Eger - napilap, 1933/2
1933-11-08 / 206. szám
2 EGEB 1983. november 8. jYíiért nem lehetett megkezdeni a mangán hányászását máig sem az jfümagyaron Egtr, november 7. Ebben a váróiban, amely a nagy gazdasági megmozdulások éa vállalkozások űtjéból olyan távol esett, hogy a többi magyar váróihoz képeit valósággal ha* lálos tétlenség uralkodik el rajta, minden kezdeményezést örömmel kellene fogadni s megadni számára a lehetőséget, hogy kibon- lakozhassak és vért, mozgalmas* Ságot injekciózhasson az itteni magángazdaságok kóros testébe. Ezért üdvözöltük mi örömmel pár hónappal ezelőtt azt a hirt, hogy az Almagyaron mangán után kutat egy vállalkozó és a jelek szerint gazdag telepekre bukkantak a mérnökök. Tekintettel arra, hogy nálunk ma nincsen üzemben levő mangán-bánya, sót a német nehéz vasiparnak is a Balkánról kell szükségletét beszereznie, az egri mangántelepek feltárása és kitermelése igen nagy reményekkel biztatott.Minden meg is történt, hogy a vállalkozás elindulhasson és a bánya üzeme kivegye részét az egri munkanélküliség megszüntetéséből is, hiszen arról volt sző, hogy több száz munkáskezet foglalkoztat majd a mangán kitermelése, — a véletlen azonban, egy polgármesteri határozat alakjában, keresztül húzta és hónapokra elodázta az ütem megindulását. A mangánért Kormos Sándor almagyari szőlőjében kellett volna lemenni a föld alá s a vállalkozó meg is kezdte a tárgyalást a tulajdonossal a 400 négyszögöl föld bérbevétele iránt. A szakértő, vitéz Fiuck Guiztáv vármegyei gazdasági felügyelő 10 pengőre becsülte a parlagon heverő, jelen állapotában termelésre egyáltalán nem alkalmas földet, amelyért a vállalkozó 300 pangó évi használati dijat Ígért azzal, hogy ha a mangán termelése kifizetődik, hajlandó az összeget évi 600 pengőig felemelni. A tulajdonos azonban nem fogadta el a feltételeket s az ügy a polgármester elé került, aki a következő, igen érdekes indokolással utasította el a vállalkozót: >Az érdekeltek között egyezséget létrehozni nem sikerült, a tulajdonosok a földjükön való munka megkezdése ellen elkeseredetten tiltakoztak, a szakértői véleményt nem fogadták el, telküket, mivel egész birtokuk csekély, csak magas árért hajlandók eladni, melyet viszont folyamodó nem akar megfizetni.! Az indokolás további részeiben a polgármester hangoztatja, hogy a városi hatóság közérdekből nem ment bele a kérelem teljesítésébe, meri ismeri a szőlőtulajdonosok ragaszkodását földjeikhez • az abban történő háborgatást a jogsikba való beavatkozásnak tekintik. Megjegyzi még a határozat, hogy »ha a vállalkozó olyan jövedelmező kísérletnek tekinti kutatási nautikáját, kártalanítsa a földtulajdonost úgy, hogy annak lelkében keserűség ne maradjon.« Érdekes a szakértői véleménynek a föld értékére vonatkozó része is, amely így szól: »Egy létesitendő kutató akna, mely a földbe lefelé megy, kárt ezen területen egyáltalán nem okozhat, sőt hasznos is, mert a kikerülő meddő agyaggal a 6—8 méteres gödröket is be lehetne tömni és a területet elegyengetni. Az ingatlant jelenlegi állapotában c ak a tulajdonjog szempontjából becsülhetem, mert az teljesen hasznavehetetlen s így legfeljebb 30 fillér ellenértéket becsülhetek négyszögölenként, mint vételárét.« Bármennyire fontosnak tartjuk is a kisemberek érdekeinek védelmét, nem tudjuk azonosítani magunkat a polgármesteri határozat megokolásával. A vállalkozónak a bányatörvény módot ad arra, hogy a kutatást, illetve a termelést még a földtulajdonos tiltakozása ellenére is megkezdhesse, ha az nem fogadja el a felajánlott, méltányos egyezséget. Már pedig vitathatatlan, hogy az elfogulatlan szakértő állal 10 pengőre becsült fö'dért igen méltányos a vállalkozó által felajánlott összeg. Igen kérdéses tehát ilyen körülmények között, hogy a polgármesteri határozat indokolása és elutasító álláspontja használt-e a föld tulajdonosának, arról nem is beszélve, hogy egy életrevaló vállalkozás megakadályozásával menynyit ártott közvetve az egész város gazdasági életének s a munkanélküli földmunkásoknak, akiknek egy része biztos megélhetést, kenyeret talált volna az egri mangánbányában. — Ez a nem túlságosan szerecoiés állásfoglalás szaporítja csak azoknak az intézkedéseknek a számát, amelyek évek óta annyi búk- kanóba ejtették bale ezt a súlyos helyzetben levő várost. — Az Egri Torna Egyesület 25 éves jubileuma. November ll-én tartja az Egri Torna Egyesület fennállásának 25 éves jubileumát, díszközgyűlés keretében. Az egyesület minden sportágban sikeres múltra tekinthet vissza; vizipóló- csapata bekerült az I. B osztályba. Az érdeklődő közönség és az egye - sülét barátai a kultúrházban gyülekeznek. A kormány nem honorálja a kereskedők kívánságát a gazda- moratóriummal kapcsolatban Eger, november 7. A kereskedelmi érdekképviseletek, miat ismeretes, a gazdavédelmi rendelettel kapcsolatban akciót indítottak aziránt, hogy a kormány az üzem folytatásához szükséges árúhiteleket vegye ki a moratórium alól, továbbá, hogy a gazdavédelmi intézkedések által érintett kereskedők részére azonos kamatkedvezményt adjanak, végűi elhatározták, hogy a köztartozások hátralékaira, valamint az OTI és MABI járűlékokra is fizetéii kedvezményt bérnek. Tegnap délután keresték fel az érdekképviseletek Imrédy Béla pénzügyminisztert ebben az ügyben, azonban nem sok eredménnyel. A pénzügyminiszter kitérő választ adott s hangoztatta, hogy a viszonyok különbözőségénél fogva nem lehet az egyenlő elbánás elvére hivatkozni, Ettől függetlenül azonban tárgyalás alá veizi a kereskedelem kívánságait s olyan megoldásokat keres, amelyek az adómorál legcsekélyebb sérelme nélkül számolnak a kereskedelem érdekeivel. El akarták árverezni tegnap a régi gőzmalomtelket, de nem akadt rá vevő Eger, november 7. Az évekkel ezelőtt oiődbeju- tott és lerombolt egri nagygőzmalom telke az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába került a piac kibővítésének tervével kapcsolatban. A Gőzmalom Rt. el akarta adni a területet a városnak, azonban olyan magas összeget kért, hogy a megegyezés meghiúsult. A hitelezők hoszszú ideig vártak, míg most árverést kértek a Gőzmalom Rt. ellen. Az árverést tegnapra tűzték ki, azonban nem lehetett megtartani — vevő hiányában, A kikiáltási ár 60 ezer pengő volt. Úgy tudjuk, hogy a város is készült az árverésre, de nem tudott pénzt szerezni. A telekre valószínűleg újabb árverést tűznek ki. Szép sikerrel biztat az egri színházbarátok bérlőakciója Jelentette az Eger annak idején, hogy debreceni mintára Egerben is összefognak a színház barátai és a nyári évad megkezdése előtt már biztosítani kívánják bérletek formájában a társulatnak a nyugodt munkát. Olyan formában kívánták megszervezni ezt az akciót, hogy a bérlők télen részletekben fizessék meg jegyeik árát s az öiz- szeget takarékbetét alakjában gyűjtsék össze a színház megnyitásáig. Az egészséges eszme nagy megértésre talált a városban, mert a bérletjegyzésnek ez a formája a nehéz viszonyok között élő tisztviselőknek és kisembereknek is lehetővé teszi, hogy apró, meg nem érezhető részletekben kifizethessék bérletüket, a társulat számára pedig biztos alapot ed a szezon zavartalan végigjátszására. A színházbarátok megmozdű- lásának gyakorlati kivitelét Leopold Rezső siketnéma intézeti igazgató vállalta magára és lelkes munkájánakköszönhető, hogy az akció teljes sikerrel biztat. A földszinti páholyokat és a zártszékek egy részét már lefoglalták a bérlők, sőt az első hónapi részletet is kifizették, úgyhogy csak az emeleti páholyok s a földszinti helyek egy része maradt bérlő nélkül, de valószínűen ezeknek is akad majd gazdája. Érdekes jelenség, hogy a publikumnak az emeleti páholyok iránt táplált érthetetlen antipa- tiája most is megoyilvánűl, mert valami kidaríthetetlen okból a a páholybérlők nagy része földszinti páholyokhoz ragaszkodik, holott az emeletiek éppen olyan jók, az előadásokat ezekből még jobban lehet élvezői, mint a földszintről. A színházbarátok akciója az eddigi bérlő-jelentkezéseket figyelembe véve mintegy 1200 pengős összeget jelent a színháznak, ami már biztosítja a zavartalan munkát a egy jő szezon Ígéretét nyújtja, úgyhogy a jövő nyári egri színházi élet sokkal éléukebbnek mutatkozik, mint az eddigiek voltak. Éppen ezért ideje lenne már, ha a város gondoskodnék a színházban uralkodó, sokszor szóvá- tett, szinte egyedülállóan szégyenletes állapotok megszüntetéséről, amelyeken nemcsak az idegenek botránkoztak meg a legutóbbi szüreti hangverseny alkalmával, hanem már a türelmes egri közönség is egyre hangosabban követeli itt az évtizedes panaszoknak valahára való orvoslását.
