Eger - napilap, 1934/1
1934-02-18 / 39. szám
2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1984 február 18. GHégHSzertárban kapható. _ rinci kommunista ügyben gya- núútottak, a jelek szerint any nyira alaposan, hogy msgbilin- c«elve szállították P*ste?entlőrincre, majd Budapestre. Történetesen ugyanebben az időben Bircontini letartóztatásé* tői teljesen függetlenül Gyön- gyöuolymoion okirathsmitítás miatt letartóztatta a ciendőrség az egyik kőbánya-üzem alkalmazottját. Ugyanezekben a napokban a favágók a mátrai erdőben egy 37 milliméteres gránátot találtak, amely valószínűleg még a komaiuoizmu* idejéből származik. Az ott talált gránátot a híresztelés 37 cmtiméterre nagyította s mivel Magyarországon 30 és feles volt a legnagyobb kaliberű ágyú, a negyfaníáziájú emberek arra a következtetésre jutottak, hogy a gránát külföldről származott s ehez kombinálták hozzá a kémtörténetet. Lényegesen megdrágítja a faárukat a tervezett forgalmiadé váltság Eger, február 17. A pénzügyminiszter most küldte le a miskolci Kereskedelmi és Iparkamarához véleményezés végett az »Egyes növényi eredetű nyersanyagok.erdőgazdasági termékek és az ezekből készült áruk u'in fizetendő forgalmiedővált Ságról szőlő pénzügyminiszteri rendelet előadói tervezetét«. Az eddigi rendelkezések ezeknek az áruknak a forgalmiadójára vonatkozólag ciak kétféle kulcsot ismerték őipedig belföldi és behozatali kulcsot. Az űj rendelettervezet, amely ezeknek az áruknak a forgalmiadő- váltságát állapítja meg, még pádig alacsonyabb kulcsot azokra az árukra, amelyek forgalmiadéváltsággsl megterhelt anyagokból készülnek és magasabb kulcsot azokra az érukra, amelyek meg nem terhelt anyagokból készülnek. Természetesen még ez utóbbinál is magasabb a behozatali áruk forgaimiadó válságának a kulcsa. Néhány váltságbulcsot közlünk az alábbiakban, úgy hogy az első szám a megterhelt árúkból készülő, a második a meg nem terhelt anyagból készülő belföldi, a harmadik szám pedig a behozatali árúk vált- sághulcsát jelenti: Tűzifa aprítva 0—5—7, gömbölyű fa 0—5—6, bárdolt fa 0— 6—10, fűrészelt fa nem gyalulva 5—10—12, gyalulva 4—8—10, ácsmunkák é« épületasztalosmun- kák, bordók, kádak, kádármunkák 0—5—10, bútorok 0—7—12, szekér 0—7—12, kefe, ecset 0—7 —12, hangszerek 0—7—12. A tervezet mentesít a fényűzési edő alól sok olyan cikket, melyet eddig fényűzési tárgynak nyilvánítottak, így a lakás és háztartási bútorokat, a botokat, a lófogatú járműveket. A rendelet mentesíti a for- galmiadőváltság fizetésének kötelezettsége alól a következő iparágakat: asztalos, ács, bognár, esztergályos, faszobráiz, hangszerkészítő, kádár, kárpitos, kefefaötő, kerék- és bocsigyártő és kosárfonó iparágat. A javításokét is mentesítik a váltság« Hasznos tudni hogy Schmidthauer természetesP filnMiP H keserűvize, gyorsan megszabadítja a romlott ételek káros következményeitől. kötelezettség alól. A rendelettervezetből kitűnik, hogy a rendelet életbeléptetése újabb drágulásokat fog előidézni ezekben az ipari termékekben és ezért nyilvánvaló, hogy az érdekeltségek mindent el fognak követni, hogy a rendeletnek a tervezett formában való meg- | jelenését megakadályozzák. megépítik Füzesabonyban az első gyümölcsaszalóházat Eger, február 17. Az a hatalmas és egészséges mozgalom, amelyet a kormány az elmúlt évben indított a gyümölcstermelés fokozására, He- vfsmsgyéban egyre szebb eredményeket mutat fői. 7örök Imre gyümölcitermelősi intéző felbecsülhetetlen értékű fei világosi tő, oktató és szervező munkája nyomán mindinkább növekedik a szakképzett gyümölcstermelők száma és olyan intézmények létesülnek, amelyek gyümö'cafel- dolgozás és értékesítés szempontjából rendkívül hasznosak. Szóbakerült és a megvalósításhoz közel áll egy gyümölcikon- zervgyár terve Gyöngyösön, gyümölosfeldolgozőtelep létesítése Füzesabonyban s most újabb nagy eredményt hozott a heves- megyei gyümölcstermelés fejlődése: megépítik Füzesabonyban az első aszalóházat. Az úgynevezett »boszniai« a«z”lőbáz kő-alapon, vályogból épül s felállításához száz pengőt szavazott meg a község. Igen fontos különösen a szilvaterme* lésben az aszalóház megépítése, mert a megye szilvatermését nem kell éréskor kilónkénti 3 filléres áron a piacra dobni, vagy megromlott állapotban a szemétre tenci, legjobb esetben pálinkának kifőzni, hanem a termés egy részét aszalt állapotban lehet értékesíteni. Füzesabony aszalóháza több köziég termésének befogadására lesz elegendő s a község példáját rövidesen követi Poroszló is, ahol szintén elhatározták az építkezést. Remélhetőleg a vármegye északi részének szilvatermő vidékei is hasonló mozgalmat indítanak. — A Cifranegyedi Rám. Kát Föld műves Olvasókör és Ifjúsági Egyesület vasárnap délután öt órakor tartandó kultúr délutánján dr. Pataki Vidor ciszterci gimn. tanár tart előadást. A 14. aradi vértanú. Lenkey Jánosa tragikus sorsú honvédtábornok 1807 ben született Egerben. Katona lett az osztrák ármádiában és 1848 ban a galíciai Msriampol városban volt a később Gyöngyösön állomásozó Württemberg huszárok egyik századának parancsnoka. Mikor a huszárok a délvidéki szerb vérengzésekről értesültek, összebeszéltek a hazaszökésre és 1848. májú*! 28.-án éjjel báró Fiáth főhadnagy, majd Lenkey kapitány és Szunyogh őrmester veaetésével hazaindultak. A derék huszárszáZad tettét Petőfi a »Lenkey százada« című hatalmas versében énekelte meg. Az utón egy részük fogságba is került, de a hű bajtárs visszafordult és kiszabadította őket, míg végre hetek múltán Márma- rossziget polgársága vendégül láthatta >a Lenkey századát.« Sokszor lovaikat kötélen kellett bizony a hegyre felhúzni és a lejtőn kötélen leangedni. Itthon az alakuló honvédség magja lett a vitéz század és a szerbek ellen a Bácskába került. Báró Fiáth főhadnagy Szenttamásnál hősi halált halt, Lenkey pedig a Lehel huizárezredei szervezte meg. 1849. tavaszán a komáromi vár parancsnoka lett, ahová sz osztrák ostromzáron keresztül a Danán úsztatva — jutott be. Később a tiszai lovas j hadosztály parancsnoka lett,majd követte Görgeyt Világoshoz, onnan pedig az aradi várbörtönbe került. Lenkey t nem végeztethette ki a kemarílla és Hayneu, mert a fogság megőrjítette. Bátyja Károly, aki honvédezredes lévén, 6 évet töltött ott fogságban, véletlen tudomást szerzett róla és az őröket megvesztegetve, nehezen sikerült öccsét meglátogatnia. Lenkey János egy hideg, piszkos, kutyaólhoz hasonló fogdában, minden takaró nélkül, a szalmán feküd*, feje a híd g vason, teste a hidegtől összezsugorodva. A kitört ablakon a téli szél fütyült be. Testén 15—20 nyílt seb, minden kötözés nélkül ; ezeket a durva őrei szuronyától kapta. Hetenként ugyan részesült orvosi vizsgálatban, de csak azért, hogy megállapítsák, vájjon tényleg őrült-e ? Később Károly hallotta, hogy öccsét kórházba viszik, mire téli úti ruhákat küldött neki, de arra már nem volt szükség, mert 1850 február 7 én, 6 havi fog säg és gyötrelem után megváltotta öt szenvedéseitől a jőltevő halál. Lenkey Károlynak nehezen megengedték, hogy öccsét u'olső útjára elkísérje. Korommal feketére mázolt láda jutott koporsóul a vértanúnak, a fogház előtt a lelkész ugyan beszentelte, de ki már nem kísérte. A várbeli pecér kocsijára tették és bátyja vasban, 6 őrző katonával együtt megiuduls kifelé a várból. A foglár azonban elfeledte a tizedesnek megmondani, hogy a sír a bitőfák helyén már ki van ásva, így Lenkey Károly, mikor a kocsis kérdezte, hová menjenek, azt felelte, a temetőbe. A Maros hídján átérve, derék aradi polgárok csatlakoztak a szomorú menethez és mire a temetőbe értek, úgy felszaporodtak, hogy ásői-kepát kerítve, kitallett azokból sírásó is, és hulló könnyeikkel szentelték be a vértanú nyugvóhelyét. Térdeltek még a fogolyőrök is, akik lengyelek lévén, egy kicsit velünk éreztek. Lenkey hamvait a temetőrész kiürítése után, tudtommal az aradi kultúrházbsu őrzik, a temetőt pedig házhelyeknek osztották ki az oláhok, sír helye a bitófán kivégzett Ormey vadászezredei sírjával együtt az új városrész főterére esik. Most kaptam Aradról 4 drb. fényképat,
