Eger - napilap, 1933/2
1933-11-19 / 216. szám
Aba 6 fillér Eger, XJL1V. évfolyam 216. szám ♦ Vasárnap ♦ 1933 Trianon 14, November 19. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR. NEGYED ÉVRE 4 PENGŐ. FÉLÉVRE 7 PEN- GŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 6 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY SÁNDOR UCCA 1. TELEFON: 118. — KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. „A városi képviselőnek nemcsak joga, hanem kötelessége betekinteni a városi ügyiratokba“ állapítja meg a vármegye a polgármester határozatával szemben. Eger, november 18. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangzott el kritika a várod képviselőtestületben az elöljáróság egyes intézkedéseivel kapcsolatban. Ezt a kritikát legtöbbször Radii Károly képviselő gyakorolta, aki adatait a szóban forgó kérdésekről szőlő ügyiratokból vette, emit, mint városi képviselő kötelességének tartott megtekinteni. 1 rak Géza polgár- mester egy alkalommal levelet intézett Radii Károlyhoz, amelyben egy felmerült eset kapctán nem engedélyezte az iratok megtekintését, megállapítván azt is, hogy ebez a képviselőnek nincs joga. Radii Károly megfellebbezte ezt a határozatot • a törvényhatóság megállapította, hogy a városi képviselőtestületi tagoknak a polgármester előzetes engedélyével joguk van az ügyiratokba betekinteni, A képviselőket ebben a tekintetben kötelességek terhelik, mert a törvény az elöljáróságot a képviselőtestület felügyelete és ellenőrzése alá helyezi. Az ellenőrzési kötelesség elmulasztása esetén a képviselőket kártérítési kötelezettség terheli a Kúria gyakorlata szerint. Hatályon kívül helyezte az alispán Eger vfiros polgármes- j Eger, november 18. Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pápai trőnálló most bocsájtotta ki legújabb körlevelét, amelyben a nyomorúság enyhítésének munkájára hívja fel papjait és híveit. Az Ersekfőpásztor maga jár elöl ebben a munkában nemes példájával és ugyanakkor, terének még egy másik végzését is. Radii Károly a zárszámadási közgyűlés több határozatát együttes fellebbezésben kifogásolta. A polgármester ezen az alapon elutasította a fellebbezést. Az alispán most megállapította, hogy a fellebbezést már csak azért sem lehetett elutasítani, mert egyes pontjai közt megvan a tárgyi összefüggés; de nem lehetett elutasítani azért sem, mert az 1929. évi 30. törvénycikk csak az elkésett és meg nem engedett jogorvoslatokat rendeli visszautasítani, a meg nem engedett jogorvoslatok között pedig nem sorolja fel a több határozat ellen együttes besdvány- ban előterjesztett fellebbezést. Mindenesetre megnyugtató volna, ha a polgármesteri határozatok tüzetesebben alkalmazkodnának a törvény szövegéhez, annál is inkább, mivel nem először hoz olyan végzést az alispán, amely a törvénycikkek világos szövegére hivatkozva semmisíti meg ezeket a határozatokat. Nem engedhető meg sem a polgármester, sem a köz érdekében, hogy a polgárság azt találgassa: vájjon nem ismerik, vagy, adott esetekben, nem akarják ismerni száz százalékosan a polgármesteri határozatok a közigazgatási törvények szakaszait. amikor szerető gondoskodással fordul székvárosa és egyházmegyéje szegényei és Ínségesei felé s pénzzel, tüzelőfáva), élelmiszerrel segíti őket; — nem feledkezik meg az országos nyomorúságról sem és legutóbb ezer pengőt küldött a kormányzőné ín- ségakclőjára. — Szent Erzaébet kützöbön levő ü>inep9 —írja körlevelében a Főpásztor — mindenkor, de a világra nehezedő ínség mostani szomorú viszonyai között különösen időszerű sikálom arra, hogy a Szent hercegnőnek az emberi nyomor legmélyebb rétegeihez leszállt s éghez emelkedő keresztény szeretetének emléke mindnyájunk lelkét áthassa s a (önséges példa áldásos tettekre hangoljon. A körlevél intézkedik arról, hogy Szent Erzsébet ünnepén minden templomban litániát kell tartani és alkalmi szózattal kell a hívekhez fordulni a Szentpél* dája szerinti keresztény szeretet gyakorlásáról, alkalmat nyújtva az ínség enyhítésére szolgáló adakozásra. — Az alkalmi szózat— folytatja A bor, mint gazdasági érték Hevesmegyőben egyik legjövedelmezőbb értéke volt a mező- gazdaságnak. A hevesi borok országos piacot kaptak s évek során a szőlőmívelés kifizette magái ezen a területen. Étidén azonban, mikor igaz, hogy kevés haszonnal bőséges termés volt szemes terményekben, a szőlősgazdák és velük együtt a munkások is bőven meg fogják érezni a szőlőművelésre igen kedvezőtlen időjárás súlyos következményeit. Erről a kérdésről beszélgettünk Halászy Lajos főfelügyelővel, aki informált bennünket a hatásköre alá tartozó hevesmegyei borvidék és a termelők legaktuálisabb problémáiról. Mindenekelőtt megtudjuk, hogy a szüret még nem fejeződött be, Gyöngyös környékén még javában szedik a szőlőt. Az eredmény messze mögötte marad a várakozásnak. A mennyiség is kevés, de ez még nem lenne túlságosan nagy baj. A minőség azonban igen gyenge, helyenként pedig egészen rossz. így merült fel a szükségessége a körlevél — legyen részvőtteljes figyelemmel a most mindenkit sújtó nehéz közviszonyokra, amelyek az irgalmasságra mindenkor kész lelkeket is bizonyos tartózkodásra kényszerítik, de ntm mentik fel a könyörület gyakorlásától, miként Szent Erzsébet sem érezta magát felmentve akkor, emidön a királyi udvar fényéből a legnagyobb el- hagyatottságban élie a szám- űzőitek keserves életét, hanem akkor is a szegényeknek élt és dolgozott. Figyelmeztetni kell arra, hogy a legszerényebb adomány is számot tesz ott, ahol általános a nyomor iránti részvét s Isten előtt kedves és mindenki életére áldásthoző a könyörületnek bármily szerény eszközzel való megnyilatkozása. annak, hogy a mustot mesterségesen javítsák fel. Már eddig is több ezer holdra nézve kérték ennek engedélyezését, — az uj bor nagy része tehát javított muttből fog kierjedni. A gyenge minőségű termés eredménye bz ár alaosooysága is; húsz éve nem fizettek ilyen alacsony árat a mustért, mint az idén. 1908 ban volt olyan bőséges termés, hogy kevés volt a hordó, nem volt ára a mustnak. A rossz szüret azonban bőséges teret nyújt a spekuláció számára. Az óborok ára ugyanis feltűnően emelkedik. Annak a bornak ára, amit egy hónappal ezelőtt még szinte körülményes volt 30 fillérért értékesíteni, ma 40 fillér. Katasztrőfális vereség érte azokat a gazdákat is, akik nem borra, hanem gyümölcsértékesítésre termelik a szőlőt. Az idén Bécsbe és Svájcba a szokott mennyiségnek egytizede sem ment ki, mert nem bírta a szőlő a szállítást. Mindent összevéve a szőlősgazda bizony igen kedvezőtlen eredménnyel fogja bezárni ezt az évet, amely számára osak munkát, de hasznot bizony semmit sem hozott. Az Ersekfőpásztor szózata a szegények Szentje: Árpádházi Erzsébet ünnepe előtt a nyomorúság enyhítéséről Két éutizeőe nem érte a szőlősgazdákat akkora veszteség, mint az iőén Megkezdődött a spekuláció az óborral. #
