Eger - napilap, 1933/2

1933-07-27 / 146. szám

2 BQEB 1933. júliui 27 Romlott étel-ital, Ha gyomrát elrontja, Fél pohár rT4nMttiH Gyorsan helyrehozza. Bethlen István grófot is kihallgatják a Dréhr üggben. A Dréhr ügyben a budspssti törvényszék vizsgélóbírája el­rendelte Bethlen István gróf volt miniszterelnök kihallgatásét. A kormányzó Bethlen litvánt felmentette a hivatali titoktartás kötelezettsége elöl. A budapesti törvényszék vizsgálóbíréja már érin kezesbe is lépett a kapos­vári törvényszékkel, ahol Be'hlen István grófot ki fogják hallgat­ni a legközelebbi napokban. Tizenhat ezer hold termését tette semmivé Heves megyében a Tisza áradása A gazdasági felügyelőség összeállította a víz által okozott károkat. Eger, július 26. A hivatalos jelentések már beszámoltak erről, hogy a Tisza végzetes zöld-áradása elvoaúlő- ban van, a víz lassanként le­apad és azoknak a községeknek a feje fölül, amelyeket eddig nem öntött el a víz, elmúlt a ve­szedelem. Most már a hatóié- goknak csak egy szomorú köte­lessége van hátra : öiizeáliítani és felbecsülni azokat a mérhe­tetlen károkat, amelyeket az egész ország területén okozott az áradás és gondoskodni arról, bogy a gazdákat, akiknek egész esztendei munkáját semmivé tet­te két hét alatt a Tisza árja, valamiképen megsegítsék. Hsvesmegyében a vármegyei gazdasági felügyelőség már el­végezte ezt a szomorú munkát és az eredmény bizony leiujtő. A hivatalos becslés szerint Po­roszló, Ujlőriccfalva, Tiszafüred, örvény, TíszbbzőIIős és Kisköre határában 16 ezer holdat borí­tott víz alá a Tisza. Ez a terü­let ártér tulajdonképsn, de min­denütt vagy megművelt,bevetett, beültetett föld, vagy rét, amely­ről a szénát magával vitte az ár, vagy tönkretette, úgyhogy az idén már nem lehet kaszálni. Az ártéren kívül 320 katasztrá- lis holdat öntőit el a Tisza, a termés természetesen ilt is el- puaztúlt. A 16 ezer holdas óriási terü­letből 450 hold árpa, 170 hold zab, 2850 hold kukorica és 935 hold burgonya, tehát összesen 4405 hold megművelt föld, a többi kaszáló. A nagyobbára eprő birtokok gazdái most kétségbeesve vár­ják, hogy a kormányzat valami­lyen módon segítségükre siessen és kedvezményekkel, vagy ter­mészetbeni segéllyel próbálja őket megmenteni az áradás szo­morú következményeitől. Megindul a külföldi tartozások kérdésének rendezése 3—4 százalékra fogják mérsékelni a kamattételeket. Eger, július 26. ImrédyBéla pénzügyminiszter londoni utjának eredményei mo»t már világosan áttekinthetők. — A londoni tárgyalásokon három fontos kérdésről volt szó; az egyik a népszövetségi kölcsön kamat­szolgálata, a máiik a hosszú­lejáratú közületi kölcsönök és kötvény kölcsönök kérdése, a har­madik pedig a Stillhalte egyez­mény alá eső rövidlejáratu kül­földi bankkölcsönök problémája. Ezek közül a magyar városo­kat, közöttük Egert is, a máso­dik kérdés érdekli főkép3n,mert a kölciönök kamatlábának mér­séklése jelentős magtakarítást eredményez számukra, különö­sen, ha a papirdollár-rendelet által már biztosított előnyöket is figyelembe vesszük. A magyar városok élénk figyelemmel kísé­rik ezeknek a kérdéseknek a rendezését,mert kétségtelen,hogy ez háztartásuk egyensúlyának ingadozását legalább egy időre megszünteti majd. A közületek kölcsöneinek ren­dezése szorosan összefügg a nép- szövetségi kölcsön kamatszolgá­latának revíziójával s az itt ka­pott engedmények bizonyos te­kintetben precedeműl szolgál­nak a többi hosszúlejáratú köl­csön kamatszolgálatának rende­zésénél. A konferencián Imrédy pénz­ügyminiszter formális javaslatot nyújtott be aziránt is, hogy a hosszúlejáratú kölciönök rende­zése érdekében az érdekelt or­szágok mindegyikében megfelelő szervezet alakuljon s ezek mó­dot adjanak a régóta vajúdó kér­dés kölcsönös együttéléssel való rendezésére. Hogy ez a rendezés kényszer- konverzióval, vagy a kamatok kölcsönös beleegyezéssel való leszállításával történhetik-e, ma még nem íudni. Tény, hogy Im­rédy javaslatát felvettek a lon­doni konferenciának az adóssá­gok rendezéséről szőlő egyez­mény tervezetébe és megtették az előkészületeket az említett bizottságok megalakítására. Az is tény, hogy a hosszúlejáratú kölcsönök számára a kamatfel­tételek ez utóbbi időben lénye­gesen megváltoztak. A londoni, svájci és párisi pia­con ma már 3—4 százalék at általános kamattétel és a végle­ges rendezés is csak ezen a ní­vón képzelhető. De még ennek a kamatnak a transzferálása sem lehetséges telj ss összegben. Kézenfekvő, hogy a népszövetségi bölcsön- szolgálatnál megalkotott prece­dens követésre fog találni az egyéb hosszúlejáratú kölcsönök­nél is. A rendezés itt is úgy képzel­hető, hogy az első években a hitelezők, az esedékes kamatok helyett czkripszeket kapnának. Vasárnapra hívta össze az egri Honsz. közgyűlését Lukács Gyula dr. hatósági biztos Eger, július 26. Az egri Honsz körűi hónapok óta folyó harc és a kulisszák | mögül kiszivárgott rengeteg hí- j resztaléB, amely az egész város közvéleményét olyan élénken foglalkoztatta, rövidesen tisztá­zást nyer. Vályi István és tár­sainak feljelentése nyomán, mint ismeretes, a vármegye alispánja és a belügyminiszter avatkozott bele ebbe a dzsungelbe s most már az egész botrány likvidá- j lása Lukács Gyula dr. várme­gyei mésodföjegyzö munkája lesz, ekit a miniszter a fölfüg­gesztett vezetőség helyett ható­sági biztosként delegált a Honsz egri csoportjának élére. Lukács Gyula dr. vasárnapra, i julius 30 ra hívta össze a hadi- rokkantak egri csoportját köz­gyűlésre, amelyen a vizsgálat so­rán felmerült észrevételeket is­merteti és a számadási per le­folytatása végett számvizsgáló bizottságot választat a rokkan lakkal. A városháza nagyterme régen látott olyan izgalmakban bővel­kedő, viharos gyűlést, mint a- milyeonek a rokkantak közgyű­lése ígérkezik ■ amelyen nyil­vánosságra kerülnek azok a dolgok, amik a vizsgálat befeje­zése után szükségessé tették a csoport vezetőségének felfüg­gesztését. A Honsz egri csoportjának hatósági biztosa a következő meghívót bocsátotta ki erre a közgyűlésre : A m. bir. Belügyminiszter Ur 143,232—1933/VIII. a. ez. rende­letben reám ruházott jogom­nál fogva a Hadirokfcsntak, Ha­diözvegyek és Hadiárvák Or­szágos Nemzeti Szövetségének egri helyicsoportja közgyűlését a Városháza nagytermébe 1933. julius 30 án vasárnap délelőtt 9 órára összehívom. A közgyű­lésre a csoport tagjait ezennel meghívom. Kizárom a közgyűlésről a cso­port eddigi tisztikarának és vá­lasztmányának tagjait, kiknek működési jogát fenti miniszteri rendelet felfüggesztette. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Jegyző és hitelesítők kije­lölése. 2. A vizsgálat során felmerült észrevételek ismertetése. 3. A számadási per lefolyta­tása végett számvizsgáló bi> zottság választása. Eger, 1933. julius 25. Dr. Lukács Gyula vm. II. főjegyző, hatósági biztos. Új törvényjavaslat készül a városok és községek hirdetés-díjszedési jogairól Eger, július 26. A kereskedelmi minisztérium­ban már hosszabb idő óta fog­lalkoznak azzal a tervvel, hogy uj törvényjavaslatot terjesztenek a képviselőhöz elé s ebben a tör vényjavaslatb3n ismét szabályoz­zák a hirdetési jogot. Az előre­haladott stádiumban levő tör­vényjavaslat szövege értelmében az uccák, terek közterületet al­kotnak, ennek értelmében falra- gaszok.hirdetmények elhelyezése, röpcédulák terjesztése csak a községek, városok engedélyezése alapján eszközölhető. A városok szabályrendeletilsg megállapított díjat szedhetnek ezekért a hirdetésekért, vagy esetleg hirdetővállalatukat bérbe is adhatják. A javaslat szövége olyan in­tézkedéseket is tartalmaz, hogy a magántulajdont képező helye­ken kifüggesztett hirdetések után is joga van a községeknek hir-

Next

/
Thumbnails
Contents