Eger - napilap, 1934/1

1934-02-15 / 36. szám

Eger, XE V. évfolyam 36. szám Aha 6 fillér ♦ Csütörtök ♦ Trianon 15, 1934 február 15. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKESZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON : 118. Véget ért a látszatfarsang ■ kezdődik vagy inkább folytatódik a böjt, amely­nek sohasem akar vége lenni. Az idei rövid faraang untig elég volt a tartalékolt fanyar jókedv é# tok a caebek számára. De aki belelát az otthonok küzhö- déaeibe, a báli ruha éi egyéb kellékek beszerzésének idegörló gondjai közé éa a cialádapák pénztárcájába, az megérezte, hogy ez a farsangi jókedv me­nekülés &z élet elől, búfelejtéa és amolyan aírva vígadozás, amely elfüggönyöz néhány órá­ra mindent, ami a báltermen kí­vül van. Éhez a farsangi vígas­sághoz nem sok köze volt a lé­leknek, nem szívből jött. Gond- üzés volt még a fiatalok részé­ről is, hiszen ők ii kénytelenek érezni az idők nyomasztó súlyát, azokat a gondokat, amelyek ma minden magyar lakásba befész­kelték magukat. És ha sikerült is emancipálni és beleringatni magukat víg hangulatba, messze elmaradt ez a boldog békeidők farsangi jókedvétől éa mulato­zásaitól. Amilyen bz életünk, olyan a mulatságunk ma. A bá- lozók serege felett elsuhant a farsang, a nagyobb sereg tudó- domást sem vett róla. Emberek, Öregek és fiatalok átböjtöliék a farsangot is, nekik még a lát- BZBtvígasság sem jutott, még nem tartanak ott, hogy farsangi gondjaik lehessenek, ők még ott tartanak a mindennapi kenyér megszerzésének nehéz gondjai­nál. És ezek a mai farsang ki­rekesztettjei nem irigyelték a hálózik mosolyát, a kivilágított tánctermek fényességét, a kerin­gő párok mámoros szédületét méltósággal viselték a farsang alatt is a szegénységet és a tar­tós, súlyos böjtöt. Az ö sorsuk és helyzetük tett hangfogót a farsangra, a jókedv­re és tesz fanyarrá minden mu­latságot, mert mindig több lesz a szegény fis senki sem tudja, mikor kerül a mindig böjtölők szomorú táborába. Szükség van farsangra, vígasságra, jókedvre, mosolyra még akkor is, ha csak látszat, ha csak arra jő, hogy eltakarjon bút, fájdalmat. És most, hogy véget ért ez a lát­szat-farsang és ránk köszönt a böjt, ez a böjt már nem lesz lát­szat-böjt, komolyan kell vennünk és fal kell készülnünk rá, elmél­Eger, február 14. A város január 27-i közgyű­lése tárgyalta Radii Károly és Kánitz Dezső indítványait az üzemi dijak, főként a víz- és csatornadíjak leszállítása ügyé­ben. Az indítványok lényege az a méltányos és igazságos kíván­ság volt a polgárság és a ház- tulajdonosok részéről, hogy a város a dollár árfolyamának ciökkentéséhez arányosítsa az említett díjakat, amelyek a dol­lárben számított Speyer kölcsön törlesztésére szolgálnak. A múlt évben már történt leszállítás a csatornailletéknél, azonban a dol­lár azóta ismét esett, szükséges­nek mutatkozott tehát, hogy a város az árfolyamkü'önbözetből elért megtakarítást ne saját ház­tartására, hanem a magánház­tartások megsegítésére fordítsa, amelyek a nagyra méretezett vá­rosfejlesztési politika miatt ke­rültek súlyos helyzetbe. A város először azt akarta,hogy a csökkentés a pőtadóban tör­ténjék, azonban a közgyűlés né­hány felszólalásából kiderült, hogy a pótadót a költségvetés tolyamatbanlevő átdolgozásánál a belügyminiszter rendeletéből minden körülmény közt le kell szállítani, a közgyűlés úgy ha­tározott, hogy a díjak leszállí­tása a pótadótól függetlenül tör­ténjék meg. Át is adta az ügyet a képviselőtestület a gépüzemek igazgatóságának, hogy a csök­kentésre vonatkozólag készítsen tervezetet. A hős csendőrök emléktáblája Budapesten ma délelőtt ünne­pélyesen leplezték le a világhá­borúban és szolgálatban hősi­kednünk kell önmagunkról, gon­dolni kell másokra, hogy kiér­demeljünk egy jobb és igazabb farsangot. Munkatársunk legutóbb felke­reste Ringelhann Béla üzemi igazgatót és érdeklődött, hogy elkészült-e az igazgatóság a le­szállítási tervezet összeállításá­val, mert a háztulajdonosoknak nagy érdekük fűződik ahoz, hogy a díjmérséklést 1934 janu­árjától keresztül lehessen vinni. Ringelhann Béla üzemi igaz­gató azonban úgy nyilatkozott, hogy a leszállítás tervezetét egy­előre nem lehet elkészíteni, mert csak az üzemi záró számadások elkészülte után lehet megállapí­tani, hogy az üzemek helyzete milyen mértékű leszállítást bír meg. Bármennyire kívánatos is — mondta az igazgató — hogy a polgárság minél hamarább, minél olcsóbb vízhez jusson, fi­gyelembe kell venni, hogy 400 ezer pengő hátraléka van az üzemnek víz- és csatornadíjak­ban, ami abból állt elő, hogy az üzemi szabályrendelet jóváha­gyása későn történt meg ős előbb nem lehetett a díjakra behajtási jogalapot találni. Az üzemeknek ezzel szemben fizetési kötelezett­ségeik vannak, amelyeket telje­sítenünk kell: a hitelezőkkel szemben nem lehet a hátralékok magasságával védekezni. Ez a válasz nem elégíti ki a háztulajdonosokat és a polgár­ságot. Módot kell találnia a gép­üzemeknek, hogy a hitelezőkkel olyan fizetési feltételekben álla­podjék meg, amik lehetővé te­szik a díjleszállítás jogos kiván- ■ágánsk teljesülését. halált halt osendőrök emléktáb­láját. Az ünnepélyen megjelent Horthy Miklós kormányzó is. Az ünnepi beszédet Szinay Béla tábornok, a csendőrség felügye­lője mondotta. Móra Ferencet magának követeli szülővárosa Kiskunfélegyháza, mint Móra Ferenc szülővárosa magának kö­veteli a nemrég elhunyt nagy írót. Mozgalom indult meg, hogy az író holttestét Szegedről Kis­kunfélegyházára hozzák és ott mauzóleumot építsenek sírja főié. A Schola Emericana negyedik szemesztere február 15-én kezdődik Eger, február 14. A már eddig is nagy sikerrel működött Schola Emericana a jelen szemeszterben mint szociá­lis iskola folytatja működését, A holnap, csütörtökön, délután 6 órakor meginduló új szemesz­ter programmját szociális kér­dések taglalása és ismertetése tölti ki. Az előadások színhelye ez Emericanának a Líceumban (földszint 2, sz.) levő hivatalos helyisége. A Schola Szociális előadás-rendje a következő: február 16: Az egyház szerepa a társadalmi kérdésekben, dr. Tóth József. A szociális enciklikák, dr. Vécsy László. február 22: Individualizmus és kollektivizmus,dr. Rubovstky Ferenc. Szolidarizmus és univerza- lizmui, dr. Csepreghy László, Március 8: Kapitalizmus és ka­tolicizmus, dr. Angyal Lajos. Szocializmus és katoliciz­mus, dr. Vécsy László. Április 5: Kommunizmus ős ka­tolicizmus dr. Tóth János. A gazdasági élet reformja dr. Pálosi Ervin. Április 12: A társadalmi élet re­formja, dr. Schönvitzky Ber­talan. Az uj rendiség, dr. Tóth József. Április 19: Az Emericana és a szociális kérdés, dr. Gálos Bernét. Az előadások a fent jelzett na­pokon délután 6 órakor kezdőd­nek, az Emericana központi he­lyiségében. A rendezőség ezúton hívja meg az ifjúságon kívül az Emericana conventjének tagjait és érdeklődő barátait. Egerben még nem dolgoznak a vizdíjleszállítás tervezetén Ringelhann Béla üzemi igazgató kijelentése szerint a zárószámadás elkészültéig nem lehet a díjak leszállítását keresztülvinni.

Next

/
Thumbnails
Contents