Eger - napilap, 1933/2

1933-08-01 / 149. szám

Aba 8 fillér

ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ -EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER: LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA : 54.558. ::

XLIV. évfolyam 149. szám * Kedd # Eger, 1933 Trianon 14, augusztus 1.

Gömbös és Mussolini a rémai tanácskozáson öt pontból álló egyezséget kötöttek

Berlin, julius 31.

A Berliner Tageblatt vasárnap reggel nagy cikkben foglalkozik Gömbös Gyula római utjával. A Mussolini és Gömbös között lefolyt tanácskozásokról, valamint a létrejött megegyezésről a következőket írja :

A római megbeszélések eredményei a következők: 1. A né- gyesszerződés magkötése Olaszország és Magyarország kspoio latait nem gyengítette, hanem ellenkezőleg még megerősítette.

2. Olaszország a négyesszer- zödés aláírásával nem mondott le a békeszerződések revíziója érdekében való további tetterős közbelépésről.

Rómában Gömbös revizionista politikáját teljes mértékben helyeselték ;

3. A Duna völgye uj szabályozása tekintetében Olaszország és Magyarország megegyezésre jutott. Megyarorszag helyesli és támogatja a Duna völgyében az olasz célokat. Olaszország viszont elismeri azokat a különleges gazdasági kapcsolatokat, a- melyek Magyarországot áa Németországot összekötik.

4. Mussolini törekszik majd a négyasmzerződés másik három nagyhatalmát a Dúsa kérdés, illetőleg a Balkán-kérdés megoldására. e terület politikai kérdöseinek, vagyis az egyenlő- joguság és a szerződések revíziója kérdéseinek felvetése és tisztázása utján megnyerni. Mussolini reméli, hogy Ausztria és Magyarországon kívül Bulgáriát és Görögországot is be tudja vonni e terv megvalósításába.

5. Az olasz-magyar megegyezést megerősített gazdasági alap- psl is alátámasztják.

A Deutsche Zeitung »Magyar- ország jelentősége Európa szempontjából« címmel foglalkozik Gömbös miniszterelnök római utjával. Meg kell állapítani — írja —, hogy a francia blokknak minden kísérlete, amely a Duna völgyében Magyarország jövő helyzetét Magyarország nélkül akarta kijelölni, nem sikerült.

A Dues a baráti kis ország kormányeloökével úgy tárgyalt, mint teljen értékű féllel, aminek különös jelentősége abban rejlik, hogy Olaszország akarata szerint Magyarországnak az újjáalakítandó Középsurőpában kiváló feladat jutna.

Magyarország olaszbarátsága kezdi megteremni gyümölcsét — írja a lap — Románia pádig tétován viselkedik és most komolyan megkísérli, hogy Magyar- országgal értelmes kapcsolatokat teremtsen.

Nagy lelkesedéssel ünnepelték Petro Kálmán dr, országgyűlési képviselőt vasárnap Nagytályán és Makiáron

A községi kulturházban összegyűlt gazdákat tájékoztatta a képviselő a politikai helyzetről és az értékesítési lehetőségekről.

Eger, július 31.

Az elmúlt vasárnap délután Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselőt lelkes ünneplésben részesítette a kerület két községének: Nagytályának és Makiárnak népe, abból az alkalomból, hogy a képviselő meglátogatta a két községet és a kul- turbázban összegyűlt gazdák kívánságára tájékoztatta a népet

a politikai helyzetről ás a tér más értékesítési lehetőségeiről.

A két község meglátogatása nem volt hivatalos jellegű, Petro Kálmán, — amint mondotté, — nem is szándékozik beszámolókat tartani a kerületben sehol, csupán a parlamenti szünetet felhasználva sorra látogatja a kerület falvai! és igyekszik tájékozódni a nép helyzetéről és

bajairól. Ilyen látogatás volt ez a tegnapi, amelyre elkiiérte a képviselőt az »Eger« munkatársa is.

*

Érdekes összehasonlítás kínálkozik az idei nyár és elmúlt esztendő közös», ha az tmber Itt jár a faluban. Valahogyan vidámabb arca van a községeknek, a házak is fehérebbek és a nép, amely ez utóbbi években annyit szenvedett és anDyi természeti csapást viselt 9l a vállára rakoit súlyos terhek mellet', most derültebb, bizakodóbb. A magyar földön minden a terméstől függ. Ha fizet a föld és bö maggal áldotta meg a kalászt az Isten; kiderül minden, hiába vannak a nagy adók és fojtogató adósságok éj kell lemondania a gazdának mindenről.

Így van ez itt is Nagytályán, erről beszélgetünk a kultúr ház udvarán ez emberekkel, akik összegyűltek ezen a vasárnap- délutánon, hogy meghányják- vessék a világ sorját. E^ész gyűrű veszi körül Petro Kálmán dr országgyűlési képviselőt, aki váratlanul megjelent köztük és most kérdésekkel ostromolják. A termés értékesítésének kérdése érdekli főképpen az embrrekel, hogy mi lesz az idén a búza ■orca, ami termett, Istennek hála reményen felül: néhol 12 mázsát fizetett 1 hold föld.

Az embergyűrű mind szélesebb lesz, a faluban egy-kettőre híre megy, hogy itt van Petro Kálmán s a gazdák igyekeznek a kulturházba. Itt van a bírő, Morvái József, a kedélyes és jószívű Sumi István törvényűi- ró, ez infláció nagy hívp, aztán Stokker Jakab, Ritter Béla, Baumann Károly módos gazdák és rajtuk kívül még igen sokan de zsellérek és asszonyok is jönnek egymásután, úgyhogy megtelik a tágas udvar.

Az emberek lassan behúzódnak a kuliűrházba és bemegyünk mi is. Petro Kálmán rögtönzött előadást tért ez egybegyűlteknek. A politikai helyzetről beszél és a kibontakozás útját vázolja az emberek előtt, azután megokolja, hogy miért nem akar egyik párthoz sem csatlakozni. Véleményszabadság és cselekvési szabadság volt a célja,

amikor pártonkivüli helyzetet foglalt el. Sokkal jobban szolgálja országa, kerülete érdekeit az a képviselő, akit elsősorban nem a pártezempontok és a taktikai fegyelem irányítanak, hanem aki józan megfontolással s független ítélettel mérlegel minden kérdést és csak az a cél vezeti, hogy a köznek használjon ekkor is, ha nem ciinál politikai karriéri.

Rátért ezután az óriási közterhek, külöaöien a mezőgazdaság terheinek bírálatára. Ezzel a néppel szembeD, am ly annyit tűrt már, kétszeresen meg kell gondolni, milyen terheket raknak rá. Igaza volt Imrédy pénzügyminiszternek : az egész országnak kisebb lakásba kell költöznie a nagyobb lakálból, de ez a költözködés addig nem valósulhat meg, míg a régi igényeket és a nagy termekhez szabott bútorokat is be akarják szoríial ni a kisebb lakásba. Le kel- csökkeB teni a hatalmas, tűldagadt adminisztrációs költségeket. Nem lehet és nem szabad as, hogy a mezőgazdaság vállán megtartsák azokat a terheket, amiket a 40 pengős búzaár idején róttak rá. Az árak lezuhantak és a gazda nem tud fizetni. A háború is borzalmas pusztítást vitt véghez, de hatásaiban talán stég szörnyűbb a mai gazdasági harc, a föld népének küzdelme a megélhetésért. Az »altruista« pénzintézetek sorban árverezik dollártartozásokért az embereket, mert a aaagyer pénzügyi politikát a külföldi hitelezők szäjaize szerint csinálják. Szenved enmtt mindenki, nemcsak a gazdatársadalom.

Többen hangoztatják itt az inflációt, pedig az rendkívül káros a gazdasági életre. Amellett, hogy az értékeket lerombolja és fejvesztett áralakulásokat idéz elő, nagy igényeket is nevel. Az infláció idején mind nyáján tovább terjeszkedtünk, mint szabad lett volna. Ezért keseredtünk el, mikor kevesebb lett a pénz. Nem ez a megoldás, hanem hogy akit belevertek as adősságcsinálásba, segítsék meg. És azoknak kell segíteni, akiknek van miből.

Legfontosabb azonban a türelem és a nyugalom megóvása