Eger - napilap, 1933/2
1933-12-02 / 227. szám
2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1983. december 2. Benes és Tltulescu a revízió kérdéséről tárgyalnak Kassán? Bukarett, december 1. Tituleicu külügyminiszter, mint jelentettük, legközelebb Kassára utazik, ahol Banes cseh külügyminiszterrel fog találkozni. A két kisántánt politikus a külpolitikai helyzet új alakulását tárgyalja meg és tárgyalásaik során foglalkoznak az angol közvélemény revíziós álláspontjával, amelyet Bethlen Istváa gróf és Eckhardt Tibor legutóbbi előadásai rendkívül megszilárdítottak. A rézkorszak nyomában Tiszapélyen, Több kilométeres őskori temetőt rejt a falu északnyugati határa Korszakok találkozása a lelőrétegben. Van-e réz a Mátrában? most kezd kibontakozni ez a gondolat és kívánatos volnB, ha a gyöngyösi gimnázium volt tanulói minél nagyobb számban kapcsolődnánek bele a mozgalomba. A Kormányzó névünnepe Egerben Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó névnapját az egri helyőrség is a szokásos módon ünnepli meg. Ötödikén este 7 órakor zenés takarodó lesz, 6-án reggel fél 7-kor pedig zenés ébresztővel járja be a várost a Dobó István 14, honvődgyalog- ezred zenekara. 9 órakor a fő- székesegyházban szent mise, 10 órakor pedig a felekezetek templomaiban ünnepélyes istentisztelet lesz, amelyre a polgári hatóságok és testületek hivatalosak. A közönséget ezúton hívják fel a hivatalos körök, hogy az ünnepség fényének emelésére házaikat lobogózzák fel. Egyház és kultúra címen adott elő Óriás Nándor dr. nagyprior a Schola Emericanában. Végigtekintett a gazdaság, tudomány, művészet, erkölci vonalán s megállepíiotta, hogy az Egyház minden téren áldásos munkát fejtett ki. Főérdeme az államok szempontjából, hogy a jogrend támasza. A kultúra fogalmával visszaélnek s annak tartanak olyan megnyilatkozásokat is, melyek az ipari kultúrától távol esnek. Azután visszautasította a vádat, hogy az Egyház valamikor is gátja volt a kultúra fejlődésének. Az egyház sohasem gáncsolt el kulturális újításokat, de felelősségének súlya és tudata visszatartotta olykor elhamarkodott lépésektől. Az egyetemes kultúra mérhetetlenül sokat köszönhet az Egyháznak közvetlenül, közvetve psdig mindent. Tóth József dr., a Schola igazgatója köszönte meg az értékes előadást, mely bevezetőül szolgált a következő hetekben tartandó előadásokhoz. Jövő csütörtökön 6 órakor Gerevich Tibor dr., egyetemi tanár fog előadni »Egyház és művészet« címen. Herriot nyilatkozata a német jóvátételi kérdésről. Az utóbbi időben az a meggyőződés vert gyökeret a francia közvéleményben, mintha a kormány teljesen levette volna napirendről a német jóvátételi kérdést. Herriot, a francia külpolitika irányítója most azt az érdekes kijelentést tette ebben az ügyben, hogy a locarnoi- egyezmény megadja a módot Franciaországnak a német elégtétel bármikori követelésére. Tisza-Pély, december 1. Az Eger olvasóközönségének a nyáron számoltunk ba a pélyi neolith-telepről. Az újabb kutatások meggyőztek arról, hogy a telep a haladottabb csiszolt kőkorszak emléke és kora 8000 évre tehető. A jelek azonban azt mutatják, hogy mélyebb rétegekben a kezdeti neolith emlékei rejtőznek. Ásatási kísérletek egyre valószínűbbé teszik a kőkorszaki árvíz pusztításait, mert a lépten- nyomon felbukkanó kagylók — nem ékszerek. A régi Pély. Sokat vitatkoztak már a tudósok, hogy volt-e Magyarországon réz-korszak. Römer Flő- ris után Pulszky Ferenc ismertette Magyarország őskori rézeszközeit. A pélyi nyomok is megerősítik azt a föltevést, hogy nemcsak Étzak-Amerikában továbbá Mexikóban és ír országban, hanem Magyarországon is volt átmeneti réz-korszak. Pély egyik határ részlete, a Tag, a Jánoslaposától három kilométernyire fekszik. A kedves falusiak azt állítják, hogy a tagi dűlőben volt a régi Pély. Az élénk népi fantázia meghatottan beszél vélt őseiről. Mondanom sem kell, hogy a fejcsőváló pélyi polgárok kimosolyogtak. Ma sem hiszik, hogy Pély környéke az őskorszakok emberének állandó tanyája volt és hogy egyike az ország leggazdagabb lelőhelyeinek. A rézkori harcos sírja. A »régi Pély« izgatta az én fantáziámat is. Egy őszi nap hervadt verőfényén kisétáltam a Tagba. Álmodott a föld és a csend. Dchát a kutató nem poéta. Meg kell küzdenie a semmitmondó hallgatással. Bekopogtattam a Pádár-tanyá- ra. Az istállóban találtam meg Pádár József gazdálkodót, a »kisebbik gazdit.« Leültünk a di- kőra és megindult közöttünk a tudományos eszmecsere az — időről. Az udvarias bogyéimintak után a régi Pályt firtatom. Mosolyog. — Tudtam, hogy ezért tetszett ide kifáradni. Huszonhatban találtunk egyosontvázat, kard, meg tőr hevert mellette. Azt hittük, hogy aranyból van. Da réz vöt. A kardot odaadtuk egy gépésznek, hogy cifraDyelű kést csináljon belőle. Nem gyött vele visz- iz9. Odalett. — Hát a csontvázzal mi történt? — Mi lett volna ? Leszántottuk. Bánutnak faccsalodtam. A rézkori harcos sírja — elveszett. Ezelőtt harminckét esztendővel. Hát ilyen borús időjárási viszonyok közben kooogott be hozzánk Pádár János gazduram, szájában az örökös erdész-pipával. Az istállóból szelíden beerőszakolt a tiszta szobába. Az időről nyájaskodtunk egy verset. Ez a tisztesség. Az idő itt nagy hatalom. Az én szívügyem is szóba került aztán. — Tudj’ a manő! — kezdi Pádár János gazduram. — Ta- náltunk itt a tanya körül valamicskét ezslőtt harminckét esztendővel, 901-ben. Szőlőnek fordítottuk a földet. Sok rézkarpe- rtc, mag takarosán összesodrott réz drót heveri g földben smbari csontokkal, fazekakkal. Negyvenötven darab cserépedény került elő a főd-fordításkor. Mintha csak akkor tették volna le. Kuamányi ctorba se volt rajtuk. Egyikben- másikban étel-maradékot is leltem. Eihíttam az akkori főurat, hogy nézze meg. No, megnézte. Hát aszongya — csak azt furcsállja, hogy ennyire fennt vannak ezek bz edények. Nem lehetnek nagyon régiek. Ezőtátűl tartottuk, hogy ezen a környéken volt a régi Pély. így nem is ügyeltünk rá többet. A réz-drótok, karperecek összetöredeztek, visszahánytuk őket a földbe. Bizony már nem valami fáinak voltak. A fazekakból tízet-tizenkettőt őriztem pár évig, dehát pocsékra mentek. Korszakok találkozása. Az 1901 es tagi leletet már csak a toll örökítheti m?g. A neolith-teieptől északra tehát rézkori nyomok mutatkoznak. November 22-én ismét fölkerestem a János-laposa lelőhelyét. Az 1901-es tagi lelet zavarba hozott. Az új abb ásatások pár obszi- dián szilánkot, négyszögletes me- anderrel díszített cierépdarebot és egyetlenegy agyag-gyöngyöt eredményeztek. Aztán még valamit ! Két rétegre bukkantam. Az alsó réteg az neolith-jellegű, a felső kulturáltabb, urne-marad- ványok űjjnyomos cserepeivel. Megüszkösödött emberi csontok utalnak arra, hogy itt urna-temető is volt. A halott-égetés viszont a bronzkorban lett divatossá. óikorszakok találkoztak Pély hstárában; bizonyos időbeli megszakításokkal látta ez a föld az őskorszakok emberét. A szakértő ásója meglepetéseket hozhat. Méltó tudományos föltárásra. A napokban kaptam egy urna-darabot. Ezt már a falu északi részén fordította ki az eke. Ez a rész a János-laposá- nak vonalában van, attól északkeletre. Öt kilométeres vonulat sejteti, hogy itt egy kivételesen gazdag őskori lelőhely vár feldolgozásra. Réz van a Mátrában. A kökorszaki ember a Mátrából szerezte be kőszerszámait, illetve a kő-anyagot, amiből eszközeit készítette. Az ötezeréves rézkori embernek ugyancsak ott keltett kitermelnie a rezet. így önként adódik a kérdés, hogy van-e réz a Mátrában . . . A Mátra-vidéki falvakban a praehistorikus korszakok érdekes lelőhelyei lehetnek. Az a véleményem, hogy Csonka-Magyar- ország hegyei fémekben sokkal gazdagabbak, mint eddig hittük. Jakab József. 460 pengőt fordítanak a gyöngyösi szegény gyermekek cipösegélyére. Tegnap délelőtt hiss Kálmán árvaszéki ülnök vezetésével megbeszélésre gyűltek össze a gyöngyösi iskolák igazgatói. A megbeszélés során, aimeiy a szegénysorsú gyermekek karácsonyi segélyezése körűi forgott, bejelentette az árvaszéki ülnök, hogy a tervek szerint a gyámpénztári tartalék két évi kamatát, amely 460 pengőt tesz ki, a a szegénysorsú gyermekeknek cipő-ajándék formájában szándékoznak kiosztani.
