Eger - napilap, 1933/2
1933-11-10 / 208. szám
2 EGEK 1933. november 10. adja Fejér Bála joghallgató. — Demőny Dazső : Magasan repül a daru ... Énekli a Szent Klára énekkar. A gyüjtőhéttel kapoiolatban szerdán este a vároiháza közgyűlési termében a Negyedmesterek Testületé közgyűlést tartott. Elhatározták, hogy a Szent Erzsébet gyüjtönapon testületileg fognak közreműködői és a hagyományos díszes fertálymesteri köpönyegben vesznek részt a gyűjtésben a cserkészfiűkkal együtt. A kormány gazdaadóssági rendelete nem segít a gazdákon, mert nem tudnak eleget tenni a feltételeknek. Eger, november 9. A Tiszajobbpart öt vármegyéjének egész gBzdatársadalmát képviselő, mintegy ezer gazda jött össze tegnap Miskolcot), arra a nagygyűlésre, amelyet ez érdekelt gazdasági egyesületek és a Kamara hívott össze abból a célból, hogy a gazdatársadalom egységesen foglaljon állást az irányított termelés szükségessége mellett. Alkalmat találtak a gyűlésre összejött gazdák arra is, hogy az összes aktuális gazdaproblé- mákat megtárgyalják és kifejezést adjanak a követelésüknek: félmegoldások helyett gyökeres megoldások lépjenek a gazdaságpolitika előterébe. A gyűlésen ez irányított termelésre vonatkozólag határozati javaslatot terjesztettek elő, mely így szól: »A vármegyei gazdasági egyesületek elfogadják az OMGE igazgatőválasztmányának határozatát, amely szerint a termelésnek és értékesítésnek a gazdák kényszertársulás útján való tömörülésével leendő irányítását és e célból egy büntetőjogi rendelkezésekkel is ellátott kerettörvény megalkotásátlátják szükségeinek és mielőbb megvalőií- tandőnab. A gazdagyűlés hangsúlyozza, hogy a kerettörvény által, a kormányzatnak adott felhatalmazást úgy értelmezi, hogy a termelés és értékesítés irányítását célzó törvényes rendelkezéseknél a kezdeményezés és a fokozatos keresztülvitel terén a mezőgezdasági érdekeltségek döntő befolyása intézményesen biztosíttassék a mezőgazdaság minden egyes rétegére kiterjedően.! A javaslathoz hozzászóltak többak között Hatvány Endre báró és Plóse István is. Hatvány Endre nehézségeket iát, mert az irányításért nem meri vállalni senki a felelősséget. Azt ajánlja, hogy egyelőre minél kevesebb terményre vezessék be kisőrlet- képen az irányított termelést. Plósz István a kisgazdatömegek bevonását kívánta, Szigethy Pál szerint nem szabad a bizottságnak a kormány példáját követnie, amely jőszándékai ellenére sem tud eredményt produkálni. Ezután rátért a gyűlés a kormány gazdaadóssági rendeletének megvitatására. A szónokok valamennyien egyöntetűen állapították meg, hogy a rendelet egyáltalán nem váltotta be a hozzáfűzött gazdareményeket s ha valamire, erre a rendeletre rá lehet mondani, hogy egeret szültek a hegyek. A segítés olyan feltételekhez van kötve, hogy azoknak egy gazda sem tud megfelelni. A gazdagyűlés hangűlatát és felfogását legjobban jellemzi Ssi- gethy Pál dr. felszólalása, amelyben a hevesmegyei gazdák egyik legkilűnöbbike a következőket mondotta, mikor a kormányhoz felterjesztendő memorandumot bíráita: A gazdaközönségnek igazán nincs hálálkodásra oka és nem tekintheti ajándéknak a rendeletet. A gozdaközönségnek nem ajándék jár, hanem reparáciő. R' p sreciéja annak a sok igazságtalanságnak, amely az agrárolló kiszélesítése révén érte. Kéri, hogy az előterjesztést ennek megfelelő hangnemben szőve- gezzék át. A gyűlés ügy is határozott, hogy a felszólalókból bizottságot alakít s a memorandumot átszövegezteti. Hatvan is kap a kisipari hitelből — 850 pengőt A kisipari és kiskereskedelmi hitelakció minden soványsága mellett egyre jobban terjeszkedik. Eddig osak a városok iparosai és kereskedői részesüllek átlagosan 50 fillértől 2 pengőig terjedő hitelben, most azonban néhány nagyobb község érdekeltjei is kapnak a kölcsönből. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara kérelme folytán a kereskedelmi miniszter Hatvan részére 850, Mezőkövesdre 1000, Diósgyőr község részére pedig 700pengőt engedélyezett. Az egri 1350 és a gyöngyösi 1050 pengőt számításbavéve 3150 pengő az az összeg, amelyet a kormány Hevesvármegye kisiparosainak és kereskedőinek szánt. A Nemzeti Munkahét sokat árt a vidék iparának és kereskedelmének Eger, november 9. A Nemzeti Munkahét tagad- hatatlanul szép gondolata, amellett, hogy impozáns bizonysága lesz a magyar erőnek és élni- akarásnak, bizonyos vonatkozásokban igen sokat árt annak a kereskedelemiek és iparnak, a- melynek érdekében rendezik. Természetesen a vidék iparáról és kereskedelméről szólunk, arról a két gazdasági tényezőről, amelynek már eddig is szinte felbecsülhetetlen kárt okozott a sok alkalom, amikor a Máv félárű utazási kedvezményt adott a fővárosba igyekvőknek. A vidék rengeteg bajjal küzdő iparos és kereskedő társadalma, amely épen olyan teherviselője az államnak, mint a budapesti, roppant hátrányos helyzetbe kerül lépten nyomon emezzel szemben s most mégráadásúl a Nemzeti Munkahét jelszavával az őszi szezon derekán vonják el tőle a vevőket, kimondhatatlan károkat okozva ez amúgy' is rosszul prosperáló üzleteknek és ipari műhelyeknek. A vidék kereskedelmi és ipari érdekeltségeinek országos megmozdulás keretében kellene tiltakozni végre, hogy vegyék elejét valahára ennek a kedvezményes utazási rendszerekkel való csábítgatásnak, amely ügylét- szik, a főváros kiváltsága. Akkor, amikor a vidéki kereskedelem és ipar a közterhek tarthatatlan voltára hivatkozva számtalan feljajdűlással ad kifejezést tiltakozásának, az illetékes körök ugyanakkor módot adnak arra, hogy különböző vásárokkal, kiállításokkal elvonják a vevőt a vidéktől. Hogyan teljesítheti az a vidéki kereskedő fizetési kötelezettségét, mikor vásárlóközönségét Budapestre csábítják, ahelyett, hogy gondoskodnának arról: ezek a vásárok és kiállítások vidéken is rendszeresíttesse- nek és módja legyen a falusi, környékbeli lakosságnak erra, hogy kedvezményes vasúti menetdíj ellenében a vidéki nagyobb várótokat is meglátogathassa. Elismerjük a Nemzeti Munkahét gondolatának szépségét, da úgy véljük, hogy a vidék érdekében állott volna ennek a ideának megvalósítása úgy, hogy az ország minden városában is rendeznének hasonló megmozdulásokat. Ez a formája a Nemzeti Munkahétnek jobban szolgálná a nemes gondolatot és az egész magyar gazdasági élet érdekeit. Meg kell hosszabbítani a rendkívüli ideiglenes ház- adómentesség határidejét Eger, november 9. \ Megírta annak idején az Eger, hogy a magyar városok országos kongresszusnak felterjesztésére a pénzügyminiszter meghosszabbította a rendkívüli ideiglenes házadőmentesség hatályát, de olyan formában, hogy az egyes városoknak meguknak kell kérni indokolt körülmények között a pénzügyminisztériumtól ennek a kedvezménynek megadását s egyidejűleg fel is hívta a városok polgármestereit, hogy vonatkozó felterjesztéseiket sürgősen tegyék meg. Egerben ez októberi városi közgyűlés még nem tudta tárgyalni az erre vonatkozó kérelmet, mert a midizted leirat már későn érkezett, novemberben azonban módjában lesz a képvitelőtestületnek a miniszterhez fordűlni a kedvezmény megadásáért. A házadőkedvezmény megadására nagy szükség van Egerben, mert hiszen igen sokan vannak, akik új telepítésű városrészekben építkezőének itt,mint az Érsekkert mögött, a Kanadában s az izraelita temető melletti házhelyeken. Az építkezési kedv amúgy is csökkenőben van a pénz hiánya miatt s ha még az adómentességi kedvezményt is megvonják, végképen befagy. Akkor pedig a viszonyok meg- javűlásáig nem is lehet számítani arra, hogy ezek az új városrészek felépülnek Egerbe). Hevesvármegye törvényhatósága is állást foglal a nők alkalmazása ügyében Az ifjúság elhelyezése érdekében indított akció most uj életre kelt. Pécs város törvényhatósága ugyanis átiratot intézett az ösz- szes törvényhatóságokhoz:’ követeljék, hogy mindazokat a nőket, akik nem családfenntartók azonnali hatállyal bocsássák el a közszolgálatból, hogy helyet biztosítsanak az ifjuiágnak. A közgyűlési határozatot most kapta meg Havesvármegye is, amely ugyancsak fogjalkozik majd a kérdéssel.
