnek kellett lennie. Aki nem adott ebédet, köteles volt ennyi pénzt a céhládába tenni. Némelyik céhlevél még azt is előírta, hány fogásból álljon a mesterebéd. így pl. a németprő­nai posztós céblevél (4. art.) be­csületes ebédel kívánt, amely 8 fogásból álljon, aztán legyen 8 pint bor és 6 ckó sör. — A kováci-oéb jegyzékébe a XVIII. század közepén ezt írta ba a céhjegyző: Becsületes céhünknél a remekelt legény mesterebédjón legyen 12 font marhahús, 12 font borjú- vagy birkahús, 12 font sertéshús, azonkívül legyen tyúk- hús, pacal meg más hús is. Kü­lön sültnek pedig legyen 12 font marhahús vagy birkahús vagy malac vagy lúdhúi.Legyen hoz­za buza&euyér, kalács és süte­mény. Azonkívül 18 pint bor és két akő sör (Ordentliches Ver­zeichnis der ehrbaren Zunft und Z eh der Schmiede zu Deutsch- Proben. 1659). A múlt század közepén a német prőnai mészárosoknál a mester­ebéden a következő menü volt: 1) Mazsolaszöllőleves marha- nyelvvel. 2) Sonka. 3) Sartéshúi. 4) Nyűlpscienye. 5) Tészta. 6) Sütemény. Ezenkívül bor, sör és mézzel édesített rozspálinka. (Ethnographia, XXVIII. évf.1917. 257. I.). Egyik-másik oéhlevél megen­gedte, hogy a remekelt legény a mesterebédet pénzzel megvált­hassa, így a pozsonyi és fejér­megyei takácsoknál (6. art.) 20 forinttal; a győri és székesfe­hérvári fazekasoknál (12. art.) 3 tallérral. A fölöitökömet vagy uzsonnát, illetőleg merendát vagy kis ebé­det azaz kis asztalt ciakis a mesterek részére adták, a mes­terebédet is legtöbbször ciak ezeknek, voltak azonban oéhle- velek, amelyek elrendelték, hogy Az egri háztulajdonosok lokozott erővel folytatják küzdelmüket a túlzott közterhek ellen A belügyminisztérium nem akarja jóváhagyni az Egri Háztulajdonosok Egyesülete alapszabályait. Eger, január 8. Az érdekszövetségbe tömörült egri háztulajdonosok az utóbbi esztendők alatt több ízben erő­teljes mozgalmat indítottak ez elvit élhetetlennek talált közter­hek ciökkentésére és más sérel­mes rendelkezések módosítására. Az akciók azonban nem jártak eddig eredménnyel Elnökük: nagyeciéri Kánitz Dszső vezér­igazgató tegnap délu’án a to­vábbi teendők megbeszélése vé­gett értekezletre hívta egybe a mozgalom vezetőit, akik hozott Eger város legtekintélyesebb polgárai szerepelnek. Az értekezleten az eliök be­számolt arról, bogy a háztulaj­donosok még 1934 április 4-én szabá yszérű beadványban kér­ték a belügyminisztertől az Egri Háztulajdonosok Egyesülete a- lapszabályaiaek jóváhagyását. A jóváhagyás többszöri sürgetés és előkelő személyek részéről történt közbenjárás ellenére sem történt meg, sőt azt a szóbeli értesítést kapták, hogy nem is történhetik meg. Memorandum­ban kérték a kormánytól a há­zakét sújtó példátlanul magas terhek csökkentésé», a város ház­tartásának, üzemi terheinek fe­lülvizsgálására és a városi köz­terhek elviselhetőbb, igazságo­sabb elosztására kormánybiztos kiküldetését. A minisztérium azonban mindmáig nem intézke­dett. Kérték a váróitól a vízfo­gyasztási dí] és a vízvezetéki terhek (Speyer kölcsön stb.) kü- löaválasztását és az üzemi díjak leszállítását A mozgalom azon- ben nem hozott megfelelő ered­ményt. A helyzet egyre rosszab­bodik, de a vízdíjak és csatorna- díjak együttes összege egy négy- szobáé, konyhát, fürdőszobás la­kásnak még ma is változatlanul 25) peDgőt tesz hí évente. Ezeket az elviselhetetlen ter­heket nem bírja tovább viselni a város polgársága, de nem bír­ják elsősorban a háztulajdono­sok, akiket katasztrófába sodort a vízvezeték és a villany. Ha mint egyesület most nem is lép­hetnek fel érdekeik védelmére nem hagyhatják abba a meg­kezdett mozgalmat ős meg kell találniuk a célravezető utat. Az ügyeiket mindenkor szives kész­séggel magáévá tevő dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő támogatását ezután is kérve, a városháza, e ha kell, az ország­gyűlés és a sajtő nyilvánossága utján kopogni kell azokon az ajtókon, amelyek eddig nem nyiltafe ki a háztulajdonosok méltányos kívánsága előtt. A megjelentek osztatlan he­lyesléssel fogadták az elnök ki-

Next

/
Thumbnails
Contents