Eger - napilap, 1933/2
1933-12-05 / 229. szám
EGER-GYÖNGYÖSI UJSÄG 1983. december 5. Olaszország egyelőre nem lép ki a Dépszöuetségből, — ha átreformálják ezt az intézményt. Látogatás egy gyöngyösi kultúregyesületben Róma, december 4. A fasiszta nagytanáé« holnapi ülése elé nagy őrdaklődéssel tekint az egész európai közvélemény. Természetessn esik kombinációkba lehat booiáíkozoi a* fölött, hogy Olaszország bent marad-e s Népszövetségben, vagy követi Németország példáját. Mivel Mussolini a döntést magának Az egri szakirányú fiú őa leány iparos tanonoiskola Eger város társadalmának megbecsülő részvétele mellett ünnepelte vasárnap fennállásának 50 éves fordulóját. Az ünnepséget az Irgalmasrend templomában bemutatott szentmise előzte meg, mejd ez ünneplő közönség átvonult a Legényegylet dísztermébe, amelyet teljesen megtöltőit az érdeklődök tömege, A város minden társadalmi osztálya képviseltette magát ezen a jubileumon, biztató jeleként annak, hogy mindinkább példa- adóan erősödik meg Egerben a társadalmi összetartás a becsületesen végzett és elismert munka jegyében. Az ünnepélyt a fiútanoncok nyitották meg a Himnuisz-al, a- melyet Qoddl Gyu'a tanár vezényelt, majd vitéz Subik Károly apát, kanonok, a felügyelőül- zotíság elnöke mondott beszédet a tanoncoktatás fejlődéséről és szükséges reformjáról. Abban az időben, amelyet szeretnek sötét középkornak nevezni, az Egyház nagyszerűen megszervezte az iparosságot a céhekben s ez a szervezet gondoskodott az iparosság anyagi jólétéről és szellemi fölkészültségéről egyaránt. A szerzetesrendek tagjai, megtanulván az ipar művészetéi, maguk oktatták a kézműveseket s a kultűrhietőria legszebb lapjait írták meg működésükkel. A francia forradalom által kitermelt liberális gazdálkodási rendszer, a szabadverseay tönkretette az iparosságot. Ebben a szellemben készülnek a magyar ipartörvények is, amelyek eleinte semmiféle képesítéshez nem kötik az ipar gyakorlását. Az iparosnak még az Íráshoz, olvasáshoz, a tudás alapvető elemeihez sem kell értenie. Az 1884 évi 17. törvénycikk intézkedik a kötelező tanításról, de szakismereteket még mindig nem lehet tanítani, az alapvető tudás közlése annyira lefoglalja az iskola rendtartja fenn s akaratát a nagytanács ülésén bejelenti, ez olasz premiér eddigi nyilatkozatai alapján valószínű, hogy a Népszövetségből velő kilépést prolongálják. Olaszország bent marad a Népszövetségben, ha megreformálják ezt az intézményt. j ét. Az 1922-es törvényhozás több keresztény és gyakorlati szellemmel alkot törvényt és szabályozza a tanonc és muukaadó közti viszony*. — Ez a törvény már reményt nyújt arra, hogy a jövő ipartörvénye az új nemzedék és az ország javát tökéletesebben fogja szolgálni. Ma, amikor csak tudással lehet megállni a versenyben, az iparosságot nem lehet alacsony műveltségi teltételekkel boldogulása útjára engedni. Nem nyugstunk addig, amíg nem kötik négy középiskola elvégzéséhez az ipari pályán való elhelyezkedést. Beszéde végén a mesterekhez és a segédekhez szólt, hogy neveljék lelkiismeretesen a tanon- cokat, mart ettől függ az iparos- társadalom jövője. A nagyhatású beszéd után Hu- sovszky Kálmán ipariskolai igazgató ismertette részletesen a tanonciskola ötvenéves történetét. Az iskola alapját, még mielőtt a törvényt meghozták volna, Pyrker János László egri érsek vetette meg az 1837-ben létesített vasárnapi iskolával, amely rajztudásra oktatta ez iparosta- noncokat és a Líceumban működött. A törvény megalkotása u- tán a város nagy anyagi áldozatokkal megszervezte a fiúiskolát, sőt többet tett a törvény rendelkezéseinél, mert a tanonc- lányok részére is nyitott iskolát. A két iskola állandóan fejlődött s a kezdeti 300 as létszám 850-re emelkedett, a gazdasági válság azonban az ipar helyzetét annyira sűlyosbbította, hogy az u’őbbi időben az iskola látogatottsága is megcsappant. Az igazgató megemlékezett a működött igazgatók és tanárok érdemeiről és bálás köszönetét mondott az intézmény fenntartóinak és jótevőinek. Az ünnepély műsorát szépen sikerült szavalatok, énekszámok és egy hazafias színjáték fejezték bs. Gyöngyös, december 4. A gyöngyösi Felsővárosi Ifjúsági Egyesületet 1896 ban alapították azzal a céllal, hogy az iskolából kikerült ifjúság szellemi művelődéséi elősegítsék ezen a ráven. Feomállása óta nagyszerű kuliűrmuakát végzett ez az egyesület, amelyet most a különböző válságok ugyancsak megtépáztak, felkerestek, mint minden más egyesületét s magánemberét az országnak. Akkor kezdődtek a bajok, amikor 1928-ban tizenhatezer pengős költséggel megépíttette az Egyesület saját kultűrházát; igaz, akkor még nem lehetett előre látni, hogy milyet» gazdasági depresszió következik be. Tizenkét főalapíső nagyobb, 26 tag pedig kisebb összegekkel járúlt hozzá ebhez az építkezéshez, sőt társadalmi gyűjtés útján is került valami a kultúrház céljaira. Sajnos, ma is még 8 ezer pengős tartozás áil fenn ebből az építkezésből kifolyólag s ez adósságból 4 ezer pangó államkölcsön, 120 pengő pedig betáblá- zott vízdíj hátralék. Az egyesület kifelé most is zavartalanűl végzi munkáját, teljesíti nagy misszióját a fóld- mívesnép bőrében ős szolgálja a népművelés gondolatát, de a vezetőségre súlyos gondok ne- | bezedoek. Ezekről a bajokról | Eger, december 4. A ferences atyák hagyományos karácsonyi vására, amelyet a kultúrház katakomba-termében tartanak meg évek őta, tegnep délelőtt fél 11 órakor nyílt meg. A harmadrend lelkes muakájá- val,áldozatkész szeretőiével gyűjtötték és készítették el a vásár gazdag anyagát, amely olcsó és ízléses ajándékokkal, kázimunBudapest, december 4. Tegnap Szolnokon Káliay Miklós földművelésügyi miniszter részvételével nagyszabású értekezlet volt amelyen a Duna— Tisza között létesítendő csatorna ügyéről, a tiszai hejőzás kérdéséről és a Felsőtísza vidéke gazEger, december 4. Vasfiraep délután 5 órakor tartotta az egri Katolikut Legényegylet első, nagysikerű kultur- déluiánját, smelynek nívós műbaszél ifj. Csépány György elnök, akinek előadásából kibontakozik ennek a szépműltű egyesületnek nehéz sorsa. Tagdíjakat nem labet behajtani e a hetenként megtartott előadások, kul űrdélutánok bevétele is láthatóan visszaesett, annak ellenére, hogy 20—30 filléres belépődíjakat szednek. Az államkölcsön s a vízdíjhátralék elengedését szeretnék, vagy ba ez nem megy, az adósságoknak hosszúlejáratú hitellé való konvertálását próbálnák keresztül vinni. De próbálkoznak más módon is megoldani a válságot. Most egy beadványuk fakszik a városnál, amelytől azt kérik: vegye át a kultűrházát a terhek* k i együtt s adja bárbe az egyesületnek, amely 25 év alatt ház- bér címén visszafizetné az átvállalt adósságot e megint övék lenne a Lultűrház. Míg ezeket a nehéz problémákat vitatjuk s panaszkodik Csépány György elnök, a nagyteremben, — kultűrdéluíán van,— felcsendül az egészséges, gondtalan nevetés. Az egyesület végzi nemes feladatát: a legegyszerűbb és iegelhagyatottabb emberek lelki művelését. De meddig? Mi lesz, ba sehonnan se kapnak segítséget? Pedig megérdemelnék, nagyon. kákkal várja a karácsonyi gondokkal küzdőket. Mindent össze- halmoztak itt, ami szép és praktikus, a gyermekjátékoktól kezdve a felnőtteknek való ajándékokig e ízlésesen rendezték el a fal mellett körbefutő asztalokon. A vásárt Török Kálmán pre- látus, kanonok nyitotta meg közvetlen ős mély gondolatokkal telt beszéddel. dasági bajainak orvoslásáról hangzottak el fontos tárgyalások. A magyar mezőgazdaság életében nagyjelentőségű lesz ezeknek a kérdéseknek megvalósítása, főleg a Tiszabajőzás fejlesztése, amely olcsóbbá teszi a gabonaszállítási. sora nagyszámú közönséget vonzott. A zenekar bemutatkozása után dr. Óriás Nándor felsőkereskedelmi iskolai igazgató tartott előadást a hazai értékek „A középiskola négy osztályához kell kötni az ipari képesítést...“ Az egri fiú és leány iparos-tanonciskola 50 éves jubileuma. megnyílt a ferencesek karácsonyi uásárja Fontos mezőgazdasági kérdéseket tárgyalt a gazdák szolnoki értekezlete Nagy sikerrel zajlott le az egri Katolikus Legényegylet első kultúrdélutánja
