Eger - napilap, 1933/2

1933-11-08 / 206. szám

2 EGEB 1983. november 8. jYíiért nem lehetett megkezdeni a mangán hányászását máig sem az jfümagyaron Egtr, november 7. Ebben a váróiban, amely a nagy gazdasági megmozdulások éa vállalkozások űtjéból olyan távol esett, hogy a többi magyar váróihoz képeit valósággal ha* lálos tétlenség uralkodik el rajta, minden kezdeményezést örömmel kellene fogadni s megadni szá­mára a lehetőséget, hogy kibon- lakozhassak és vért, mozgalmas* Ságot injekciózhasson az itteni magángazdaságok kóros testébe. Ezért üdvözöltük mi örömmel pár hónappal ezelőtt azt a hirt, hogy az Almagyaron mangán után kutat egy vállalkozó és a jelek szerint gazdag telepekre bukkantak a mérnökök. Tekintettel arra, hogy nálunk ma nincsen üzemben levő man­gán-bánya, sót a német nehéz vasiparnak is a Balkánról kell szükségletét beszereznie, az egri mangántelepek feltárása és ki­termelése igen nagy remények­kel biztatott.Minden meg is tör­tént, hogy a vállalkozás elindul­hasson és a bánya üzeme kive­gye részét az egri munkanélkü­liség megszüntetéséből is, hiszen arról volt sző, hogy több száz munkáskezet foglalkoztat majd a mangán kitermelése, — a vé­letlen azonban, egy polgármes­teri határozat alakjában, ke­resztül húzta és hónapokra el­odázta az ütem megindulását. A mangánért Kormos Sándor almagyari szőlőjében kellett vol­na lemenni a föld alá s a vállal­kozó meg is kezdte a tárgyalást a tulajdonossal a 400 négyszögöl föld bérbevétele iránt. A szak­értő, vitéz Fiuck Guiztáv vár­megyei gazdasági felügyelő 10 pengőre becsülte a parlagon he­verő, jelen állapotában terme­lésre egyáltalán nem alkalmas földet, amelyért a vállalkozó 300 pangó évi használati dijat Ígért azzal, hogy ha a mangán termelése kifizetődik, hajlandó az összeget évi 600 pengőig felemelni. A tulajdonos azonban nem fogadta el a feltételeket s az ügy a polgármester elé került, aki a következő, igen érdekes indoko­lással utasította el a vállalkozót: >Az érdekeltek között egyezsé­get létrehozni nem sikerült, a tulajdonosok a földjükön való munka megkezdése ellen elkese­redetten tiltakoztak, a szakértői véleményt nem fogadták el, tel­küket, mivel egész birtokuk cse­kély, csak magas árért hajlan­dók eladni, melyet viszont fo­lyamodó nem akar megfizetni.! Az indokolás további részei­ben a polgármester hangoztatja, hogy a városi hatóság közérdek­ből nem ment bele a kérelem teljesítésébe, meri ismeri a szőlő­tulajdonosok ragaszkodását föld­jeikhez • az abban történő há­borgatást a jogsikba való be­avatkozásnak tekintik. Megjegyzi még a határozat, hogy »ha a vállalkozó olyan jövedelmező kí­sérletnek tekinti kutatási nauti­káját, kártalanítsa a földtulaj­donost úgy, hogy annak lelké­ben keserűség ne maradjon.« Érdekes a szakértői vélemény­nek a föld értékére vonatkozó része is, amely így szól: »Egy létesitendő kutató akna, mely a földbe lefelé megy, kárt ezen területen egyáltalán nem okoz­hat, sőt hasznos is, mert a ki­kerülő meddő agyaggal a 6—8 méteres gödröket is be lehetne tömni és a területet elegyenget­ni. Az ingatlant jelenlegi álla­potában c ak a tulajdonjog szem­pontjából becsülhetem, mert az teljesen hasznavehetetlen s így legfeljebb 30 fillér ellenértéket becsülhetek négyszögölenként, mint vételárét.« Bármennyire fontosnak tartjuk is a kisemberek érdekeinek vé­delmét, nem tudjuk azonosítani magunkat a polgármesteri hatá­rozat megokolásával. A vállal­kozónak a bányatörvény módot ad arra, hogy a kutatást, illetve a termelést még a földtulajdonos tiltakozása ellenére is megkezd­hesse, ha az nem fogadja el a felajánlott, méltányos egyezsé­get. Már pedig vitathatatlan, hogy az elfogulatlan szakértő állal 10 pengőre becsült fö'dért igen méltányos a vállalkozó ál­tal felajánlott összeg. Igen kér­déses tehát ilyen körülmények között, hogy a polgármesteri ha­tározat indokolása és elutasító álláspontja használt-e a föld tu­lajdonosának, arról nem is be­szélve, hogy egy életrevaló vállal­kozás megakadályozásával meny­nyit ártott közvetve az egész város gazdasági életének s a munkanélküli földmunkásoknak, akiknek egy része biztos meg­élhetést, kenyeret talált volna az egri mangánbányában. — Ez a nem túlságosan szerecoiés állás­foglalás szaporítja csak azoknak az intézkedéseknek a számát, amelyek évek óta annyi búk- kanóba ejtették bale ezt a súlyos helyzetben levő várost. — Az Egri Torna Egyesület 25 éves jubileuma. November ll-én tartja az Egri Torna Egyesület fennállásának 25 éves jubileumát, díszközgyűlés keretében. Az egye­sület minden sportágban sikeres múltra tekinthet vissza; vizipóló- csapata bekerült az I. B osztályba. Az érdeklődő közönség és az egye - sülét barátai a kultúrházban gyü­lekeznek. A kormány nem honorálja a kereskedők kívánságát a gazda- moratóriummal kapcsolatban Eger, november 7. A kereskedelmi érdekképvise­letek, miat ismeretes, a gazda­védelmi rendelettel kapcsolatban akciót indítottak aziránt, hogy a kormány az üzem folytatásá­hoz szükséges árúhiteleket ve­gye ki a moratórium alól, to­vábbá, hogy a gazdavédelmi in­tézkedések által érintett keres­kedők részére azonos kamatked­vezményt adjanak, végűi elha­tározták, hogy a köztartozások hátralékaira, valamint az OTI és MABI járűlékokra is fizetéii kedvezményt bérnek. Tegnap délután keresték fel az érdekképviseletek Imrédy Béla pénzügyminisztert ebben az ügyben, azonban nem sok ered­ménnyel. A pénzügyminiszter kitérő választ adott s hangoz­tatta, hogy a viszonyok külön­bözőségénél fogva nem lehet az egyenlő elbánás elvére hivat­kozni, Ettől függetlenül azonban tárgyalás alá veizi a kereskede­lem kívánságait s olyan megol­dásokat keres, amelyek az adó­morál legcsekélyebb sérelme nél­kül számolnak a kereskedelem érdekeivel. El akarták árverezni tegnap a régi gőzmalomtelket, de nem akadt rá vevő Eger, november 7. Az évekkel ezelőtt oiődbeju- tott és lerombolt egri nagygőz­malom telke az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába került a piac kibővítésének tervével kapcsolatban. A Gőzmalom Rt. el akarta adni a területet a vá­rosnak, azonban olyan magas összeget kért, hogy a megegye­zés meghiúsult. A hitelezők hosz­szú ideig vártak, míg most árve­rést kértek a Gőzmalom Rt. el­len. Az árverést tegnapra tűz­ték ki, azonban nem lehetett megtartani — vevő hiányában, A kikiáltási ár 60 ezer pengő volt. Úgy tudjuk, hogy a város is készült az árverésre, de nem tudott pénzt szerezni. A telekre valószínűleg újabb árverést tűz­nek ki. Szép sikerrel biztat az egri színházbarátok bérlőakciója Jelentette az Eger annak ide­jén, hogy debreceni mintára Egerben is összefognak a szín­ház barátai és a nyári évad meg­kezdése előtt már biztosítani kí­vánják bérletek formájában a társulatnak a nyugodt munkát. Olyan formában kívánták meg­szervezni ezt az akciót, hogy a bérlők télen részletekben fizes­sék meg jegyeik árát s az öiz- szeget takarékbetét alakjában gyűjtsék össze a színház meg­nyitásáig. Az egészséges eszme nagy megértésre talált a város­ban, mert a bérletjegyzésnek ez a formája a nehéz viszonyok között élő tisztviselőknek és kis­embereknek is lehetővé teszi, hogy apró, meg nem érezhető részletekben kifizethessék bérle­tüket, a társulat számára pedig biztos alapot ed a szezon zavar­talan végigjátszására. A színházbarátok megmozdű- lásának gyakorlati kivitelét Leo­pold Rezső siketnéma intézeti igazgató vállalta magára és lel­kes munkájánakköszönhető, hogy az akció teljes sikerrel biztat. A földszinti páholyokat és a zárt­székek egy részét már lefoglal­ták a bérlők, sőt az első hónapi részletet is kifizették, úgyhogy csak az emeleti páholyok s a földszinti helyek egy része ma­radt bérlő nélkül, de valószínűen ezeknek is akad majd gazdája. Érdekes jelenség, hogy a pub­likumnak az emeleti páholyok iránt táplált érthetetlen antipa- tiája most is megoyilvánűl, mert valami kidaríthetetlen okból a a páholybérlők nagy része föld­szinti páholyokhoz ragaszkodik, holott az emeletiek éppen olyan jók, az előadásokat ezekből még jobban lehet élvezői, mint a földszintről. A színházbarátok akciója az eddigi bérlő-jelentkezéseket fi­gyelembe véve mintegy 1200 pengős összeget jelent a szín­háznak, ami már biztosítja a zavartalan munkát a egy jő sze­zon Ígéretét nyújtja, úgyhogy a jövő nyári egri színházi élet sokkal éléukebbnek mutatkozik, mint az eddigiek voltak. Éppen ezért ideje lenne már, ha a város gondoskodnék a szín­házban uralkodó, sokszor szóvá- tett, szinte egyedülállóan szé­gyenletes állapotok megszünte­téséről, amelyeken nemcsak az idegenek botránkoztak meg a legutóbbi szüreti hangverseny alkalmával, hanem már a türel­mes egri közönség is egyre han­gosabban követeli itt az évtize­des panaszoknak valahára való orvoslását.

Next

/
Thumbnails
Contents