Eger - napilap, 1934/1

1934-02-01 / 25. szám

2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1984, február 1. lanutír 30-dig 355 kéruény érkezett az egri udrosi aödhiuatalhoz az adónak részletekben ualó törlesztése ügyében Az adóhátralékok részletben való törlesztésének ügyében a mai népig 355 kérvéry érkezett a városi adóhivatalhoz. Ma la* hat utóljára kérvényeket benyúj­tani és valószínű, hogy ez a szám még módosulni fog a vég­leges zárlat után. A községek a 250 pengőn aiu'i kérvényeket saját hatáskörükben bírálják el és adják meg a részletfizetésre az engedélyt, ugyanígy jár el a hasonló összegű kérvényekkel a városi adóhivatal. A 250 pangón felüli kérelmeket 1000 pengőig a kir. adóhivatal 1000 pengőtől a pénzügyigazgatőság intézi el az iktató adóhivatal, a vidékről beérkezetteket pedig a köz«égi elöljáróság javaslatára. A kir. adóhivatalhoz a vidékről 250 pengőn felüli kérelem eddig 30 érkezett. A pőozügyigazgatősá- gon az anyag feldolgozása még fo'yik. A kormány egyébként, arra a tájékozatlanságra való tekintet­tel, amely a részletfizetési ked­vezmény ügyében megnyilvá­nult nem kívánja a rendeletet szigorúm végrehajtani. így azok az adózók sem veszítik el a ked­vezményre való jogosultságukat, akik januári fizetési kötelezett­ségüknek még eddig nem tettek eleget, abban az esetben, ha mulasztásukat az adóhivatalok f lhíváse u*án pótolni fogjak. A felsömagyar országi malomipar az őrlés és a kereskedelmi forgalom szabadságát kívánja A terményárak emelésének egyedüli módja a magas vámtételek lefaragása A Felsömegyarországi Mol- nárizővetség kedden népes gyű- lést tartott. Az őrlési vám fel­emelésével beállott új helyzetet beszélték meg a gyűlésen. Az új termés forg siómba ho­zásával kapó ólaiban a külön­böző érdekképviseletek részéről felmerült új tervekkel is foglal­kozott a gyűlés. E tervek sze­rint a terményárak emelését to­vábbra is mesterségesen akar­ják keresztülvinni, de az állam­nak erre nincs pénze. Ha pedig — úgy mini jelen­leg — a fedezetet a gazdánál még szegényebb fogyasztó meg­terhelése árán kívánnánk elérni bármilyen más rendszerrel is, végeredményben a tarw»eiöo«z­tályt sújtaná a visszabáramlő kér, amely a fogyasztóbépesség elsorvasztása miatt jelentkezik. A malomipar a kötötttorgalom minden fajtája ellen tiltakozik, továbbra is az őrlési és és ke­reskedelmi forgalom szebadsá gát kívánják, mert az adott ne­héz gazdasági helyzetben úgy a fogyasztó, mint a tersaelöosztály érdeke is ezt követeli. A malomipar a terményárak emelésének egyedüii módját a msgas behozatali, az úgyneve­zett »harci vámok« lefaragásá­ban, exportvalu'.a felárának a termelők részére való visszaté­rítésében és a fogyasztók vá- sárlóképasségének emelésében je­löli m g. A Saját Otthon egri károsultjai a szövetkezet igazgató és felügyelő" bizottságára az anyagi felelősség kimondását akarják kérni A fizetésképtelenné lett Saját Otthon szövetkezet károsúltjai között még ma is országszerte igen élénk az elkeseredés. Alkal­munk volt Egerben beszélni né­hány érdekelttel, akik hangoz tattáb, hogy egységesen foglal­nak állást a legközelebbi jövő­ben az itteni károsűltek is a szövetkezet vezetősége ellen. — Egy táborba kell tömörülni mindnyájunknak, — mondották nekünk és egységes fellépéssel ■okkal sikeresebben járhatunk el a Saját Otthon vezetőségével szemben. Úgy tudjuk, az egri és heves- megyei károiúltak között moz­galom indúlt meg olyan irány­ban, hogy követelni fogják a rendkívüli közgyűlés összehívá­sát, ■ itt követelni fogják, hogy a közgyűlés moQdja ki ez igaz­gatóság és felügyalőbizottság volt és jelenlegi tagjaira az anysgi felelősséget. Általában a legszi­gorúbb vizsgálattal akarják tisz­tázni, hogy hova lett és mire fordították ez éveken át befize- tatt jfirúlékokat. Egyébként a kiszivárgott hirek szerint a szövetkezet passzívája a decemberben bejelentett 185 ezer pengővel szemben több sínt 300 ezer P-t tesz ki. Ha ez igaz, akkor a szövetkezet nemhogy 50, de még 25—30 százalékos kvótát sem igen tud fizetni. \ ír Vi ~ i i ~ ~...............i i -•-T'in a ...~i 'i ~ iii i1 ii iii irrip iiwiihiihii ii——ii^iii——i 1 918. október 17. — kezdődik a monarchia összeomlása József királyi herceg emlékiratainak utolsó kötete József kir. kerceg hatalmas mun­kája »A világháború, amilyennek én láttam«, elérkezett befejező VII. kötetéhez, mely a napokban jele­nik meg a könyvpiacon. Értékben és érdekességben egy­aránt nehéz volaa különbséget tenni az egyes kötetek között. Ha mégis azt mondjuk, hogy számunk­ra a két utolsó kötet a legérd eke sebb, magyarázatul szolgáljon, hogy a VI. kötet a hősiesen megvívott, de gyászos emlékű Piave csatát és az ezt kővető bomlást, a VII. be­fejező kötet pedig 1918. július hó 21-től a közeledő, majd tragikusan bekövetkezett teljes összeomlást örökíti meg. Ebből adunk az alábbiakban szemelvényeket: Drámai gyorsasággal fejlőd­nek bz események és mi roha­mosan, feltartőztatathaUanul ro­hanunk szörnyű katasztrófánk- be. A németeket miud jobban verik és híreink vannak, hogy csapataik ellenállóképassége tel­jesen megtörött már nem fejte­nek ki ellenállási. N-matország- ban, főképp n délen a hangulat teljesen tarthatatlan, mindenki bosszút kiált Vilmos császár el­len ! Náluak politikailag is minden igen rosszul áll. őfelsége a cse­heket kikérdezte, hogy mit és hogyan akarnak. Stanek arcába vágta, hogy Csehország Morva­országgal és a magyarországi tót megyékkel egyesülve önálló országgá akar alakulni. Ha ön nem segít ehhez, akkor Öa nél­kül fogjuk ezt argciináini! Ez­zel a fenyegetéssel fejezte be a császárnak tartott előadását és azt állítja, hogy Őfelsége meg is igért9 volna ezt neki. Ez nem lehetséges. Ezt a magyar király soha sem ígérhette meg ! Ezt tu­dom! Budapesten gróf Károlyi Mi­hály egy kijelentést tett, mint pártjának határozatát, amelyben Őfelségét felszólítja, hogy Ma­gyarországból az ő jogara alatt ugyan, — de Ausztriától telje­sen különválva, független álla­mot alkosson és másokra való tekintet nélkül azonnali bőketér- gyalásokat kezdjen. A hangulat Ausztriában min­dig fenyegetőbb lesz, a nép szid­ja a császárt és a dinasztiát és azt akarják, hogy ö és a trón­örökös leköszönjenek, egészen hangosan arról beszélnek, hogy el kell öt kergetni! Pedig ő ár­tatlan, mert ő csak jót akart, népeinek javát szívén hordva, csak azt akarja. A levegőben ■üvölt a forradalmi hangulat és a légkör terhes a robbantó esz­méktől. Jobb nem tudni azt, hogy mit hoz majd a holnap. Ellenségeink érzik, hogy erőink végén vagyunk és így egészen össze akarnak teposni, hogy en­nél jobban megtudjanak rajiunk gazdagodni. Az október 16.-án kibocsátott császári manifesztum bejelentet­te, hogy a népek önrendelkezési 1 oga alapján külön nemzeti ál­lamok alakulnak Ausztriából és felbivja a néptörzseket, hogy a letelepülési területre illetékes jog­hatállyal nemzeti tanácsokat szer­vezzenek. Ezzel a császári manifesztum- mai a régi Ausztria 1918 októ­ber 17.-én tulajdonképpen meg­szűnt létezni. A manifesztumban ez uralko­dó hangsúlyozta, hogy az új alakulás minden nemzeti külön államnak biztosítja önállóságát és a magyar szent korona or­szágainak integritását semmi te­kintetben nem érinti. A csehek a manifeszlumot visszautasították arra utalva, hogy a cseh-tőt állam megalakí­tása nemzetközi ügy, így ennek a tisztázása a béketárgyalásokra tariozik, másrészt pedig Wilson elnök békepontjaira hivatkozva a manifetzium Magyarország integritásának tiszteletbentartása miatt ellentétben áll az alakí­tandó cseh-tőt állam eszméjével. Bár a császári manifesztun csak Ausztria népeihez szólott,Ma­gyarország nemzetiségei mégis azonnal megszólaltak. A román nemzetiségű oiztrák képviselők az öt magyarországi román kép­viselőt felszólították, hogy csat­lakozzanak hozzájuk és követel­jék az önálló román államot, a Monarchia keretén belül és a magyarországi románok által lakott területeket is beleértve. Wekerle miniszterelnök előter­jesztette lemondását a királynak azért, mert Autztriában teljesen a föderalizmusra tértek át, mert Csehország külön akar vSIdí és külön államot akar alkotni. To­vábbá, mert sz osztrák állam­hatalomnak nem volt ereje, hogy ezekkel a törekvésekkel szembe­szálljon és mert a védelmi köte­lezettségnek Ausztria nem volt képes megfelelni és így nem azzal az Ausztriával állottunk szemben, amellyel a 67-ei kiegye­zésben Magyarország egyezséget kötött és végül, mert Ausztria már nem volt az az állam, mely- lyel a háborúba fogtunk. — Az idő. A Meteorologiai In­tézet jelenti ma déli 12 órakor: élénk északnyugati szél mellett fagypont körüli hőmérséklet, havas eső, vagy hó.

Next

/
Thumbnails
Contents