Eger - napilap, 1933/2

1933-11-15 / 212. szám

2 EGER 1983. november 15. Az idei bortermés az 1929. évi nívóra esett vissza 17—20 ezer hektoliter a várható termésmennyiség* A rossz időjárás és a szőlő- moly kártételei miatt az egri szőlőtermelőkre rossz szüret kö­vetkezett az idén. Nemcsak a minőség gyönge, hanem meny­nyilégre is kevés az uj termét« Jellemző, a kedvezőtlen időjá rásra, hogy a szőlőhegyeken he­lyenként még szüretelnek, né­hány szőlősgazda még remény­kedik, hogy a vörösbor minő­sége a késői szürettel javulni fog. A városházán most folyik a bejelentés a szüreti eredmény ről. Az eddig beérkezett jelen­tésekkel kapcsolatban átlag szá­mítást végeztek a fogyasztási adóhivataliban, amelyből megál­lapították, hogy az idei termés­eredmény 17—20 ezer hektoliter lesz. Érdekes összehasonlítás kínál­kozik, ha táblázatba állítjuk az utóbbi évek termőiét. A termés­mennyiségek négy év őta a kö­vetkezőképpen alakultak: 1929 ben: 17 ezer hl. 1930 ban: 53 ezer hl. 193! ben: 48 ezer hl. 1932 ben: 27 ezer hl. Az összehasonlítás szomorú eredményeként megállapítható, hogy az idei bortermés az 1929. évi nívóra süllyedt, amikor a peronoszpőra vitt végbe nagy pusztítást a, szőlőkben. Az idei rosez termés oka az időjáráson kívül kétségtelenül az, hogy a gazdák nem védekeztek kellő eréllyel a szőlőmoly ellen. Az eredmény mindenesetre tanul­ságul és okulásul szolgálhat a szőlőtermelőknek. Tauasztól őszig 16 ezer iőegent hoztak Egerbe a filléres gyorsok Az az országszerte megindult idegenáramiás, mely a Máv két év előtt bevezetett filléres gyor­saival öltött hatalmas arányo­kat, a főváros és vidék közönsé­gében egyaránt elégedett visz- hangot keltett. Alkalmat adott a pesti embernek olciö pénzért hétvégi üdülésre, a vidékieknek pedig lehetővé tette, hogy egy- egy kellemes napot töltsenek a fővárosban. Ha a most befeje­zett filléres évid mérlegét szem­léljük, örömmel állapíthatjuk meg, hogy Eger igen nagy ked- veltcégnek és látogatottságnak örvendett az idegenek részéről. Nem volt a vidéknek egy városa sem az elmúlt tavaszi és őszi időszak folyamán, mely az ide­geneknek akkora tömegét von­zotta volna. Eger a büszke, «ma­gyar Athén« s a »fürdők és mű­emlékek városa« jelzői mellé be­iktathatja azt a legújabb mel­léknevet, mellyel a kedélyes ide­genek ruházták fel: a »boros­pincék hazája.» Volt olyan hű­séges pesti kiránduló, aki egye­nesen a pincesort kereste fel tár­saságaival, miután első ittlétekor alaposan megszemlélte a várost s harmadik, negyedik alkalom­mal már más nem is érdekelte. A legnagyobb mérvű idegen­forgalmat természetesen a jől sikerült bor és gyümölcs kiállí­tás vonzotta, mert nyitás és zá­rás napján négy filléres hozta az idegenek tömegeit Egerbe. A tavaszon és őszön összesen hat alkalommal érkezeit Buda­pestről filléres gyors; 14.000em­bert hoztak ezek a vonatok a fővárosból. Debrecenből bárom vonat érkezett 2300 utassal. A filléres gyorsok idegenforgalma tehát 16.300 látogatót jelentett a városnak ebben az évben. Az idei évadban Egerből két alkalommal indított az IBUSz »filléres gyorsot« Budapestre, összesen 2360 utassal. Szegedre is kétszer indítottak innen fillé­rest Miskolccal együtt, ezen a vonaton Eger 300 helyet kspott. A cserkész világjamboree al­kalmából csak 140 egri ember­nek adtak jegyet. Az IBUSz kétszer is hirdetett fillérest a Balatonhoz, csak 100 jelentkező kellett volna Egerből, de ennyi sem akadt. A vasárnapi utolsó filléreslel lezárult tavaszig a tömegei idegenjárás, de az a körülmény, hogy az Egerbe in­duló vonatokra a fővárosban már a jegyárutítás második nap­ján nem lehetett helyet kapni, biztató reménnyel töltheti el azokat, akik szivükön viselik Eger jövendő idegenforgalmát. Hitler új békekötést ajánl Franciaországnak Berlinből jelentik: Hitler kancel­lár, a politikai körökben elterjedt hírek szerint a közeljövőben külön bizottságokat küld Párlsba és Ró­mába, hogy az európai béke érdeké­ben megoldásokat keressenek. Né­metország hajlandó biztosítani a nyugati határokat, de a Saar vidék visszaadását követeli. Új békekötést ajánl fel Franciaországnak, ha a Versailles! szerződésből Németország háborús felelősségének megállapítá­sát törölni fogják. Érdekes, hogy a Matin mai szá­mában szintén a Németországgal való tárgyalások megkezdését ajánlja. Eddig negyven kérvény érkezeti, de rövidesen ezrével futnak be a Járásbírósághoz a védett birtokká való nyilvánítás Iránt Valamennyi kérvény hiányos, mert a gazdák nem értik a rendeletet, Eger, november 14. A kormány gazdarendeletének értelmébea most kezdődik meg a védett-birtokká való nyilvání­tási kérelmek benyújtása az ille­tékes járásbíróságnál s már az első napokban kiviláglik, hogy a homályos szövegezésű, booyo- lűli intézkedésekkel szemben a legnagyobb tájékozatlanság uralkodik a gazdák között. Az egri járásbírósághoz eddig még csak negyven kérvény érkezett be; de ezek kivétel nélkül hiányo­sak és alkalmatlanok a kérelem elintézésére. A legközelebbi na­pokban mér tömegesen futnak be minden valószínűség szerint a kérvények, de bizonyára ezsk is éppen olyan hiányosan mint az eddigiek 8 ezzel nagy mér­tékben hátráltatják a kérelmek elbírálását. Alkalmunk volt információkat szerezni a járásbíróságon a vé­dett-birtokká nyilvánítás iránt beadott kérvényekről s munka­társunknak itt a kővetkezőket mondották: — Eddig 40 kérvény érkezett az egri járásbíróságra, s a na­pokban ejtették meg azoknak felülvizsgálását. Felsőtárkányről 18, Egerből 2 a többi húsz a vidékről (Verpelét, Egerszőlát stb.) fuiott be a járásbírósághoz, mint illetékes hatósághoz. — Az eddig beadott kérvénye­ket nem tudta a járásbíróság elintézni, mivel azok között egy sincs kellő módon fölszerelve; valamennyi kérvény általános­ságban, vagy részben hiányos. Ezért felhívta az összes kérel­mezőket a járásbíróság, hogy a már szabályosan felszerelt kér­vényeket 15 napon belül nyújt­sák újra be, bogy azokat meg­felelően elintézhesse. — Minden folyamodót felhí­vott a járásbíróság arra, hogy a 38.500/933. sz. I. M. rendelet 1. . szakaszában írt módon I., II., j III. minta szerinti kéréisJ egé- I szítse ki. Csatolni kell azonkívül: j 2500/930. sz. P. M. rendeletben megbatározott minta szerinti ki­mutatást és a IV. minta szerint szerkesztett tehar-kimutatást. Ha ezeknek benyújtása 15 napon be­lül meg nem történik a járásbí­róság a kérelmet elutasítja. — Épp ezért kívánatos, hogy a folyamodók a hiányzó adato­kat beszerezzék és kérvényeik­hez csatolják, sz előírt határ­időn belül, nehogy valaki kér­vényének hiányossága miatt el­essen attől a kedvezménytől, amit a rendelet a megfelelő körülmé­nyek fennforgása esetén előír. Az illetékre vonatkozóig, i amelyet a kérvényre és mellék- ; leteire kell fizetni, legközelebbi | számunkban hozunk pontos ér- 1 terítést. Douember Z8-dn hoz határozatot a Kúria az egerszóláti bíró perújítására. Eger, november 14. Jogászi körökben nagy érdek­lődéssel kísérik annak a perújí­tásnak a sorsát, amelyet Nagy Alajos egerszóláti volt törvény­bíró adott be egy 1919-ben tör­tént forradalmi kártétel címén. 1924-ben perelte be a volt tör­vényerő! hetven társával együtt dr. Vecsey József h. államtitkár, mert birtokát kifosztották. A törvényszék Nagy Alajost, aki nem jelent meg a tárgyaláson, Gyenge minőségű az idei dohánytermés Hevesmegyében. Hevesről jelentik: A kedve­zőtlen időjárás az idén a do­hánytermelésre káros befolyás­sal volt. Heves és Kál kőrnyé­elmakacsolta, jóllehet az előzetes bűnügyi iratok a volt törvény- bíró szerepét teljesen tisztázták. A 11 ezer pengőben megállapított kártérítési összeget 1932 ben rá- teiekelték Nagy Alajos 8 ho'd földjére. Nagy akkor perújítás­sal élt, de a törvényszék és a tábla elutasította, mivel kérelmé­vel elkésett. A Kúria november 26 án mond határozatot az érde­kes ügyben s a jogászvilág kí­váncsian várja n döntőst. kén, — ahol tudvalévőén vár­megyénk legnagyobb dohány- ültetvényei vannak,—a dohány­termés igen gyenge lesz s jóval elmarad a tavalyi kiváló minő­ségű dohát y mögött.

Next

/
Thumbnails
Contents