Eger - napilap, 1933/2

1933-07-15 / 139. szám

Ara 8 fillér

nu

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ -EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR.

*

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LICCJME, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER,

líceumi könyvnyomda— TELEFON« 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. ::

SiLlV. évfolyam 139. szám * Szombat ♦ Eger, 1933 Trianon 14, július 15 ^

A bécsi Út.

Róma, Berlin éa Béca jelzik a Gömböc-kormány külpolitikájának eddigi irány vezetőiét. A több, mint tíz esztendő óta áttörhetet- len vámiorompök közé szorított magyar nemzet, úgy látszik, nyugat lelő megtalálja a kivezető utat, amely a magyar gazdasági élet vérkeringésének fő vezető- csatornája.

A mezőgazdák régi kívánsága teljesült most, amikor az aratás előtt biztosították a magyar búza és a magyar föld gazdag termésének szabad kivitelét Ausztriába.

Mert Magyarország, mint kifejezetten agrárállam, csak úgy tudja életét fenntartani, ha meg-, felelő piacokhoz jutva, termékeinek elhelyezést tud biztosítani. Az elmúlt évtizedben — hiába dolgoztak, ankéteztek, tárgyaltak és üléseztek,— az eredmény csak annyi lett, hogy tengeri kígyő vált a problémákból s búzánk és egyéb termékeink a nyakunkon maradtak.

Ebbe a gondolatkörbe állítjuk bele Gömbös Gyula miniszterelnök bécsi útját is. El kell ismerni, hogy ennek az útnak magyar hangulati eleme már az első pillanatban kedvezőbb volt, mint a berlinié. Mi a testvér osztrák nemzettel — a tradíciókhoz híven — bensőséges barátsággal akarunk közeledni, erre vagyunk utalva, mert a kisantant vasgyűrűje vesz körül bennünket s mint tapasztalhattuk, nem barátságos szándékkal.

A Duna medencéjének problémája ma már nem a mi kérdésünk csupán, hanem 6zen fordul meg Európa békéje is. Mostanában nagy nemzetközi értekezletek foglalkoznak a világ és Európa népeinek ügyével a hajójuk nem utolsó helyen köt ki Magyar- ország és Ausztria sorsánál. Nélkülünk nem lehet megoldani Ausztria és Magyarország kérdését.

Minket Ausztriához földrajzilag, gazdaságilag és történelmileg is évszázadok hagyományai fűznek. Lehetetlen, hogy az élet évszázadokra visszanyúló munkáját elmossa néhány esztendő meggondolatlan politikája.

Szerencsés körülmény, hogy Ausztria kancellári székében

olyan férfiú ül, akinél a sző őszinte megnyilatkozása nem arra való, hogy leplezze a gondolatot. Biztosak vagyunk abban, hogy a bécsi út meghozza a nemzet számára a kívánt eredményeket. Erre biztat az osztrák kancellár erélyes megnyilatkozása az Ausztriát bekebelezni

szándékozó német forradalmi tö- j rekvásekkel szemben. Az osztrák- magyar közeledés szüksége kölcsönös. Ezért találkozik szimpátiával a bécsi út és ezért bizakodva várjuk a két egymásra utalt állam baráti és gazdasági kapcsolatainak további kiépítését.

A hevesmegyei községeket még nem fenyegeti veszedelem a tiszai árvízzel kapcsolatban j

Ároktőtől délfelé a védőgátak még állják a roppant víztömegek ostromát.

2 iszafüred, július 14. j

A Tisza végzetes áradása Alsó- ; borsodban katasztrófába méreteket öltött már. Ezer és ezer hold föld áll víz alatt, a parti fűzesek koronája alig látszik ki az áradatból, amely elöntötte az egész vidéket és északról állati hullákat, háztartási eszközöket és legutóbb már emberi holt- ; testeket is hozott. Végig a folyó pariján ezrek dolgoznak a gátak ! megerősítésén, de még így is í érezhető a munkáshiány, hiszen az itteni lakosság egyrésze már az aratással van elfoglalva. —

A felső szakaszokról pádig még csak most zudúlnak le azok a víztömegek, amelyek a megszállt területen olyan nagy pusztítást okoztak.

A Borsodmegyéből érkező hí- | rek természetesen nagy nyug- j talanságot okoztak a tiszafüredi j járás községeiben is, kivált ott, ahol a tavalyi nagy áradás olyan súlyos károkat okozott éa olyan

sok álmatlan éjszakát okozott a lakosságnak. A nyugtalanságra azonban, legalább ezideig még nincsen ok. Ároktő határában ugyan veszedelmes már a helyzet, s ez a község alig több mint 15 km.-re van a Tisza hevesaie* gyei belépési helyétől, itt azonban a veszélyt az okozza főleg, hogy a végleges gátak még nem épültek meg. Ettől a községtől dél f-lé azonban a megerősített gátak még rendületlenül állják az iszonyú víztömegek ostromát. Az ártér már a bevrsmegyei szakaszon, Tiszabábolnátől kezdve víz alatt áll s az itteni megművelt földek termése elpusztúlt, a védőgátakből azonban még most is mintegy mánfélméternyire áll ki a vízből. Emberi számítás szerint tehát itt veszélytől tartani nem kell, mert sz áradás me, vagy holnap kulminál éa elképzelhetetlen, hogy kétszer 24 óra alatt másfél métert emelkedjék a vízállás.

Poroszló határába betört ma reggel az árvíz.

az anyagi kár még így in igen nagy, mert a száraz tél után az árteret ia bevetették a községek lakói s itt most a víz mindent tönkretett. A részletes jelentés szerint eddig Örvénynél 306, Tiszafüreden 800, Sarudnál 400 hold községi és 1600 hold uradalmi rétet öntött el a víz. Tiszanáoa haiarwDati az tmereu 2000 hold áll víz alatt. Poroszlónál a legveszedelmesebb a helyzet s itt közerőt kellett kirendelni a gát megerősítésére. Sikerült is a veszélyt itt megelőzni, azonban ma reggel hátulról tört be a víz a határba és nagy területen elöntött« a földeket.

I

;

I

í

A tatarozóéi hitelt kiterjesztették a családi házakra is

Eger, július 14. Ez év márciusában jelent meg a hivatalos lapban a hirdetmény,

amely az úgynevezett tatarozáei hitelről szólott. Az eredeti terv az volt, hogy ebből az aránylag

rövid lejáratú kölcsönből csak a bérházak részesülhetnek, de azok is csak súlyos feltételekkel kaphatják meg a hitelt, azonban éppen ezek a feltételek visczari- asztották a háztulajdonosokat attól, hogy a tatarozási hitelt igőnybevegyék.

Már ekkor is az egész közvélemény azon a felfogáson volt, hogy a kormány éppen szokat zárta ki a kölcsönből, akiknek leginkább szüksége lenne rá s akik más utón nem tudnak hitelhez jutni: a családi lakóházak tulajdonosait. Az országszerte felhangzó kívánságnak, hogy a hitel kereteit szélesítsék ki, akkor nem volt foganatja, mivel azonban a bérháztulajdo- nosck nem igen vették igénybe a kölcsönt, most mégis elhatározták, hogy kiterjesztik a tatarozási hitelt a családi lakóházakra is.

Eszerint a? érdekelt háztulajdonosok tatarozási kölcsönben részesülhetnek, ha igényeiket a hitelnyújtásban részt vevő intézeteknél legkésőbb július 31-ig bejelentik. A hirdetmény kimondja, hogy családi házak tatarozása céljából hitel olyan ősz- szeg erejéig folyósítható, ami kamatokkal együtt köztisztvise- löknél azok két évi lakáspénzé- bői visszafizethető, mig magán- tisztviselőknél, magánosoknál, illetve szabad pályán levőknél a tatarozási hitel az igazolt évi összjövedelemnek legfeljebb 20 százaléka erejéig terjedhet. A lakáspénzből, illetve az évi összjövedelem 20 százalékából levonásba hozandó a családi háznak adója és egyéb közterhe.

Családi házakra tatarozási hitel csak első helyű telekkönyvi rangsorban való bekebelezés mellett nyújtható.

A tatarozási kölcsönök engedélyezése, biztosítása és visszafizetésére vonatkozólag a bérházakra előírt feltételek és módozatok a családi házak tatarozására kért kölcsönök engedélyezésénél is változatlanul alkalmazást nyernek.

A tatarozással kapcsolatban engedélyezhető rendkívüli házadómentesség a pénzügyminiszternek e tárgyában kiadott és a Budapesti Közlöny folyó évi április hő 2 án megjelent szarná-